A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja. 1950-es alapításától a rendszerváltásig az ország egyetlen kimondottan gyermek- és ifjúsági irodalomra specializálódott kiadója volt. Kiadványokat kínál 0–18 éves korú gyermekek és kamaszok, szülők, nagyszülők, illetve pedagógusok számára.
Kiadó története
1950. július 21-én alapították meg az Ifjúsági Könyvkiadót (a Móra Kiadó jogelődjét), melynek feladata a gyermek- és ifjúsági irodalom kiadása volt. Szerkesztősége a New York-palota 3. emeletén dolgozott.[1]
1955-től bevezették az általános iskolában a kötelező és ajánlott irodalom fogalmát, így az Ifjúsági Kiadó egyre több verses, mesés, játékos képeskönyvet adott ki, sokszor leporelló formában. Ebben az évben jelent meg Szepes MáriaPöttyös Panni képeskönyve és Weöres SándorBóbita című verseskötete, valamint Fekete Istvántól a Lutra.
Az Ifjúsági Kiadó 1957-ben vette fel a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó nevet, központilag meghatározott feladata a gyermek- és ifjúsági könyvek kiadása lett a szépirodalom, ismeretterjesztés és esztétikai nevelés területén.
1958-ban kialakították az ismeretterjesztő szerkesztőséget.
A hetvenes évek elejétől gyorsabb ütemű könyvkiadási program bontakozott ki, mely magával vonta a mű- és példányszám emelését, s a könyvtipográfiát az esztétikai nevelés célkitűzéseinek megfelelően korszerűsítette.
1980 tavaszán a Móra Kiadó munkatársai átköltöztek az új, korszerű raktárral rendelkező székházba a zuglói Hermina útra, ahol a Magyar Könyv Alapítvánnyal kerültek egy ingatlanba.
Az évtized végén napirendre került a piacgazdaságra való áttérés. Meg kellett küzdeni a hirtelen áremelkedéssel (egy átlagos könyv 20 Ft helyett 200 Ft lett), melyre megoldásként megszületett az ország első iskolai könyvklub hálózata, a Móra Könyvklub (1988-1994). A tagság ingyenes volt, évente 6 db, csak a klubtagok számára elérhető kiadványt kellett megrendelni valamint számos kedvezmény társult a klubtagsághoz 1992-re 800 intézményben létesült könyvklub, a tagok száma 15.000 volt. A könyvklubnak saját folyóirata volt: Az én újságom.
1989-től bármely hivatalosan bejegyzett cég vagy szervezet foglalkozhatott könyvkiadással, új kiadók tűntek fel. A nagy könyvterjesztő vállalatok csődbe mentek, a könyvterjesztő rendszer összeomlott.
A Móra Ferenc Könyvkiadó 1993-ban részvénytársasággá alakult; tulajdonosai a kiadó munkatársai és a Móra MRP Szervezete; a Budapest Bank Rt., a dr. Váradi Péter tulajdonában álló PV Befektetési és Tanácsadó Kft., valamint Janikovszky János voltak.
A privatizációt követően a Magyar Könyv Alapítvány nem engedte, hogy a Móra Rt. továbbra is a Hermina úti irodaházban működjön, így 1995-ben a székhely átkerült a Váci útra. A kényszerű költözés a raktárkészlet jelentős részének megsemmisülésével járt. A munkatársakat csoportos létszámleépítéssel elbocsátották, a kiadó nagymértékben eladósodott, és a kiemelt szerzők nehezményezték, hogy ezekben a nehéz időkben nem adták ki a műveiket, ezért új kiadókhoz szerződtek .[2]
Több tőkeemelés és kivásárlás után 2003-ra Janikovszky János többségi tulajdonos lett. Megkezdődött egy hosszú konszolidációs folyamat, mely jóval az ezredforduló után ért csak véget .[3] Két évtized munkájával sikerült visszaszerezni az elveszett jogok szinte mindegyikét.
