PROFILBARU.COM

	Lázár Ervin
	2002-ben (Szilágyi Lenke felvétele)
	Élete
Született	1936. május 5.; Budapest
Elhunyt	2006. december 22. (70 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Nemzetiség	magyar
Szülei	Lázár István; Pentz Etelka
Házastársa	Vathy Zsuzsa
Gyermekei	Zsófia, Fruzsina, Zsigmond
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella, gyermek- és ifjúsági irodalom
Első műve	A kisfiú meg az oroszlánok (1964)
Fontosabb művei	A Hétfejű Tündér (1973); A Négyszögletű Kerek Erdő (1985)
Kiadói	Móra Könyvkiadó; OSIRIS Kiadó KFT.
Kitüntetései	Kossuth-díj (1996); József Attila-díj (1974); Prima Primissima díj (2005); Déry Tibor-díj (1990); Pro Literatura-díj (1999);
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1974); Kossuth-díj (1996); Prima Primissima díj (2005)
	Lázár Ervin aláírása
	Lázár Ervin weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Ervin témájú médiaállományokat.

Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete

Vörösmarty téren (Budapest, 1989. június 2.)

A Tolna vármegyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. „Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre. Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza.^[1]

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991–1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).^[2]

Első gyermeke Lázár Zsófia, aki az ELTE BTK angol-olasz szakán végzett, édesanyja Király Erzsébet irodalomtörténész.

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Művészete

Valójában Lázár Ervin életművének jelentős hányadáról elmondható, hogy meseszerű, de az is, hogy ott van benne a mágikus, mitikus (…) Szövegvilágában a valóság és a fantasztikum szinte megérintik egymást.

– ^[3]

A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.

Művei

A kisfiú meg az oroszlánok. Meseregény; Móra, Bp., 1964
Csonkacsütörtök. Elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1966
Egy lapát szén Nellikének (1969)
A nagyravágyó feketerigó; szöveg Lázár Ervin, rajz Réber László; Móra, Bp., 1969
A fehér tigris (regény, 1971)
Buddha szomorú (1973)
A Hétfejű Tündér (mesék, 1973)
Öregapó madarai; szöveg Lázár Ervin, rajz Balogh Péter; Móra, Bp., 1974 (Bölcs bagoly)
Bikfi-bukfenc-bukferenc; Móra, Bp., 1976
Menjünk Bergengóciába! Műsorok általános iskolásoknak; szerk. Mezei Éva, rendezői utószó Bükkösdi László; NPI, Bp., 1977 (Színjátszók kiskönyvtára)
Berzsián és Dideki (mesék, 1979)
Gyere haza, Mikkamakka!; Móra, Bp., 1980
A Masoko Köztársaság; Kozmosz Könyvek, Bp., 1981
Szegény Dzsoni és Árnika (mese, 1981)
Povero Gioni e Arnica /Szegény Dzsoni és Árnika/ (mese, olaszra ford. Gaetano Minuta); Città Nuova Editrice, 1984
A Négyszögletű Kerek Erdő (gyermekregény, 1985)
Tuvudsz ivígy?; ill. Kecskeméti Kálmán; Szépirodalmi, Bp., 1987
December tábornok; ill. Tettamanti Béla; IPV, Bp., 1988
Bab Berci kalandjai (gyermekregény, 1989)
A Franka cirkusz (hangjátékok, 1990)
Lovak, kutyák, madarak. Történetek állatokról; ill. Dolnik Miklós; Vario, Bp., 1990
Lázár Ervin–Varga Domokos: Olvasókönyv. Magyar nyelv és irodalom. Általános iskola 3. osztály; Tankönyvkiadó, Bp., 1992
A manógyár; ill. Faltis Alexandra; Századvég, Bp., 1993
Hét szeretőm. Válogatott novellák; vál., szerk. Domokos Mátyás; Osiris-Századvég, Bp., 1994 (Osiris-Századvég könyvtár. Irodalom)
Lázár Ervin–Varga Domokos: Olvasókönyv az általános iskola 4. osztálya számára; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994
A hétfejű tündér; 5. bőv. kiad.; Osiris, Bp., 1995
A Négyszögletű Kerek Erdő; 2. jav. kiad.; Osiris, Bp., 1995
Csillagmajor; Osiris, Bp., 1996 (Osiris könyvtár. Irodalom)
Kisangyal; Osiris, Bp., 1997 (Osiris könyvtár. Irodalom)
Hapci király (mesék, 1998)
Lehel kürtje (mesék, 1999)
Eredeti üzenet; Művészetek Háza, Pécs, 2000 + CD
A fázóművész; Kárpáti Tibor, Szeged, 2001
Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi; átdolg. Lázár Ervin; Osiris, Bp., 2001
A manógyár; 2., új mesékkel bőv. kiad.; Osiris, Bp., 2002
Tüskés varabin. Állattörténetek; Osiris, Bp., 2003
Les mains dans le goudron /Szurkos kezek/ (mesék, franciára ford. Anikó Sebestény); Editions Szkarabeusz; Bp., 2005
Magyar mondák; Osiris, Bp., 2005
Csillagmajor; 2. bőv. kiad.; Osiris, Bp., 2005 (Lázár Ervin munkái)
Lázár Zsófia–Lázár Ervin: Bogármese; Sanoma Media, Bp., 2006 (Nők lapja műhely)
Napló; szerk., jegyz. Ács Margit; Osiris, Bp., 2007
A kalapba zárt lány; Osiris, Bp., 2008
Sebő–Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny; Helikon, Bp., 2008 (Hangzó Helikon) + CD
A másik télapó; Helikon, Bp., 2013
Bikfi-bukfenc-bukferenc; Móra, Bp., 2013 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
Dömdö-dömdö-dömdödöm; Móra, Bp., 2014 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
Foci; Móra, Bp., 2014
Gyere haza, Mikkamakka!; Móra, Bp., 2014 (A Négyszögletű Kerek Erdő)
A Nyúl mint tolmács; Móra, Bp., 2014
A fába szorult hernyó; Móra, Bp., 2015
Lázár Ervin; vál. Vathy Zsuzsa, Komáromi Gabriella, szerk. Komáromi Gabriella; Napkút–PIM, Bp., 2015 (Hang-kép-írás) + CD
The devil's horseshoe and other stories (Csillagmajor); angolra ford. Judith Sollosy; Corvina, Bp., 2015
A bolond kútásó. Válogatott novellák; vál., szerk., utószó Komáromi Gabriella; Helikon, Bp., 2016 (Helikon zsebkönyvek)
A valóság íze. Kötetben eddig meg nem jelent írások; gyűjt. Urbán László, szerk. Gacsályi József; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2016
A legkisebb boszorkány; Móra, Bp., 2016
A nagyravágyó feketerigó; ill. Réber László; 3. felújított kiad.; Móra, Bp., 2016
A mese szeretet. Kötetben eddig meg nem jelent írások II.; szerk. Urbán László; Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd, 2017
Százpettyes katica. Mesék, mesenovellák, kiadatlan írások; Móra, Bp., 2019
Játék álarcban. Összegyűjtött novellák, 1957–1968; Helikon, Bp., 2019 (Lázár Ervin művei. Novellák)

