A családi hagyomány szerint ősei – apai ágon – legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak. Édesapja Öveges József (1871–1910) volt, Öveges Alajos (1837–1906) iskolai tanító fia, aki a Dunántúl több községében is tanított.[3] Édesanyja Mihálovics Ilona (1877–1953), Mihálovics István pákai körorvos (1840–1892) leánya volt. Szülei a Zala vármegyeiGöcsejben, Páka községben éltek, amikor legidősebb fiúként 1895. november 10-én megszületett József, akinek később még három testvére született.
Egyik testvéröccsének unokája Öveges Enikő (1968–2022), az ELTE Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézet Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője és docense.[4]
Az elemi iskola első öt osztályát 1901-től 1906-ig a Győr vármegyeiPéren végezte, utóbb a település a tiszteletére róla nevezte el az intézményt. Ezután szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Tizennégy éves korában, 1910-ben meghalt az édesapja, de édesanyja tovább taníttatta. Mivel a bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért szerzetesi családjául a legnagyobb tanító rendet, a piaristákat választotta. A piarista rendbe 1912-ben, tizenhét éves korában vették fel, és szerzetesi újoncévét – a noviciátust – a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskemétipiaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.
Egyetemi tanulmányait mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rendpesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel teljesítette. A későbbi Nobel-díjasHevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.
1919–1922 között kezdte pályáját Szegeden, a piarista gimnáziumban, ahol mennyiségtant, vallástant, történelmet és földrajzot tanított, fizikát akkor még nem. Egyik alapítója volt a gimnázium 82. sz. Zrínyi cserkészcsapatának, amely 1922. évi nyári táborát szülőfaluja, Páka mellett tartotta. 1922–1924 között Tatán volt tanár, szintén a piarista rend gimnáziumában. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, melyet az újságban szellemesen így hirdetett: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”. 1924-ben Vácra került a piarista gimnáziumba, de 1930-tól ismét a tataipiarista gimnáziumban lett tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Szerette a természetet járni, többféle sportot űzött, rendszeresen úszott, télen korcsolyázott. Az Öreg-tó jegén reverendábankorcsolyázva találta ki a vitorlás korcsolyázást. Sok időt töltött a fiatalok testi, szellemi nevelésével egyaránt, például a 146. számú Révai MiklósCserkészcsapat cserkésztisztjeként. 1940-ben Budapestre került, ahol 1946-ig a piarista gimnázium tanáraként dolgozott.
A budapesti piarista gimnázium 1946/1947. tanévi évkönyvében a következők szerepelnek: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult, majd 1947–1948-ban a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem intézeti tanára, illetve 1948–1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként oktatott. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugdíjba vonult. Később 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre hívták tanszékvezető egyetemi tanárnak, de ezt visszautasította.
Öveges József az 1948-ban alapított Kossuth-díj első kitüntetettjei közé tartozott. A díjjal járó pénzből és egyéb támogatásokból öröklakást vásárolt magának Budán, a Széll Kálmán tér közelében, a Varsányi Irén utca 33. szám alatt,[5] és elöljárói engedéllyel kiköltözött a rendházból, ahova azonban később is visszajárt ebédelni.
A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakjaként nagyon sokat tett a tudományos igényű ismeretterjesztés területén, többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton (TIT) keresztül, amelyben több mint harminc éven át az országos elnökség tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagként 1953-tól részt vett az Élet és Tudomány című hetilap munkájában is. Ő vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió100 kérdés – 100 felelet című műsorát, ez a népszerű adás 135 alkalommal volt műsoron. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat. A Magyar Rádióban 256 előadást tartott.
Az élete hátralévő éveiben is fegyelmezett, szigorú rend szerint élt, rendszeresen hajnalban kelt. Minden évben csupán július végén vagy augusztus elején engedélyezett magának két-három hetes nyári szünetet. Ezt a szabadságot szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították, és néhány nap múlva meghalt. 1979. szeptember 14-én a budapestiFarkasréti temetőben volt a szállítás előtti beszentelése. Szeptember 18-án temették el Zalaegerszegen, díszsírhelye – kívánságának megfelelően – édesanyja sírjának közelében van.
1972: A fegyverek fizikája. Tankönyv (speciális részek az egész fizikából)
1980: Színes fizikai kísérletek – a „semmiből”. Népszerűsítő képeskönyv
1981: Játékos kísérletek az elektronnal. Képeskönyv (válogatás az elektromosságtanból)
1997: Kísérletek könyve, Hogyan tanuljunk fizikát? 500 egyszerű fizikai kísérlet (az 1960-as „Kísérletezzünk és gondolkozzunk” reprint kiadása)[6]
Emlékezete
Nevét az országban számos általános és középiskola viseli.
1979 óta a tatai Eötvös József Gimnáziumban tartják meg az országos Öveges-emlékversenyt. Itt, a gimnázium I. emeleti folyosóján[7] születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak. Az emléktábla felirata:
„ÖVEGES JÓZSEF
1895-1979
Kossuth-díjas fizikus.
Ebben az iskolában tanított
1922-től 1924-ig és 1930-tól 1940-ig.
1980”
A pákai iskola épületében 2000. március 15-én Öveges József emlékszobát avattak, munkásságának emlékeivel.
Budapesten katolikus szellemiségű tanáregylet vette fel a nevét.[8]
A TIT zalaegerszegi ismeretterjesztő egylete[9] az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.)
Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg.[11]
A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli.
Az alapfokú oktatás története Pákán a kezdetektől napjainkig. Helytörténeti olvasókönyv, írta és szerkesztette Molnár László, Páka, 2000 (az Öveges a gyermekekért Alapítvány kiadása)
Kovács Mihály: Öveges József. – Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993. 106. p.
Cikkek és riportok Övegestől, illetve Övegesről. Megtalálhatók: Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Levélcím: 1444 Budapest, Pf. 266. Telefon: (1) 338-2764.
↑Édesapjának, id. Öveges Józsefnek első fokú unokanővére, Öveges Irma (1861–1927) 1882-ben Göntér Gábor Endre (1860–1940) tanítóhoz és íróhoz ment feleségül, az ő egyik unokájuk Göntér Mária Zsuzsanna, Göncz Árpád felesége, özvegye.