III. Artal lunai úr
Artal ( – Szardínia, 1323/29), spanyolul: Artal de Luna, spanyol származású, aragóniai főnemes (ricohombre), Luna[1] ura, Quinto bárója és Sogorb[2] ura, Aragónia főkormányzója. Luna Mária aragón királyné nagyapja és Prades Margit aragón királyné ükapja.
Élete
Lope Ferrench lunai úr (–1304) és Eva Ximénez de Urrea fia. 1299-ben azzal csinált karriert, hogy feleségül vette Konstanciát, III. Péter aragón király természetes (fattyú) fiának, Aragóniai Jakab (Jaime Pérez de Aragón) sogorbi úrnak (–1308) a lányát, aki II. Jakab (1267–1327) aragón király (ur.: 1291–1327) unokahúga volt, ezért II. Jakab megtette Artalt Aragónia főkormányzójának (1305–1312).
Gyermekei
- Feleségétől, Konstanciától, Sogorb úrnőjétől, aki III. Péter aragón király természetes (fattyú) fiának, Aragóniai Jakab sogorbi úrnak (–1308) volt a lánya, 8 gyermek:
- Blásco, Sástago és Piña ura, nem nősült meg
- János, nem nősült meg
- Artal (–1324), Sogorb ura, nem nősült meg
- Sancha
- Mária (–1347 /körül/), 1. férje Juan Alfonso de Haro, Cameros ura (–1333), 2. férje Juan Alfonso de la Cerda, Gibraleón és Huelva ura (1295 körül–1347), egyik házasságából sem születtek gyermekei
- Izabella
- Konstancia (1310–1352/53), férje Foix-házi III. Roger Bernát (1310 körül–1350), Castelbon algrófja, 3 gyermek, többek között:
- Foix Margit, férje III. Bernát, Cabrera algrófja, Modica grófja (–1368), 4 gyermek, többek között:
- Lope /Farkas/ (1315/20–1360), Luna ura, majd grófja, Quinto bárója és Sogorb ura, 1. felesége, Jolán (1310–1353) aragón infánsnő, II. Jakab aragóniai király legkisebb gyermeke és Tarantói Fülöpnek (1297–1330), Rhómánia despotájának,[3] I. (Anjou) Fülöp tarantói herceg másodszülött fiának az özvegye, 1 leány,[4] 2. felesége, Brianda d'Agoult (1335 körül–1406) provanszál származású úrnő, Foulques d'Agoult-nak, Sault urának és Alasacie (Alix) des Baux-nak a lánya, 2 lány+1 természetes fiú, többek között:
Jegyzetek
Irodalom
- Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1285–1387 a. d. H. Barcelona, 1343–1387 König von Mallorca, 1379 Herzog von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 71, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Külső hivatkozások
|
|