A parlamentáris monarchia egy kormányzati forma; az alkotmányos monarchia egy formája, de azzal ellentétben az uralkodónak nincs lehetősége a kormány leváltására, és általában csak kevés befolyása van az államügyekre, mivel ezeket a parlament és a kormány irányítja. Ezért az uralkodónak általában csak reprezentatív feladatai vannak.
A parlamentáris monarchiák mindig parlamenti kormányzati rendszerrel rendelkeznek: a kormányfőt vagy a kormány többi tagját hivatalosan vagy de facto a parlament választja meg. Az egyes európai uralkodók és királyi házak költségeinek nagy részét az adófizetők viselik.[1][2]
Az angol nyelvterületen a parlamentáris és az alkotmányos monarchia kifejezéseket néha szinonimákként használják. Ennek a pontatlanságnak az az oka, hogy az alkotmánnyal rendelkező monarchia elkerülhetetlenül parlamentáris kormányzati rendszerré fejlődött.
Politikai eszmék Politikai rendszerek Politikatudomány Politikafilozófia Referendum Alkotmány Történeti alkotmány
Monarchia Köztársaság
Unitárius állam Föderáció Konföderáció
Parlamentáris Elnöki (prezidenciális) Félelnöki (félprezidenciális) Direktoriális (kollegiális) Diktatórikus
Választójog Választási rendszerek Politikai képviselet Politikai pártok
Európában ez az államforma jellemző a következő országokban:
Európán kívül is megtalálható, például:
Ez a szócikk részben vagy egészben a Monarchie#Parlamentarische_Monarchie című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.