PROFILBARU.COM

	Klapka György tér
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Település	Komárom
Névadó	Klapka György
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Klapka György tér Pozíció Komárom térképén
	é. sz. 47° 45′ 26″, k. h. 18° 07′ 46″47.757222°N 18.129444°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 26″, k. h. 18° 07′ 46″47.757222°N 18.129444°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Klapka György tér témájú médiaállományokat.

A Klapka György tér (szlovákul Námestie generála Klapku) Komárom főtere a történelmi városközpont szívében. Meghatározó épülete a városháza, előtte a tér névadójának, Komárom hős védőjének, Klapka György tábornoknak egész alakos szobra áll, melyet 1896-ban állítottak fel, majd (miután 1945-ben eltávolították) 1991-ben került vissza a térre. A szobor egyben Komárom város egyik szimbóluma.

Története

A tér piactérként alakult ki a 17. század második felében. Korábban egy posványos tó volt itt, a város akkori keleti kapujánál. Ma a város legismertebb pontja, északi oldalán áll a városháza épülete, nyugatról a Zichy-palota, keletről a rendelőintézet épülete, délről a 19. században épült egyemeletes polgárházak övezik.

Jelentősebb épületei

A városháza eredetileg 1718-1719-ben épült a vár előterében lebontott régi helyettesítésére, barokk stílusban. Az egyemeletes, 1767-ben toronnyal (tetején kétfejű sassal) ellátott épületet az 1763-as földrengés és az 1848-as tűzvész egyaránt romba döntötte. Mai formájában 1875-ben építették fel, az új kétemeletes, tűztoronnyal ellátott városházát december 28-án adták át.

A városháza előtti téren 1777-1878 között díszes vasrácsozatú kút állt, melyet a város János Szalvátor osztrák főhercegnek, a szegények adományozójának ajándékozott. A főherceg gmundeni kastélyának, a Schloss Ort-nak udvarán állította azt fel. 2000. június 14-én a díszkút hű másolatát egy időre újra felállították annak eredeti helyén^[1] (jelenleg a Tiszti pavilon udvarán látható). 1991-1992 során a tér a korábbi betonburkolat helyett díszes kövezetet kapott.

A tér keleti oldalán áll a volt rendelőintézet (poliklinika) kétemeletes épülete, mely 1884-ben épült Neÿ Béla tervei alapján bérháznak. Korábban az Aranykeresztes ház árkádos, egyemeletes épülete állt a helyén.

A déli oldal egyemeletes polgárházai közül a 3.-4. számút a Koczor iparos- és kereskedőcsalád birtokolta, a 7. számú épület helyén állt az 1848-as tűzvészben elpusztult (1653-1658 között evangélikus templomként épült, 1673-ban jezsuita kézre jutott) Szent János-templom.

A nyugati oldalon, a Megye és a Nádor utcák elágazásánál áll az 1936-1938-ban épült Kovách-gyógyszertár épülete (melynek helyén a komáromi szájhagyomány szerint Jókai Mór Aranyember című regényéből ismert Brazovics-ház állt), az előtt pedig a város legrégebbi köztéri szobra, a Szentháromság-szobor.

A tér legnagyobb épülete a nyugati oldalon álló Zichy-palota. A szabolcsi Zichy család 1659-ben lett a komáromi váruradalom birtokosa. A Puchaim család grófoktól 1659-ben és Buday Lázártól 1667-ben szerzett birtokokon építette fel barokk stílusú palotáját. A palota az 1763-as földrengésben elpusztult, ezután klasszicista stílusban építették újjá.

A 19. században a kibővített épület egyes részei más-más célt szolgáltak, 1827-ig működött itt színpad (ahol műkedvelő társulatok mellett Déryné Széppataki Róza is játszott), a város első zsinagógája, posta és sörcsarnok, valamint kőszénlerakat is. A huszadik században bérházként hasznosították, de számos üzlethelyiség is működött itt. 1944-ben a zsidó lakosokat innen hurcolták a nyilasok a Dunához, ahol a folyóba lőtték őket. 1976-ban az emeleti udvaron a Duna Menti Múzeum munkásmozgalmi (1992 óta legújabbkori) kiállítását nyitották meg. A tér felé eső oldalon boltok találhatóak, a sarki épületrésznél pedig a Klapka-étterem, falán Széchenyi István emléktáblájával. A városháza felé eső részben 1983-ban esketőtermet rendeztek be, melynek festettüveg-ablakait Mester Péter tervezte.

A Zichy-palota tágas udvarán alakították ki a város legújabb nevezetességét, az Európa-udvart, melynek tervezése és megépítése Litomericzky Nándor, Takács Péter és Peter Varga építészek nevéhez fűződik.^[2]

A korábban elhanyagolt belső udvaron 1999. február 13-án rakták le az udvar alapkövét. A tervezők célja az volt, hogy a különböző európai országok jellegzetes építészeti stílusát adják vissza az udvar egyes épületei. Az 1999-ben alakult Palatinus társaság a Komárom életében fontos szerepet játszó uralkodók (I. István, Gizella királyné, Szent László, IV. Béla, Luxemburgi Zsigmond, Mária Terézia), valamint Európa védőszentjei szobrainak felállítását tűzte ki célul.^[3] Az udvar épületei részben lakó, részben kereskedelmi funkciót töltenek be. 2000-ben felállították itt az egykor az Anglia-parkban álló zenepavilon rekonstrukcióját. Az udvar szökőkútját az Országalmáról nevezték el. Ünnepélyes átadása 2000. december 16-án volt.