Pilisszentlélek (szlovákul:Hut(a), németül: Glasshütte, a köznyelvben Huta) egykori község, 1985 óta Esztergom része. Hivatalos neve 1907-ig Szentlélek volt, de használták a Szent-Lélek, Huta-Szent-Lélek formákat is. 2016-tól a település azáltal szerzett nagyobb ismertséget, hogy itt forgatják A mi kis falunk című vígjátéksorozatot.
2006 óta saját irányítószáma van: 2508. Belterülete 275 hektár, külterülete 820 hektár. Lakosainak száma a 2022-es népszámlálás adatai szerint 291 fő volt.[2]
Területén az 1111-es útnak két nagyobb hídja is található: a falutól délre a pilisszentléleki völgyhíd, illetve Esztergom irányában a Szalma híd. Határvonalától nem messze, de még itteni területen ágazik ki az 1111-es útból a Dobogókőig vezető 11 115-ös út.
Elérhető az esztergomi távolsági autóbuszjárattal, gyalog, illetve kerékpártúrával is.
Története
A terület már az őskorban is lakott volt, amiről kőeszközök tanúskodnak.
IV. Béla1263-ban a „Benedekvölgye” nevű erdős völgyet a pilisszentkeresztipálosoknak ajándékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát, amellyel IV. László uralkodása alatt, 1287-ben készültek el. Romjai ma is megvannak. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. Utóbb Károly Róbert, majd 1378-ban Nagy Lajos király a monostort gazdagon megajándékozta. A 15. században a helység Pilis vármegyéhez tartozott. A török világában, 1541–43 táján elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről, Nyitra környékéről. Ekkor a település üveghutájáról volt ismert.
A pálos rend feloszlatása után a vallásalap birtoka lett, és annak földesúri hatósága alá tartozott 1848-ig. 1790-ben a pálosokat a ferencrendiek váltották fel a lelkészkedésben. Ekkor már iskolája is volt a községnek. Plébániája 1810-ben alakult, temploma1857-ből való. Az óvoda 1912-ben, az iskola és a könyvtár 1936-ban nyitotta meg kapuit. A pálos kolostor romjait az 1928–33 évi ásatások alkalmával részben feltárták, majd visszatemették. A falu a második világháború alatt jelentős harcok színtere volt. A kolostor ma látható romjait 1985-ben tárták fel, és az oltárt is ekkor szentelték fel. A településrész teljes szennyvízcsatorna-hálózata 2007-re készül el.
Területén számos barlang található: Tűfok-barlang, Bivak-barlang, Legény-barlang és Leány-barlang, amelyek a történelem során rablótanyául szolgáltak. Feltárások szerint a Legény-barlangban egykor titkos pénzverde működött.
Pilisszentlélek leírása és bibliográfiája in: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Szerkesztette: Balogh Kata - Bárdos István (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet, Tatabánya, 1993.) ISBN 963-04-3391-5. Elektronikus kiadás: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007. [1]
Szántó István: Pilisszentlélek kisközség története, művelődési adatai, gazdasági életének fejlődése, jelenlegi szerkezete. Pilisszentlélek, é.n., kézirat [2][halott link]
Földrajzportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!