1912. április 6-án Kispesten, szegény zsidó családban született.[5] Szülei Czien Ernő lakatossegéd és Blumenschein Gizella (1884–1947)[6] varrónő voltak.[7] Tizenévesen betűszedőként kezdte, majd a tervezés és az új „művészeti ág”, a tipográfia felé fordult. Így került az avantgárd kötetek, folyóiratok, plakátok tervezője, Bortnyik Sándor iskolájába, ahol nemcsak szakmát, hanem küldetéstudatot is szippanthatott magába. Tizenhat évesen Illyés Gyula tanácsára és ajánlásával felkereste GyománKner Imrét, és ez döntő hatással volt pályájára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet-muzeológia szakán végzett. Kezdetben napilapoknál dolgozott, de már az 1930-as évektől publikált is a Magyar Grafikában. Végzett nyomdászként először évekig a Globus Nyomdában dolgozott, ott már néhány könyvet is tervezett. Közel állt hozzá, hogy kinevezzék műszaki vezetőnek, de ezt meghiúsította az ún. első, majd a második zsidótörvény. 1935-ben Budapesten házasságot kötött Székely Aladár és Bitlingmayer Paula lányával, Edittel.[8]
1941-ben behívták munkaszolgálatra, Szinérváralján dolgozott. A további munkaszolgálat alól sikerült mentességet szereznie, de 1944-ben újra behívták. Jászberényből sorstársaival, köztük Radnóti Miklóssal együtt a szerbiai Borba vitték kényszermunkára. A megpróbáltatásokat szerencsésen túlélte.[9]
1926: betűszedő segédvizsga, a Havas Nyomda, majd a Globus szedője, mesterszedője, Az Újságot és a Reggelt tördelte.
1936, 1937: az Országos Iparegyesület ösztöndíja. Szakcikkeit közölte a Magyar Grafika és a Typographia.
1945-1949-ben a Népszava, később annak kulturális melléklete, a Dolgozók Világlapja képszerkesztője.
1949-ben a tankönyvkiadást irányította a Nyomdaipari Igazgatóságon.
1949-1954 között a Grafikai Ipariskola igazgatója, a Révai Nyomda művészeti instruktora, majd a Kossuth Nyomda műszaki osztályvezetője volt.
1956-1962 között a Móra Könyvkiadó művészeti szerkesztője.
1962-1990 között a Magyar Helikon Könyvkiadó művészeti és technikai vezetőjeként dolgozott.
1950-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola, 1965-től a Magyar Iparművészeti Főiskola, 1973-tól a Könnyűipari Műszaki Főiskola tanára.
1957-1975 között a Magyar Grafika, 1969-1977-ben az Interpressgraphik szerkesztőségében dolgozott.
Munkamódszere, stílusa
Folyamatosan publikált a könyvtörténet, írástörténet, betűtörténet, szépműves tipográfia tárgykörében, a Magyar Grafika, a Könyvtáros, a Gutenberg Jahrbuch, a Papier und Druck, a Druckspiegel, a Print in Britain, a Graphische Revue Österreich hasábjain. A Magyar Bibliophil Társaság főtitkára. 1994-ben állandó életműkiállítása nyílt a keszthelyiHelikon Kastélymúzeumban. Tipográfiai szemléletét a Bortnyik Sándor körében megismert konstruktivista-funkcionális felfogás alapozta meg, amit a nyomdászat gyakorlati ismerete és a mesterség történeti megismerésének igénye mélyített el. Különösen könyvcímlapjain és védőborítóin érezhető a konstruktivista síkkompozíció iránti vonzalom, melynek eredménye dekoratív, színes, játékos megoldás, vagy szigorúbb, puritánabb betűkompozíció is lehet. Széles körű irodalmi és könyvtörténeti tájékozottság és a nyomdatechnika lehetőségeinek kimagasló ismerete, állandó önképzés jellemezte tevékenységét. Tervezői és szerkesztői munkájában is kamatoztatta az írókkal (József Attila, Zelk Zoltán, Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc, Weöres Sándor, Devecseri Gábor, Somlyó György, Illyés Gyula) és rajzolókkal, illusztrátorokkal (Kass János, Reich Károly, Szalay Lajos, Szász Endre, Szántó Piroska, Würtz Ádám) kialakított személyes kapcsolatát. A tervezőmunka mellett fontos szerepet szánt az elméleti szakírásnak, a népszerűsítésnek és a régi könyvészeti ritkaságok fakszimile kiadásának. Egyenlő gonddal ápolta az igényes hagyományt és törekedett a tömegkönyv színvonalának emelésére. A könyv, mint egységes műtárgy szellemében tervezett, ideálja az egyszerű, tiszta, áttekinthető kompozíció. Merített a könyvművészet teljes eszköztárából, de kerülte a halmozást. Nemes egyszerűség és elegancia volt jellemző védőborítóira, könyvkötéseire és tipográfiájára is. Történeti témájú munkák esetében is visszafogott, a stílusok ismeretét a stílusok tiszteletével párosította, nemcsak a fakszimile kiadványokban, hanem a stílusidézetek, illusztrációk felhasználásakor is.[10]
Elméleti, szerkesztési és könyvművészeti munkái (válogatás)
