Krecsányi Ignác (Margitta, 1844. március 31. – Budapest, 1923. december 13.) színész, színigazgató. Nővére Krecsányi Sarolta operett-énekesnő, húga Krecsányi Katalin színművésznő, énekesnő, színigazgató, öccse Krecsányi Kálmán budapesti rendőrfőkapitány-helyettes, nevelt leánya Krecsányi Veron színésznő.[1]
Krecsányi Ignác 1844. március 31-én született, Margittán. Színészi pályáját 1863-ban a Budai Népszínházban, Molnár Györgynél kezdte. 1868-1873 között az Athenaeum Nyomdánál mint korrektor és revizor dolgozott.
1873-ban lett színigazgató. Nemzetiségi és kétnyelvű városokban játszott, főbb állomásai Pozsony, Fiume, Kassa, Temesvár, Debrecen, Arad és Buda voltak; főleg a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken.
1875-ben feleségül vette Kiss Veront, (Arad, 1855. szeptember 8. – Budapest, 1936. november 15.) aki népszínmű-énekesnő volt, és 1873-tól szerepelt Krecsányi Ignácnál és 1883-ban Budán, a Krisztinavárosi Színkörben tartotta az első sikeres nyári évadot.
Rátermett direktor volt, kitűnő érzékkel rendelkezett, felkarolta és szerződtette a fiatal tehetségeket.
Az ő társulatánál kezdett Somló Sándor, Beregi Oszkár, Medgyaszay Vilma, Környey Béla is; Anday Blanka egy időben ugyancsak az ő társulatát erősítette. Shakespeare-től Ibsenig és Hauptmannig, klasszikus és modern szerzők egyaránt szerepeltek műsorában, repertoárjába tartozott nemcsak a Bánk Bán, de Az ember tragédiája is. Különösen nevezetes volt 1903-ban Gorkij: Éjjeli menedékhely című drámájának ősbemutatója a Budai Színkörben.
Operaelőadásokat is rendszeresen tartott, Wagner műveit (Tannhäuser, Lohengrin, A bolygó hollandi) vidéken ő mutatta be először.
1914-ben fejezte be elismert, sikeres pályáját, Budapesten, 1923. december 13-án érte a halál. Végső nyugalomra a Németvölgyi temetőben lévő családi sírboltba helyezték.[2] Az 1960-as évek elején az akkor Kerepesi úti temetőbe a 9/2. és a 34/2. számú parcellába átkerült néhány sír a Németvölgyi temetőből,[3] így a Krecsányi család sírboltja is.[4]