Lázár Antal

Lázár Antal
Született	1941. szeptember 30. (83 éves) Győr
Nemzetisége	magyar
Munkái
Jelentős épületei	DOMUS áruház (Budapest), Hulladékégető Mű (Budapest), Egyetemi Sportközpont (Budapest), Megyei Könyvtár (Veszprém), Siemens-irodaház (Budapest), Corvinus Egyetem rakparti campusa, BME Q épület (Budapest)
Díjai	Kossuth-díj, Ybl Miklós-díj, A Nemzet Művésze
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Antal témájú médiaállományokat.

Lázár Antal (Győr, 1941. szeptember 30. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl-díjas magyar építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) főtitkára, majd elnökhelyettese, a Műegyetem építészmérnöki karának dékánja, a kortárs magyar építészet meghatározó alakja.

Életpályája

1966-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen; ettől az évtől az Ipartervben dolgozott. A MÉSZ Mesteriskoláját 1970-72 között végezte el, mestere Gulyás Zoltán volt. Az 1970-es években számos tervpályázaton indult Patonai Dénessel közösen, első megépült munkái azonban Reimholz Péterrel készültek: a budapesti és a székesfehérvári DOMUS-áruházak. A flexibilisen alakítható eladótérrel és ettől elválasztott kiszolgálóhelyiséggel épített, kifelé lépcsőző főhomlokzatában Breuer Marcell New York-i Whitney Museumának hatását mutató budapesti áruház komoly sikert: Ybl-díjat hozott fiatal alkotóinak. Ugyanígy az 1976–79 között épült és a hazai ipari építészet remek példái közé tartozó újpesti Hulladékhasznosító Mű, amelyről a német szaksajtó is beszámolt.

Az ezekilencszáznyolcvanas-kilencvenes években Lázár számos épületrekonstrukcióban vett részt, és egyre élénkebben szerepet vállalt az építészeti közélet alakításában és a képzésben. 1981–91 között a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) főtitkáraként dolgozott, 1995–96-ban a Magyar Építész Kamara és a MÉSZ elnökhelyettese egyben, 1996-98 között a MÉSZ elnökhelyettese. 1986-tól a Műegyetem építészmérnöki karának oktatója, 1988-tól az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 18 éven keresztül. 2000-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművész Kollégiumának elnöke, 2002–2006 között a Műegyetem Építészmérnöki Karának dékánja volt.

1985-ben kilépett addigi munkahelyéről, az Ipari Épülettervező Vállalattól, 1985–86-ban a Magasépítési Tervező Vállalat megbízott igazgatója lett. Építészként 1990 után az A&D Stúdió [1] ügyvezető igazgatójaként dolgozott tovább, részben munkatársaival együtt olyan meghatározó oktatási épületeken, mint a lágymányosi Egyetemi Sportközpont, a Táncművészeti Főiskola, a Corvinus Egyetem új épülete, illetve a Műegyetem Q épülete. A fiatalkori munkatársával, Reimholz-cal közösen tervezett Siemens-irodaház Budapesti Építészeti Nívódíjat kapott; ugyancsak fontos középülete a korszakból a népligeti autóbusz-pályaudvar, amely az Erzsébet téri kiváltásaként épült.

Lázár Antalt 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „három és fél évtizedes sokoldalú építészeti, építőművészeti alkotómunkásságáért, oktatói tevékenységéért”.^[1] 2008-ban saját, valamint barátaival, kollégáival közös munkáit bemutató kiállítása nyílt a budapesti N&n Galériában.^[2]

