1873. május 18-án született Krumauban, Környey Béla és Dudák Amália Mária fiaként. Solymosi Elek színésziskolájában tanult. 1896-ban a Népszínház kórusában még mint basszista énekelt, 1898-ban már operettet énekelt a Magyar Színházban, 1899-től Debrecenben volt bariton énekes, 1901-től pedig a buda–temesvári társaság tagja.
Játszott a Budai Színkörben és 1905-től a Király Színházban, 1908-tól pedig a Népszínház–Vígoperához szerződött, ahol tenor szerepeket játszott. 1908-tól 1915-ig az Operaház tagja volt. Ezután három évig a bécsi opera tagja, majd ismét visszatért az Operaházba; haláláig itt énekelt. Az intézmény örökös tagja.
Az első nagy magyar tenorista, hangjának baritonális színezete egyedülálló volt. Síremlékét 1930. április 30-án leplezték le.
Családja
Galyassy Paulával kötött első házasságából született lánya, Környey Paula (1899–1996) színésznő és fia, Környey Béla (1901–?) zongoraművész.
1914. október 15-én Budapesten házasságot kötött a nála nyolc évvel fiatalabb Szamosi Elza (Szamek Erzsébet) operaénekesnővel, Szamek Jacques és Goldstein Eugénia lányával,[2] azonban 1921-ben elváltak.[3]
Ezután harmadszor is megnősült: 1921. október 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 19 évvel fiatalabb, kolozsvári születésű Sándor Mária énekesnőt, Sándor János és Sebesi Rozália leányát.[4]
_Hungarian_opera_singer_(tenor)_-_Photo_Jozsef_Kossak_(1855-1922).jpg)