A Magyar Anjou Legendárium. Szent Sebestyén. Hasonmás kiadás Szántó Tibor műszaki gondozásában (1973)A hasonmás kiadás borítójának első oldala Szántó Tibor tervezése (1982)
Saját írásai
A betűszedés könyve; Könnyűipari Könyvkiadó, Bp., 1951
A magyar munkásmozgalom képeskönyve; szerk. Esti Béla, S. Balogh Ilona, Szántó Tibor; Kossuth, Bp., 1984
A magyar filmművészet képeskönyve; szerk. Nemeskürty István, Szántó Tibor; Helikon, Bp., 1985
Magyar ex librisek 1525-1985, 1985
Tisztelet a magyar tipográfiának. Ötszáz év szép könyvei az Országos Széchényi Könyvtárban. 1986. június 24–augusztus 31.; kiállításrend. és katalógusszerk. Kelecsényi Gábor, Wix Györgyné, Szántó Tibor, bev. Kelecsényi Gábor; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1986
Kner Imre és az irodalom. Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Bibliofil Társaság, a Kner Nyomda és Múzeum rendezésében. 1987. V-VI.; szerk. Szántó Tibor; PIM, Bp., 1987
Szántó Tibor tipográfus, könyvtervező kiállítása a Vigadó Galériában. 1987. május 7–június 7.; rend. Kratochwill Mimi; Vigadó Galéria, Bp., 1987 (Vigadó Galéria... számú katalógusa)
Bartók Béla köszöntése. Megjelent Bartók Béla hamvainak hazaszállítása alkalmából 1988. július 7-én; bev. Keresztury Dezső, szerk. Szántó Tibor; Láng, Bp., 1988
ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Ny., Gyoma, 1988
Károlyi Mihály és az őszirózsás forradalom; szerk. Szántó Tibor, dokumentumvál. Győrffy Sándor, Jemnitz János, Major Ottó; Károlyi Mihály Társaság, Debrecen, 1988
Helikon Library, Keszthely. IX 1989; szerk. Szántó Tibor, bev. Csendes Antal; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1989
Laudatio Georgii Ádám; szerk. Szántó Tibor; Akadémiai, Bp., 1992
Illyés Gyula 90; szerk. Szántó Tibor; Magyar Bibliofil Társaság–Alföldi Nyomda, Bp.–Debrecen, 1992
Weöres Sándor: Szent Miklós, 1992
Szó és kép; terv. Szántó Tibor, előszó Kovács Sándor Iván; Pesti Szalon, Bp., 1993
Czoma L.-Keresztury D.: Könyv a költészetről. Emlékezés a Nyugat költőire, 1994
Weöres Sándor–Károlyi Amy: Tollrajzok, 1995
Kós Károly: Erdélyország népének építése, 1996
Kass János metszetei; szerk. Szántó Tibor; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1997 (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve)
Betű géniusz. Szántó Tibor tipográfiai tervei kedvelt olvasmányaihoz; ill. Botticelli, Sandro et al.; Balassi, Bp., 2000
Róla szóló írások
Csüry István szerk.: Előadások Szántó Tibor könyvművész életmű-kiállítása alkalmából. Könyv és műveltség, a nélkülözhetetlen könyv, hasonmás kiadások. Debrecen : Alföldi Nyomda, 1978
Szántó Tibor könyvtervező tipográfus kiállítása a Vigadó Galériában. 1982. augusztus 6–szeptember 5.; kiállításrend. Szenes István; Vigadó Galéria, Bp., 1982 (Vigadó Galéria... számú katalógusa)
Kovács Sándor Ivánː Egy magyar tipográfus; ill. Illyés Gyula; Kner Ny., Gyoma, 1984
Steinert Ágota szerk.: A könyvművész ünneplése (Szántó Tibor 75. születésnapjára). Budapest : Helikon, 1987
Szántó Tibor könyvalkotói munkásságának hatvanadik évfordulójára. Budapest : Nyomdász, 1995
Szántó Tibor és barátai. Szántó Tibor beszélgetése Tóth Gyulával 1986. február 6-ától 24-éig. Budapest : Gyomai Kner Nyomda Rt., 2001. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei)
Egyéni kiállítások
1973 • Műcsarnok, Budapest • Könyvmúzeum, Prága • Dürer Múzeum, Gyula
1974 • József Attila Könyvtár, Miskolc
1975 • Bodoni M., Párma (kat.) • Gutenberg Museum, Mainz
↑Bakos Katalin gondolatai nyomán: Kortárs magyar művészeti lexikonIII. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 500–501. o. ISBN 963-8477-46-6Online elérés
↑Hasonmás kiadás, újra kiadva 2007-ben szintén Szántó Tibor műszaki gondozásában.
↑Magyar helyesírás' és szóragasztás' főbb szabályai : A' Magyar Tudós Társaság' különös használatára / [előszó Döbrentei Gábor] Hasonmás kiad. [Bp.] : Helikon, 1982. Eredeti kiad.: Pesten : Trattner és Károlyi, 1832.
ISBN 963-207-690-7
Források
N. Pataki Márta - Timkó György: A Kossuth Nyomda története : 1884-1994. 1-2. köt. Budapest : Kossuth Nyomda Rt., 1994.
Szántó Tibor könyvalkotói munkásságának hatvanadik évfordulójára/ [közrem. Vértessy Sándor]. Budapest : Nyomdász K., 1995. 136, [50] p. : ill., részben színes. ISBN 963-85219-7-X
Kortárs magyar művészeti lexikonIII. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 500–501. o. ISBN 963-8477-46-6Online elérés