Egyéb

Fejér Zsolt: Mikkamakka és a többiek. Szövegfeldolgozó munkafüzet Lázár Ervin meséje alapján; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994
Várhidi Attila: Játsszunk színházat! Dramatizált népmesék, Lázár Ervin-, Móra Ferenc-mesék, sulikomédiák gyermekszínjátszó rendezőknek, pedagógusoknak és bábosoknak; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1999 (Szín-játék-tár)
Kiss Andrea: A hazudós egér. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Pajor Zsófia; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)
Horváth Mária: Vacskamati virágja. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Pajor Zsófia; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)
Horváth Mária: Szörnyeteg Lajos, jaj de álmos. Lázár Ervin azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Kárpáti Szlávna; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2019 (Könyvtármozi füzetek)

Filmográfia

A kisfiú meg az oroszlánok (tévéfilm, 1979)
Mikkamakka, gyere haza! (tévéfilm, 1982)
Szegény Dzsoni és Árnika (magyar film, 1983)
Doktor Minorka Vidor nagy napja (a film tanácsadója, 1987)
Angyal utca 13. (rövid történet, 1996)
A bűvész (rövid történet, 1996)
A hétfejű tündér (mesefilm, 1999)
A porcelánbaba (három elbeszélés filmváltozata, 2005-ben készült Gárdos Péter rendezésében.^[4]
Le Mulot menteur (rövid történet, 2008)
A négyszögletű kerek erdő 4 részes mesejáték
A négyszögletű kerek erdő rajzfilmsorozat Horváth Mária rendezésében
Bab Berci kalandjai (animációs sorozat, 2023)

Hangjátékai

A fájós fogú oroszlán (1974)
Gyere haza Mikkamakka! (1975)
Nők, parasztudvaron (1975)
Krimi (1977)
A hazudós egér (1977)
Zsebrádiószínház – A hangg (1979)
Rendhagyó baleset (1979)
Capriccio (1980)
Berzsián költő mennydörgős mennykövei (1981)
Szegény Dzsoni és Árnika (1981)
Lenn a kútban (1983)
Ó be szép az élet, s minden más madár (1987)
Utazás a vörös lovon (1989)
A legkisebb boszorkány (1990)

