A Jeruzsálemi latin patriarchátus (latinul: Patriarchatus Latinus Hierosolymitanus, héberül: הפטריארכיה בירושלים, arabul: بطريركية القدس) a latin rítusú katolikus egyház jeruzsálemi székhelyű főegyházmegyéje. Izrael, Palesztin Hatóság, Jordánia és Ciprus területét foglalja magába.
A pátriárka 2020. október 24-től Pierbattista Pizzaballa OFM.[2]
A patriarchátus jelenleg négy állam területét foglalja magába; ezek: Izrael, Palesztin Hatóság, Jordánia és Ciprus.[3]
A Jeruzsálemi latin patriarchátust a nagy egyházszakadás és az első keresztes háború után, 1099-ben alapították.[3][4] A keresztesek felfogása szerint nem volt Jeruzsálemben lakó pátriárka, amikor bejutottak a városba (a görög pátriárkát szakadárnak tekintették[5]), ezért kineveztek egy latin pátriárkát, hogy kormányozza a keresztényeket.[4]
Amikor Jeruzsálemet Szaladin 1187-ben elfoglalta, a patriarchátus székhelye Tírusz, majd Akko városába került.[3][4][5] 1261-ben egyesítették az Akkói püspökséggel.[5] Akko 1291-es elestét követően Ciprusra, végül pedig Rómába kellett áthelyezni, ezzel címzetes patriarchátussá vált.[3][4][5] A keresztesek elvonulását követően csak a karmeliták és a ferencesek maradtak Jeruzsálemben, mint a Szent Sír őrei.[5] VI. Kelemen pápa 1342-ben a ferenceseket nevezte ki a Szentföld szent helyeinek őreivé,[4][5] akik felállították a Szentföldi Ferences Kusztódiát. A kusztosz egyben pápai vikárius és delegátus volt.[5]
Több mint hat évszázad után, 1847-ben állította helyre IX. Piusz pápa a jeruzsálemi székhelyű patriarchátust. Első helyben lakó pátriárkája Giuseppe Valerga lett. Az ő feladata lett a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend újjászervezése is, hogy világszerte támogassa az új egyházmegye működését. Ezt követően számos további szerzetesrend tért vissza vagy telepedett le a Szentföldön.[3][4]
A jeruzsálemi pátriárkák és a keresztény közösségek vezetői 1994-ben közös memorandumot adtak ki Jeruzsálem jelentőségéről a keresztények számára, valamint az ezekre alapozott jogos követeléseikről (úgy mint: szabadság a szent helyek megközelítésében és az istentiszteletben, zarándoklatok lehetősége) és a város különleges státuszára irányuló javaslatról.[6]
jeruzsálemi pátriárka: 2020. október 24.
A legjelentősebb továbbra is a ferences rend Szentföldi Kusztódiája. A patriarchátus területén ezen kívül további harmincegy férfi és hetvenkét női szerzetesrend működik, különféle szolgálatokat – szent helyek gondozását, zarándokok fogadását, bibliai tanulmányokat, lelkipásztori és szociális munkát – végezve.[4]