A Móra Könyvkiadó 2012-ben tulajdonrészt vásárolva a Csimota Kiadóban, létrehozta a Móra Kiadói Csoportot,[4] amelyhez 2014 januárjában a Cerkabella Könyvek, 2015 augusztusában a Két Egér Könyvek, majd 2016-ban a Berger Kiadó is csatlakozott.[5] A választék további bővítését elősegítendő a Móra alapító-tulajdonos lett a rangos nemzetközi elismerésekkel rendelkező Móra-BookR Kids Digitális Kiadóban is .[6]
2017-ben a Móra Kiadó a Jókai utca 6. szám alatti Corner Six modern irodaházába költözött, és itt részt vett a Hatszín Teátrum .[7] létrehozásában, és a székház földszintjén mintaboltot nyitott Móra Book Point néven.
2018-ban a Dinasztia Tankönyvkiadó megvásárlásával a Móra Kiadó belépett az edukációs termékek piacára is. Átvette és tovább gondozza a LÜK játékos termékcsaládot, illetve az országos LÜK tanulmányi versenyt. Valamint újabb edukációs kiadványokat fejleszt gyerekek, pedagógusok és szülők számára egyaránt.
2023-ban a Naphegy kiadó beolvadásával további kortárs kiadványokkal bővült a kiadó választéka.
A kiadó egyre több olyan szerző életművét gondozza, akinek a gyerekkönyvei mellett felnőtteknek szóló művei is születtek. 2021-ben a Móra úgy határozott, hogy létrehozza saját, kizárólag felnőtteknek szóló könyveket publikáló kiadóját, a Trend Kiadót, hogy ezek a művek is az őket megillető helyet kapják a kínálatban.
Termékstruktúra
A Móra Kiadó jelenlegi termékstruktúrája:
A Kiadó kezdettől szellemi műhelyként támogatta a kortárs szerzőket és illusztrátorokat, így kiadványai jelentős részét a mára már klasszikusnak tekinthető szerzők életművei jelentik, és kisebb számban ismeretterjesztő kiadványok. A művek elsősorban nyomtatott verzióban jelennek meg, de a kiadó kisebb mennyiségben hangoskönyveket és e-bookokat is fejleszt.
A műhelymunka okán számos kortárs alkotó művét jelenteti meg.
A kiadó kifejezetten széles portfóliót épített a legkisebbeknek szánt könyvek területén. A Babageometria termékcsalád, illetve a klasszikus verseskötetek mára szinte minden család számára ismerősek. A kiadó lapozó-választéka felülmúlja a hazai kiadókét.
A családokban szintén a babaszületésétől kezdve jelen lévő Kerekítő könyvek és a Forrai Katalin-életmű újrakiadása [8] kapcsán indult el a Móra MUSIC almárkanév, mely kategória a zenével foglalkozó és/vagy zenei melléklettel rendelkező kiadványokat összegzi.
A kiadói portfólióban lévő foglalkoztatók, licenctermékek, képregények a Móra FUN almárkanév alatt jelennek meg.
A Dinasztia Tankönyvkiadó megvásárlásával [9] az edukációs piac termékeivel, köztük a LÜK termékcsaláddal gazdagodott a Móra kínálata, melyeket Móra EDU almárka névvel értékesít.
A Naphegy kiadó megvásárlásával pedig új albrandként a Naphegy könyvek is önálló csoportot alkotnak a kiadó szortimentjében.
A könyvkiadás története in. A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE VII. kötet: 1945–1975. Szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981
A magyar könyvkiadás és könyvterjesztés története 1945–1985. in. Magyar Könyvszemle, 1985. 101. évf. 3-4. szám. 242-261.o. Szerk. Zöld Ferenc
A Szépirodalmi Könyvkiadó története 1950–1956. Szerk. Bella Katalin (doktori disszertáció). Budapest: 2016
Gyermekirodalom. Szerk. Komáromi Gabriella. Budapest: Helikon kiadó, 1999. ISBN 963-20-8610-4
Megújul(t) a Móra Könyvklub in: Iskolakönyvtáros. Szerk: Emmer Gáborné. 1. évf. 1. szám. 1993. o. 20.
Nincs biztos recept a sikerre : beszélgetés Cs. Tóth Jánossal, a Móra Kiadó vezérigazgatójával [interjú]. Szerk. Hollósi, Zsolt. Tiszatáj, 56. évf. 12. szám. 2002. o. 31-37.
Új Magyar Irodalmi Lexikon. 2. köt. Szerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó lásd 1410. p. ISBN 963-05-6806-3