Díjai

József Attila-díj (1974)
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1980)
Állami Ifjúsági Díj (1981)
Andersen-diploma (1982)
Év Könyve jutalom (1986)
Déry Tibor-díj (1990)
Év Gyermekkönyve díj (1990)
Soros-életműdíj (1990)
MSZOSZ-díj (1995)
Kossuth-díj (1996)
Pro Literatura díj (1999)
Ferencvárosért emlékérem (1999)
Prima Primissima díj (2005)
Ferencváros díszpolgára (2006)

Emlékezete

Lázár Ervin januárja Archiválva 2011. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

Gyermekszínjátszás Erdélyben

Származása

**Lázár Ervin családfája**
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) író, elbeszélő, meseíró	Apja: Lázár István (Pálfa, 1905. május 10. – ) uradalmi ügyintéző ref.	Apai nagyapja: Lázár István (Pálfa, 1883. március 7. – ) ev.	Apai nagyapai dédapja: Lázár István pálfai gazda ev. (szülei: Lázár István és Pleck Julianna)
			Apai nagyapai dédanyja: Kis Julianna (Kajdacs – Sárszentlőrinc, 1925. április 30.) ev. (szülei: Kis Pál és Gyalog Julianna)
		Apai nagyanyja: Mányoki Erzsébet (Pálfa, 1883. október 23. – 1912.) ref.	Apai nagyanyai dédapja: Mányoki István (Pálfa, 1861. március 7. – Pálfa, 1942. június 2.) ref. (szülei: Mányoki István és Kovács Erzsébet)
			Apai nagyanyai dédanyja: Porteleki Julianna (Pálfa, 1866. – Pálfa, 1949. május 2.) ref. (szülei: Porteleki József és Nagy Zsuzsanna)
	Anyja: Pentz Etelka	Anyai nagyapja:	Anyai nagyapai dédapja:
			Anyai nagyapai dédanyja:
		Anyai nagyanyja:	Anyai nagyanyai dédapja:
			Anyai nagyanyai dédanyja:

Jegyzetek

↑ Dömdödöm - 75 éve született Lázár Ervin
↑ Lázár Ervin életrajza Petőfi Irodalmi Múzeum
↑ [Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba. In Komáromi Gabriella: LÁZÁR ERVIN élete és munkássága, 2011, Osiris, 295. oldal]
↑ Porcelánbaba - PORT.hu-adatlap
↑ A szobortól jobbra lévő kő felirata (csupa nagybetűvel): „A szobrot állíttatta Ferencváros önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2017-ben nka
Pintér Attila szobrászművész alkotása
Társalkotó: Kontur András szobrászművész”

Források

HunLit Archiválva 2006. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Magyar Könyvklub Online
A haláláról (és életéről egy jó összefoglalás) az Index.hu-n

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Lázár Ervin témában.

Lázár Ervin a PORT.hu-n (magyarul)
Lázár Ervin az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Lázár Ervin profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
Lázár Ervin művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
Fejér Zsolt: Mikkamakka és a többiek. Szövegfeldolgozó munkafüzet Lázár Ervin meséje alapján; Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994
Dörnyeiné Bere Andrea: Olvasmánynapló Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő című meseregényéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2005 (Olvasmánynapló-sorozat)
Jobbladák. Lázár Ervin hetvenedik születésnapjára, szívbéli cimboráktól; szerk. Gyutai Zsuzsanna; Novella, Bp., 2006
Mese Lázár Ervinről; interjú Marton Mária; Könyvmolyképző, Szeged, 2007
Vathy Zsuzsa: Életünk, halálunk; Helikon, Bp., 2008
Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet. Hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélő művészetében; Kiss József, Bp., 2008
A nagyszederfa új hajtása. Emlékezések a Lázár Ervin Emléknapokon; Lázár Ervin Baráti Kör, Sárszentlőrinc, 2009 (Lázár Ervin füzetek)
Levelek Lázár Ervinhez. Mesés üzenetek gyerekektől; szerk. Tell Edit, Bakay Péter; Lázár Ervin Baráti Kör, Sárszentlőrinc, 2010 (Lázár Ervin füzetek,könyvek)
Komáromi Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága; Osiris, Bp., 2011
"Szárnyas emberünk". Lázár Ervin-konferencia, 2012. november 12. Petőfi Irodalmi Múzeum; összeáll. Emőd Teréz; Napkút, Bp., 2013 (Káva téka)
Lázár Ervin; vál. Vathy Zsuzsa, Komáromi Gabriella, szerk. Komáromi Gabriella; Napkút–PIM, Bp., 2015 (Hang-kép-írás + CD)