PROFILBARU.COM

	III. Péter
	Aragóniai Péter
	III. Péter aragón király portréja, 1586
Ragadványneve	Nagy Péter
	Aragóniai Királyság királya
	Pere III/Pedro III
	Uralkodási ideje
	1276. július 27. – 1285. november 11.
Koronázása	Zaragoza; 1276. november 15./22.
Elődje	I. (Hódító) Jakab
Utódja	III. (Liberális) Alfonz
	Szicíliai Királyság királya
	Pietro I/Petru I
	Uralkodási ideje
	1282. szeptember 4. – 1285. november 11.
Koronázása	Palermo; 1283. június
Elődje	I. (Anjou) Károly
Utódja	I. (Igazságos) Jakab
	Valenciai Királyság királya
	Pere I/Pedro I
	Uralkodási ideje
	1276. július 27. – 1285. november 11.
Koronázása	nem volt külön koronázás;
Elődje	I. (Hódító) Jakab
Utódja	I. (Liberális) Alfonz
	Barcelonai Grófság grófja
	Pere II
	Uralkodási ideje
	1276. július 27. – 1285. november 11.
Elődje	I. (Hódító) Jakab
Utódja	II. (Liberális) Alfonz
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Barcelonai-ház
Született	1243 július/augusztus; Valencia
Elhunyt	1285. november 11. (42 évesen); Vilafranca del Penedès, Katalónia
Nyughelye	Santes Creus;
Édesapja	I. Jakab aragón király (1208–1276)
Édesanyja	Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő (1219–1251)
Testvére(i)	II. Jakab mallorcai király; Constance of Aragon, Lady of Villena; Aragóniai Izabella francia királyné; Aragóniai Jolán kasztíliai királyné; Pere I d'Ayerbe;
Házastársa	Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő (1249–1302)
Gyermekei	Feleségétől:; 1. Alfonz (1265–1291); 2. Jakab (1267–1327); 3. Frigyes (1271/72–1337); 4. Erzsébet (Izabella) (1271–1336); 5. Jolán (1273–1302); 6. Péter (1275 körül–1296); Házasságon kívüli kapcsolatból:; 7. Jakab (1258 körül–1308); 8. János; 9. Beatrix; 10. Ferdinánd; 11. Péter; 12. Sancho (–1341); 13. Teréz (–1295 után); 14. Mária; 15. Magiardo
	A Wikimédia Commons tartalmaz III. Péter témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az aragóniai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: III. Péter (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk a szicíliai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Péter (egyértelműsítő lap).

III. (Nagy) Péter (Valencia, 1243 júliusa vagy augusztusa – Vilafranca del Penedès, Katalónia, 1285. november 11.), szicíliai olaszul: Petru III d'Aragona, katalánul: Pere III d'Aragó, spanyolul: Pedro III de Aragón, olaszul: Pietro III d'Aragona, Aragónia, Szicília és Valencia királya, valamint Barcelona grófja. A Barcelonai-ház tagja. Anyja révén II. András magyar király unokája és I. (Hohenstaufen) Manfrédnak, Szicília királyának a veje.

Élete

Apja I. Jakab aragón király, édesanyja Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő, II. András magyar király és Courtenay Jolán konstantinápolyi latin császári hercegnő egyetlen gyermeke.

Felesége 1262-től Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő, I. (Hohenstaufen) Manfréd (1232–1266) szicíliai királynak és első feleségének, Savoyai Beatrix királynénak^[1] volt a leánya.

Capet Károly, Anjou grófja, VIII. Lajos francia király fia a bátyja, IX. (Szent) Lajos és IV. Kelemen pápa támogatásával a beneventói csatában 1266. február 26-án legyőzte Manfrédot, aki a csatában életét vesztette. Manfréd családját, feleségét, kiskorú gyermekeit a győztes fogságba vetette, fiait megvakíttatta, akik halálukig nápolyi fogságban maradtak, míg lányai később visszanyerhették a szabadságukat. Legidősebb lánya, Konstancia ekkor már aragóniai királynéként távol élt apjától, de családja veszte mély nyomot hagyott a lelkében, és csak az alkalomra várt, hogy visszavágjon az Anjouknak.

Anjou Károly elfoglalta az egész Szicíliai Királyságot, és székhelyét Nápolyba tette. Manfréd unokaöccse, Konradin megpróbálta visszaszerezni a Hohenstaufenek királyságát 1268-ban, de Anjou Károly őt is legyőzte, fogságba ejtette, és lefejeztette.

