Csáklya (település)

	Csáklya (Cetea)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Alsógáld
Rang	falu
Irányítószám	517287
SIRUTA-kód	4393
	Népesség
Népesség	384 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)
Népsűrűség	37,28 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,3 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 14′ 16″, k. h. 23° 35′ 06″46.237708°N 23.585106°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 16″, k. h. 23° 35′ 06″46.237708°N 23.585106°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Csáklya (egyértelműsítő lap).

Csáklya (románul: Cetea) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján. Közigazgatásilag Alsógáld községhez tartozik.

Fekvése

Gyulafehérvártól északra, Diód és Kismindszent közt fekvő település. Tövistől 15 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Vagy a magyar csáklya szóból, vagy egy szláv eredetű személynévből való. Az előbbi esetben a név valószínűleg a Csáklyakőről vonódott a falura. Névváltozatai: Chaklyas (1337), Chyklya (1562), Chaklya (1593), Olah Czakla (1627). 1733-ban Csáklya, 1750-ben Csekje, 1808-ban Csáklya h, Hagendorf g. néven írták.

Története

Nevét 1337-ben említette először oklevél p. Chaklyas néven. Ekkor Telegdi Csanád esztergomi érsek és a Makófalviak osztották ketté, azonban az erdőket, kaszálókat és a szántókat közösen használták. 1461-ben juhötvenedet fizető román falu volt. 1564-ben Barcsai Gáspártól Ioan Norocea havasalföldi kancellár (logofăt) vásárolta meg. 1602-ben Bálinttit János birtokolta.

Bor- és gyümölcstermelő falu volt Fehér, majd Alsófehér vármegyében.

Népessége

1761-ben 185 ortodox és 8 görögkatolikus család lakta.
1900-ban 1454 lakosából 1439 volt román anyanyelvű; 1124 ortodox és 315 görögkatolikus vallású.
2002-ben 488 lakosából 487 volt román nemzetiségű és 477 ortodox vallású.

Látnivalók

A Csáklyakő 1233 m magas. Botanikai különlegessége a június–júliusban virágzó sárgászöld kőtörőfű (Saxifraga luteoviridis). A hegy fennsíkján nyílik a lejárata a Sunătoare-zsombolynak, amely a Torockói-hegység legnagyobb zsombolya. Lefelé tölcsérszerűen kiszélesedik, benne cseppkövek találhatók.
A Csáklyai-szoros (Cheile Cetii) (Băile Romane – 'Római fürdő' – néven is ismerik) 500 m hosszú szurdokvölgyének mélyén, magas sziklaalakzatok tövében a Csáklyakő karsztjából előtörő Valea Cetii-patak egymás alatt több, négy–nyolc méteres vízesést alakított ki, melyek között klasszikus örvényüstöket találunk.
A falunak két temploma van, mindkettő korábbi fatemplom helyén épült – az ortodox 1805–1811-ben, a görögkatolikus 1925–1926-ban.
Falumúzeum.

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro

Források

Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. [1] PDF