Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Az első világháborúban hadnagy a román és az olasz hadszíntéren, 1920 nyaráig a nemzeti hadsereg összekötő tisztje az angol katonai missziónál. Leszerelése után birtokain gazdálkodott. A vasvári kerületben a Keresztény Gazdasági Párt programjával országgyűlési képviselő volt (1931–34). Belépett a Nemzeti Szabadelvű Pártba (1935), a budai választókerületben az egyesült ellenzéki pártok listavezetőjeként ismét országgyűlési képviselő (1935–39). Legitimista politikusként támadta Gömbös Gyula politikáját, állandó vezércikkírója volt az Esti Kurírnak, cikkeket írt a Pesti Hírlapba és az Újságba. A Budai Szabadelvű Kör elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) igazgatósági választmányi tagja, a németbarát politika legitimista ellenzője, s a polgári jogegyenlőség híve volt. A Polgári Szabadság Párt listáján a budapesti I. kerület országgyűlési képviselője (1939–44). A Gestapo1944 márciusában letartóztatta, és Mauthausenbe hurcolták. Kiszabadulása után nem tért vissza Magyarországra.