Felesége révén 1282-ben Manfréd veje, III. Péter a Szicíliai vecsernye néven elhíresült felkelés révén visszafoglalta Szicília szigetét az Anjouktól és I. Péter néven 1282. szeptember 4-én szicíliai királlyá választották. Ugyan az egész Szicíliai Királyságot nem sikerült elfoglalnia, de a két Szicília megosztottsága 1816-ig fennmaradt, mikor újra hivatalosan is egyesítették a két független országrészt. A két Szicíliai Királyság hivatalosan csak 1302-ben ismerte el egymást.

Gyermekei

Feleségétől, Hohenstaufen Konstancia (1249–1302) szicíliai királyi hercegnőtől, 6 gyermek:
- Alfonz (1265–1291), III. (Liberális) Alfonz néven aragón király, felesége Plantagenêt Eleonóra (1264–1297) angol királyi hercegnő, I. Eduárd angol király lánya, elváltak,^[2] gyermekei nem születtek, 1 természetes fiú
- Jakab (1267–1327), II. (Igazságos) Jakab néven aragón király, I. Jakab néven szicíliai király, 1. felesége Izabella (1283–1328) kasztíliai királyi hercegnő, elváltak, gyermekei nem születtek, 2. felesége Anjou Blanka (1280–1310) nápolyi királyi hercegnő, 10 gyermek, 3. felesége Lusignan Mária (1273–1322) ciprusi királyi hercegnő, nem születtek gyermekei, 4. felesége Moncadai Elisenda (1292 körül–1364), nem születtek gyermekei, 10 gyermek a 2. házasságából+3 természetes gyermek
- Frigyes (1271/72–1337), II. Frigyes néven szicíliai (trinacriai) király, felesége Anjou Eleonóra szicíliai (nápolyi) hercegnőtől (1289–1341), 9 gyermek a házasságából+5 természetes gyermek, többek között:
  - Péter (1304–1342), II. Péter néven szicíliai király (ur: 1337–1342), felesége Görzi Erzsébet (1298–1352), II. Ottó karintiai herceg leányaként Bajor Erzsébet német, szicíliai és jeruzsálemi királynénak, IV. Konrád szicíliai, német és jeruzsálemi király özvegyének volt az unokája, 10 gyermek+2 természetes gyermek
- Erzsébet (Izabella) (1271–1336), Szent, férje I. Dénes (1261–1325) portugál király, 2 gyermek
- Jolán (1273–1302), férje Anjou Róbert (1277/78–1343) nápolyi királyi herceg és trónörökös, 1309-től I. Róbert néven szicíliai (nápolyi) király, 2 fiú, többek között:
  - Anjou Károly (1298–1328) nápolyi királyi herceg, Calabria hercege, nápolyi trónörökös, 1. felesége Habsburg Katalin osztrák hercegnő, 2. felesége Valois Mária francia királyi hercegnő, 5 gyermek, többek között:
    - (2. házasságából): I. Johanna nápolyi királynő (1326–1382)
- Péter (1275 körül–1296), felesége Moncadai Vilma (1245/55–1306/09)
Házasságon kívüli kapcsolatából María Nicolau úrnőtől, 3 gyermek:
- Jakab (1258 körül–1308), Sogorb ura, felesége Sancha Fernández Díaz, 1 leány:
  - Konstancia (1285 előtt–1320 körül), Sogorb úrnője, férje III. Artal lunai úr (–1323/29), 8 gyermek
- János
- Beatrix, férje Rajmund, Cardona algrófja (–1340 után)
Házasságon kívüli kapcsolatából Iñés Zapata úrnőtől, 4 gyermek:
- Ferdinánd, Albarracín ura
- Péter, felesége Costanza Méndez, 4 gyermek
- Sancho (–1341), Amposta várkapitánya
- Teréz (–1295 után), 1. férje (III.) García Romeu, 2. férje Artale d’Alagòn (–1295), Sastago ura, 3. férje Pedro López de Oteiza
Házasságon kívüli kapcsolatából ismeretlen ágyasaitól, 2 gyermek:
- Mária, férje I. Gottfried, Rocabertì algrófja (–1250)
- Magiardo

Jegyzetek

↑ Savoyai Beatrix szicíliai királyné IV. Amadé savoyai gróf leányaként jött a világra.
↑ Izabella később feleségül ment III. Henrikhez, Bar grófjához, akinek három gyermeket szült. Az ő dédunokája volt Bar Jolán aragóniai királyné, I. János aragóniai király második felesége.

Irodalom

Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
Woolley, Reginald Maxwell: Coronation Rites, Cambridge, University Press, 1915. URL: L. További információk
Gudiol, Antonio Durán: El rito de la coronación del rey en Aragón, Argensola: Revista de Ciencias Sociales del Instituto de Estudios Altoaragoneses, 17–40, 1989. URL: L. További információk