A három sziget jelenlegi státusát a Holland Antillák felbomlásával nyerte el 2010. október 10-én,[2] amikor Curaçao és Sint Maarten két autonóm területté vált a Hollandiai Királyságon belül.[3] Így ez utóbbi két sziget, és Aruba sem tartozik tehát a Karibi Hollandiához, melynek területe így 328 km2, lakossága 21 133 fő lett.
Adminisztráció
A különleges községek (hollandul:bijzondere gemeenten gyakorlatilag a legtöbb olyan funkciót képviselik, amelyeket a kontinentális Hollandia önkormányzatai. A végrehajtó hatalom továbbra is az alkormányzók (hollandul:gezaghebber) kezében maradt. A legmagasabb kormányzati szerv a szigettanács (hollandul:eilandsraad), melyből mindhárom szigeten található egy-egy. A holland állampolgárok jogosultak mind a hollandiai, mind a uniós választásokon szavazni.
Hivatalosan a szigeteket a holland jogrendben köztestületként (hollandul:openbare lichaam) és nem községként (hollandul:gemeente) kezelik. Ezért nem is részei egyetlen holland tartománynak sem.[4] Ezért, a tartományi végrehajtó hatalmat két szerv, a szigettanács és egy, a kontinentális Hollandiában székelő szerv, a Karibi Hollandia Nemzeti Hivatala (hollandul:Rijksdienst Caribisch Nederland) látja el. Emiatt hívják a szigeteket különleges községeknek.
A legtöbb hollandiai törvénynek van helyi változata,[5] például a társadalombiztosítás nem ugyanazon a szinten van, mint az európai Hollandiában.
A Karibi Hollandia Nemzeti Hivatala (hollandul:Rijksdienst Caribisch Nederland) felelősségébe tartozik az adózás, a rendőrség, a bevándorlás, a közlekedési infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a társadalombiztosítás területének irányítása a szigeteken a holland kormányzat keretein belül.[8] Ezt az ügynökséget Regionális Szolgáltatóközpontként (hollandul:Regional Servicecenter) hozták létre 2008-ban, majd 2010. szeptember 1-én vált a mai hivatallá.[9][10] A jelenlegi igazgatója Sybren van Dam.[11] A királyság képviselője (hollandul:Rijksvertegenwoordiger) – jelenleg Wilbert Stolte[12] – képviseli Hollandia kormányát a szigeteken.
Kapcsolata az Európai Unióval
A szigetek jelenleg nem részei az Európai Uniónak, a „tengerentúli országok és területek” (OCT státus) részét alkotják, és speciális jogosultságokkal[a 1] rendelkeznek. A Lisszaboni szerződés bevezetett egy eljárást, amely szerint az Európai Tanácsnak lehetősége lenne Dánia, Franciaország vagy Hollandia tengerentúli területeinek státusát megváltoztassa tekintettel az uniós szerződések e területre való alkalmazásával.[a 2] 2008 júniusában a holland kormányzat kiadott egy hatástanulmányt a jogi és gazdasági helyzet változásának lehetőségeiről az OCT státus OMR-re változása esetén.[13][14] A szigetek helyzete egy ötéves átmeneti periódus után lesz felülvizsgálva, mely a Holland Antillák feloszlásával kezdődött 2010 októberében.[15] A felülvizsgálat a „Bonaire, Sint Eustatius és Saba köztestületekről szóló törvény” hollandul:"Wet openbare lichamen Bonaire, Sint Eustatius en Saba" alapján lesz elvégezve, amiben a szigeteknek garantálták a hehetőséget a státusváltásra, így az Európai Unió közvetlen tagjává válásra.[16]
Földrajz
A Karibi Hollandia a Kis-Antillák része. Ebben a szigetcsoportban
Bonaire az ABC-szigetek része a Szélcsendes-szigetek között, Venezuela partjainak közelében. Ezek a szigetek vulkanikus és korall eredetűek.
Bonaire, Sint Eustatius és Saba az egykori Holland Antillák között
Meglehetősen nagy a távolság az európai Hollandia és a Karibi Hollandia között
A karibi szigetek Hollandia részei, ezért nevezik őket Karibi Hollandiának
Éghajlat
A szigeteken trópusi éghajlat uralkodik, egész évben meleg az idő. A Szélcsendes-szigetek melegebbek, mint a Szél felőli szigetek. Nyaranta a Szél felőli szigeteken gyakran alakulnak ki hurrikánok.
Pénznem
2011. január 1. óta a három szigeten a hivatalos pénz az amerikai dollár (a Hollandiában használt euró helyett), amely a Holland antillákbeli forintot váltotta fel (melyet Curaçao és Sint Maarten még ma is használ a jövőben bevezetendő, tervezett karibi forint helyett). A döntés a dollár bevezetéséről 2008 novemberében született,[17][18] melyet a gazdasági kapcsolatokkal magyaráztak.
Kommunikáció
A szigetek telefonos országkódja a Holland Antillák idején használatos 599 maradt, megosztva Curaçaoóval. A bonairei telefonszámok általában 7-tel, a sabaiak 4-gyel, a Sint Eustatius-iak pedig 3-mal kezdődnek és mind hétjegyű (Curaçao a 9-es előhívószámot használja).
Saint Eustatius: ISO 3166-2:BQ-SE vagy ISO 3166-2:NL-BQ3
A szigeteknek 2010-ben az ISO szabvány alapján az IANA létrehozta a .bqinternet domaint, ami azonban máig nincs használatban, és nem is tudni, hogy valaha használni fogják-e. Jelenleg a weboldalaknál a Holland Antillákhoz tartozó .an, vagy a Hollandiához tartozó .nl domaint használják.
Megjegyzések
↑Az Európai Unió működéséről szóló egyezmény (Treaty on the Functioning of the European Union) II. kiegészítése alapján.
↑Az Európai Unió működéséről szóló egyezmény (Treaty on the Functioning of the European Union) 355(6) cikkelye tartalmazza.
↑31.954, Wet openbare lichamen Bonaire, Sint Eustatius en Saba (holland nyelven). Eerste kamer der Staten-Generaal. (Hozzáférés: 2010. október 15.) „De openbare lichamen vallen rechtstreeks onder het Rijk omdat zij geen deel uitmaken van een provincie. (The public bodies (...), because they are not part of a Province).”
↑Wet- en regelgeving (holland nyelven). [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 13.)
↑Statistical Info: Area and Climate (angol nyelven). Central Bureau of Statistics (Netherlands Antilles), 2010. [2010. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
↑ISO 3166-1 decoding table (angol nyelven). International Organization for Standardization. [2016. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 16.)