Fontosabb építészeti művei

• 1970-74. Domus Áruház, Budapest (Reimholz Péterrel) [2] Archiválva 2011. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 1971-75. Domus Áruház, Székesfehérvár (Reimholz Péterrel)
• 1976-79. Hulladékhasznosító Mű, Budapest
• 1984-88. Hullám Szálló rekonstrukciója, Keszthely
• 1986. Az OTP egyik központi épületének felújítása, Budapest, Nádor u.
• 1987-88. OTP Totó-Lottó Iroda, Budapest, Nádor u.
• 1987-89. A Fővárosi Tanács királyréti üdülőjének rekonstrukciója, Budapest (B. Tóth Józseffel, Kamocsay Alfréddal)
• 1991-92. A Budapesti Értéktőzsde épületének rekonstrukciója, Budapest, Vörösmarty tér
• 1992. OTP Bróker Iroda, Budapest, Vigyázó F. u. (Sükösd Zoltánnal)
• 1993. EXPO Gyalogoshíd, Budapest (terv, dr. Magyar Péterrel)
• 1993. Az EXPO'95 Bécs-Budapest Világkiállítás terve (nemzetközi meghívásos tervpályázat, 2. helyezés; a londoni Richard Rogers Partnership és az OVE Arup együttműködésével)
• 1993.A Legfelsőbb Bíróság felújítása, Budapest
• 1994. Hungarovin Bor- és Pezsgőmúzeum vendégháza, Budapest
• 1996. Nemzeti Színház, Budapest (a tervpályázaton 2. díjjal elismert terv; társtervezők: Cságoly Ferenc, Keller Ferenc, Pálfy Sándor)
• 1996. EUROSPAR Szupermarket, Kecskemét
• 1996-1998. Siemens irodaház, Budapest (Reimholz Péterrel)
• 1996-1997. Egyetemi sportközpont („Tüskecsarnok”), Budapest-Lágymányos (dr. Magyar Péterrel) [3] Archiválva 2011. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 1997. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém (Szécsi Zoltánnal) [4]
• 2000. Millenniumi Csarnok, Budapest (terv)
• 2001. Az Athenaeum Nyomda bővítése (Kiss Andrással, Stocker Györggyel)
• 2001-2002. Táncművészeti Főiskola, Budapest (Lázár Veronikával) [5] Archiválva 2009. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 2001-2002. Autóbusz-pályaudvar, Budapest-Népliget
• 2003. Lakóépület, Üröm (Lázár Veronikával)
• 2003. A főiskola bővítése, Baja (a tervpályázaton 2. díjjal elismert terv) [6] Archiválva 2010. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 2004. Lovarda, Nyíregyháza (terv)
• 2004-2005. A Hulladékhasznosító Mű bővítése, Budapest (Lázár Veronikával, Sükösd Zoltánnal) [7] Archiválva 2010. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 2005. A Csukás-ház helyreállítása és bővítése, Pécs (Lázár Veronikával)
• 2005-2006. A Corvinus Egyetem új épülete, Budapest (társtervezők: Dr. Oláh Zoltán, Szerdahelyi László, Szokolyai Gábor) [8] Archiválva 2012. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 2007-2010. Q épület, Budapest-Lágymányos (Kaszás Istvánnal) [9] Archiválva 2011. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben [10]

Képgaléria

• 
  DOMUS áruház, Budapest (1970-74)
• 
  DOMUS áruház, Budapest (1970-74)
• 
  Domus Áruház, Székesfehérvár (1971-75)
• 
  Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém (1997)
• 
  Siemens irodaház, Budapest (1996-98)
• 
  Siemens irodaház, Budapest (1996-98)
• 
  Buszpályaudvar, Budapest-Népliget (2001-2002)
• 
  Pécs, a Csukás-ház bejárata (felújítás, 2005)
• 
  A Corvinus Egyetem új épülete (2005-2006)

Díjak, elismerések

• 1975. Ybl Miklós-díj
• 1988. Ipari Építészet Európa-díja (a Hulladékégető Műért)
• 1989. Reitter Ferenc-díj
• 1999. Budapest Építészeti Nívódíja (a Siemens-irodaházért)
• 2000. Figyelő Építészeti Díja
• 2001. Pro Architectura díj (a veszprémi Megyei Könyvtárért)
• 2005. Kossuth-díj
• 2024. A Nemzet Művésze^[3]

Jegyzetek

1. Kitüntetett építészek (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2005. március 16. [2010. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
2. A beszámolót ld. http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=715&Itemid=52 Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltés ideje: 2011-09-08
3. Ők kapták idén a Nemzet Művésze díjat. Index.hu. 2024. nov. 5.

Irodalom

• Bojár Iván András (szerk.): Közben. A magyar építészet 15 éve a rendszerváltástól az EU-ba lépésig, 1989-2004. A Műcsarnokban rendezett kiállításhoz kapcsolódó kiadvány. OCTOGON Könyvek, Budapest, 2004
• Lázár Antal életrajza az A&D Stúdió honlapján: [11] (letöltés ideje: 2011-09-08)
• Mayer Mariann: Lázár Antal. In: artportal.hu [12]^{[halott link]} (letöltés ideje: 2011-09-08)

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Antal témájú kategóriát.
• Lázár Antallal kapcsolatos cikkek az Építészfórumon: [13]
• Varga Mihály: "Tereket alkotunk a világmindenségben" – interjú dr. Lázár Antal DLA Kossuth-díjas építésszel. In: epiteszforum.hu, 2005. június 2. [14]^{[halott link]} (letöltés ideje: 2011-09-08)

• Munkahelyek építészete; szerk. Lázár Antal; B+V, Bp., 2000
• Ló és építészet; szerk. Lázár Vilmos, Lázár Antal, Della Donna Alíz; Sztárstúdió Bt., Gödöllő, 2014
• Lázár Antal–Magyar Péter: Making evergreen architecture; LitFire, Atlanta, 2016
• Jelek a térben. Lázár Antal építészete / The architecture of Antal Lázár; szerk. N. Kósa Judit, Mártonffy Melinda, Hübner Teodóra; Corvina, Bp., 2019