A győztes a svéd olimpiai bajnok Daniel Ståhl lett, aki 71,46 méteres dobásával új világbajnoki csúccsal szerezte meg élete második világbajnoki címét.
Rekordok
A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben:
A mezőnyben ott volt az olimpiai bajnok Daniel Ståhl, illetve a címvédő Kristjan Čeh, valamint a korábbi kétszeres olimpiai bajnok Virgilijus Alekna fia, az aktuális Európa-bajnok 19 éves rendkívül tehetséges Mykolas Alekna, aki az előző világbajnokságon ezüstérmes volt.[1]
A várakozásoknak megfelelően a világbajnoki címért ők hárman versenyeztek esélyesként, a selejtezőből is ők jutottak első három helyen a döntőbe. A döntő első körében Čeh 68,31 métert dobott és élre állt, ezt a teljesítményét a második körben 69,27 méteres dobásával túlszárnyalta. Mögötte ekkor Alekna és Ståhl állt, több mint 2 méterrel elmaradva. Negyedik dobásával a svéd atléta átvette a vezetést, Alekna is javítani tudott, de az élen álló kettőst megelőzni nem tudta. Utolsó kísérletére Čeh éppen 70 méter fölé került, amivel élre állt. Utolsóként a dobókörbe lépő Ståhl azonban 71,46 méteres világbajnoki csúccsal megszerezte az aranyérmet.[2]
Eredmények
Az eredmények méterben értendők. A rövidítések jelentése a következő:
WR: világrekord
CR: világbajnoki rekord
NR: országos rekord
PB: egyéni legjobb eredménye
SB: 2023-ban az addigi legjobb eredménye
DNS: nem indult a futamon
x: érvénytelen kísérlet
Q: eredmény alapján továbbjutott
q: helyezés alapján továbbjutott
Selejtező
A selejtezőből a döntőbe vagy legalább 66,50 méteres dobással vagy a legjobb 12 helyezés megszerzésével lehetett jutni.