Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1956-61 között, Hincz Gyula volt a mestere. 1967-ben ösztöndíjjal kijutott Bécsbe tanulmányútra, azóta is felváltva Bécsben, Budapesten él és alkot. 1975-77 között Kreativitási gyakorlatok címen vizualitás szakköri foglalkozásokat tartott a Ganz–MÁVAG-ban Erdély Miklóssal. 1981-83 közt fotó- és filmszakkört (InDiGó-csoport) vezetett a Szépművészeti Múzeumban. 1987-91 közt audiovizuális gyakorlatokat tartott az Iparművészeti Főiskolán. 1990-2003 között a Képzőművészeti Főiskola interdiszciplináris festőosztályán tanított docensi beosztásban, majd 2003-tól egyetemi tanári beosztásban. Munkásságát hazai és külföldi ösztöndíjak segítették, köztük a Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2002).
Munkássága
Az 1960-as évek kezdetén pályakezdése organikus és groteszk formákban gazdag rézkarcokkal, fametszetekkel indult. Az eltakarás, elfedés, elrejtés motívuma, amely majd későbbi munkáiban fontos szerepet játszott, kezdeti munkáiban is megjelent. Az évtized vége felé konceptuális műveket kezdett alkotni, képzőművészeti eszköztára fotókal, személyes akciókkal bővült. Nagyon változatos anyagokat vont be alkotásaiba, például ágak, gallyak, kalászok, nádszálak, gézzel lefedett különböző csomagocskák, melyeknek növekvő-csökkenő rendszerbe sorolásával tárgyakat hozott létre, sőt ugyanennek a matematikai rendszernek geometrikusan absztrahált festészeti és plasztikai (relief) variánsait is megalkotta. A mozgások folyamatait részben fotókkal, de inkább a film segítségével rögzítette.
Az 1970-es évek közepén indította Kvázi-képek sorozatát, mely képeken egy geometrikus raszter-rendszer valamelyik részletét kiemelte, felnagyította, s elhelyezte a síkban, később a térben is. Az 1980-as években mindez a Zsilipekhez, a fénnyel, folyadékkal végzett struktúra-elemzésekhez vezetett, sőt később kiszínesedtek és kiléptek a térbe a Kvázi-képek. Színekkel megkülönbözteti és kiemeli a síkokat és a mennyiségeket, melyekhez formázott vásznakat használ. Az 1990-es évektől nyolc standard színből álló alkotásait oldottabb kompozíciós rendszerrel váltotta fel például a Hommage à Monet-sorozatban. Később a görbült síkok és a tér formáját állította művészete középpontjába. Alkotásai az iróniát és a humort sem nélkülözik. Igen figyelemreméltó művészetpedagógiai és kiállításszervezői tevékenysége is.
Térfestés. Buchbergi projekt (BBS, 16 mm, 34 perc)
1984: Azonosítás (SUMUS, video, 10 perc)
1984-1986: Nézeteink 1. (BBS, 16 mm, színes, 60 perc)
1987: Kreativitás-Vizualitás (BBS, 16 mm, ff, 16 perc)
1989-1990: Inter-Images 1–3. (SUMUS, 16 mm, színes, 17 perc)
1992-1993: Connections (SUMUS-Illy Bt., 16 mm, színes, 27 perc)
1995-1996: Nem látni a végét (video-CD, 52 perc, Szegedy-Maszák Zoltánnal).
Kötetei
Maurer Dóra Filmek 1973–83; bev. Peternák Miklós; Pinczehelyi Sándor, Pécs, 1983
Munkák, 1990-1997. Kortárs Művészeti Múzeum Ludwig Múzeum, Budapest. 1997. november 27–1998. január 4. Josef Albers Museum, Quadrat, Bottrop. 1. Februar–15. März, 1998; szerk. Maurer Dóra; Kortárs Művészeti Múzeum–Ludwig Múzeum, Bp., 1998
Fényelvtan. A fotogramról; Magyar Fotográfiai Múzeum–Balassi, Bp., 2001 (A magyar fotográfia történetéből)
Maurer, Gáyor. Párhuzamos életművek / Parallele Lebenswerke / Parallel oeuvres; szerk. Maurer Dóra; Városi Művészeti Múzeum, Győr, 2003
Maurer Dóra–Beke László: Látlelet & prognózis. Új magyar művészet a hatvanas és hetvenes években. Beszélgetések és interjúk; Sumus Alapítvány, Bp., 2016
Maurer Dóra grafikai munkássága, 1957–1981. Nyomhagyás, nyomtatás. Barcsay Terem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2017. október 12–december 3.; kurátor Révész Emese; MKE–Sumus, Bp., 2017
Hajtogatott idő. Filmretrospektív. Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 2018. június 22–szeptember 30.; kurátor Prosek Zoltán, tan. Beke László, Peternák Miklós, Christian Höller; Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr, 2018
↑Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. október 14.)
Források
Magyar kortárs művészeti lexikon. Főszerk. Fitz Péter. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Maurer Dóra lásd 742-745. p.
Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Maurer Dóra lásd 286-287. p. (A Maurer szócikket írta Fitz Péter). ISBN 963-8477-66-0
Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Maurer Dóra szócikkét ld. II. köt. 1081. p.
Kapcsolódó információk
Vekerdy Tamás: Rézkarcok, fametszetek (katalógus, Dürer Terem, 1966)
Németh Lajos: Modern magyar művészet. Budapest, 1968
Beke László: Fotólátás az új magyar művészetben. Fotóművészet, 1973/3.
