Küküllővár

Küküllővár (Cetatea de Baltă)
A küküllővári Bethlen-kastély
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Küküllővár
Rang	községközpont
Irányítószám	517235
Körzethívószám	0x58[1]
SIRUTA-kód	3967
Népesség
Népesség	1696 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	351 (2011)[2]
Népsűrűség	26,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	64,41 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′ 52″, k. h. 24° 10′ 06″46.24777778, 24.16833333Koordináták: é. sz. 46° 14′ 52″, k. h. 24° 10′ 06″46.24777778, 24.16833333
A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllővár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Küküllővár környéke 1769–1773 között

Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) falu Romániában Fehér megyében, Küküllővár község központja. Az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye.

Fekvése

Balázsfalvától 24 km-re északkeletre a Kis-Küküllő bal partján fekszik.

Története

Küküllő(vár) (Cuculiense Castrum, Kümelburg) Árpád-kori település. Nevét 1177-ben említette először oklevél Cuculiensis castri néven. A községgel szemben, a Küküllő túlsó partján 1912-ben ideiglenes római táborhely nyomait tárták fel.^[3] 1197-ben szintén Cuculiensis castri néven említik. Vára a 11. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllei esperesség központja volt.

1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30 000 idemenekült embert öltek meg itt.

Eredeti 13. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik, mint az erdélyi vajdához tartozó királyi várat. A vár sáncai még láthatók.

Hunyadi Mátyás a várat Csicsó várával együtt ajándékba adta Moldva fejedelmének.^[4] Mai kései reneszánsz formájú vára a 16. században épült, 1570 és 1580 közt átépítették. I. Apafi Mihály sokat tartózkodott itt. A vár utolsó moldvai hűbérura Petru Rares vajda volt, kitől János király elvette, mert átpártolt I. Ferdinánd királyhoz.

János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.

1764-ben gr. Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé.

1849. január 16-án Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.

1910-ben 1767, többségben román lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 3423 lakosából 1979 román, 671 cigány, 668 magyar és 668 német volt.

Látnivalók

• Bethlen–Haller-kastély
• Református temploma 13. századi, 1417 körül bővítették.

Képgaléria

• Képgaléria Küküllővárról a www.erdely-szep.hu honlapon

Híres emberek

• Itt született 1820-ban Miske Imre politikus, Moson vármegye főispánja.
• Itt született 1928-ban Könczei Ádám néprajzkutató.

Jegyzetek

1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
3. Kelemen Lajos: A küküllővári tatárfej, in: Művészettörténeti tanulmányok, I. kötet, Kriterion, Bukarest, 1977
4. Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe I. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 264. o. ISBN 973-26-0524-3

• Györffy György: Küküllővármegye

További információk

• A vár története és képek^{[halott link]}
• Küküllővár Archiválva 2008. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Küküllővári castrum