Édesapja (Domján Elek) műszaki ügyintéző volt az akkori Ruggyantaárugyárban, édesanyja (Peczenko Rozália) parasztszármazású cselédlányként dolgozott egy jómódú budapesti orvos családjánál.[7] Öccse, Domján Dénes természettudós. Meglehetősen szerény körülmények között éltek. 1946-ban Maglódra költöztek, ott végezte el az általános iskolát, kitűnő eredménnyel. Sokat szerepelt iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken. E sikerei következtében erősödött meg benne az elhatározás, hogy színésznő lesz. Iskolái után sikeresen felvételizett a Színházművészeti Főiskolára.[8]
1965-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1954 és 1972 között közel nyolcvan színházi szerepet, tíz filmszerepet, számos rádió- és tévészerepet játszott el.
A főiskolán ismerkedett meg Kaló Flóriánnal, később össze is házasodtak, azonban 1969-ben elváltak. 1972 januárjában találkozott Szécsi Pállal: szerelem volt első látásra. A kapcsolat során teherbe esett, de elvetette magzatát. Tíz hónapig (januártól októberig) tartó szenvedélyes szerelem után azonban elváltak útjaik. Éppen hogy betöltött negyvenéves korában, 1972 karácsonyánsaját kezével vetett véget életének. A vizsgálatok szerint fölakasztotta magát.[9] Két búcsúlevelet hagyott hátra, öccsének és volt férjének.
Színházi szerepei
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 80.[10] A főiskola elvégzése után első bemutatója a Sevillai borbély volt, melyben Roxinát játszotta. A bemutató dátuma: 1954. április 13. Utolsó premierjén (1972. szeptember 15.) a Candida címszerepében tündökölt. Számos kiváló rendezővel dolgozott együtt. Legtöbbször Ádám Ottó (10); Komor István (9) és Kerényi Imre (8) produkcióiban találkozhatunk nevével.
Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony (Mimimi királykisasszony)
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (Magyar Rádió, 1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
Szuverén, önálló maradt, soha nem engedett a maga legbenső magányához és titkához hozzányúlni. Mindig igyekezett bátran és szabadon élni. És amikor ez nem ment már tovább, volt elegendő bátorsága ahhoz, hogy egy önmaga által előre meghatározott időpontban egy olyanfajta megváltoztathatatlan és végső szabadságot válasszon, amibe senki nem szólhat bele.[12]
↑A felvételin akkor nem volt alapkövetelmény az érettségi. Akiket felvettek, vagyis akik a második válogatón is túljutottak és nem volt érettségijük, azokat elküldték egy egyesztendős szakérettségi tanfolyamra.
