A román nyelv területi változatai

Román nyelvjárások

A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek^[1] szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok,^[2] akik külön nyelveknek tekintik őket, értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Ez a szócikk is az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt tulajdonképpeni román nyelv) területi változatairól szól.

A román nyelvjárások rendszere

A román nyelv területi változatainak rendszere, azaz számuk, csoportosításuk és a közöttük levő hierarchikus viszonyok, mindig is vita tárgya volt.^[3] Mennyiségüket tekintve különböző vélemények szerint a legkisebb szám kettő, a legnagyobb húsz. Egyes nyelvészek^[4] szerint a románnak csak két nyelvjárási típusa vagy csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások^[5] úgy vélik, hogy három van: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások^[6] négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és körös-vidékit. A legtöbb nyelvész^[7] úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek. Némelyek^[8] szerint ilyen az olténiai nyelvjáráscsoport, mások szerint^[9] az avassági. Több erdélyi nyelvjárást is számításba vesz az a nézet, amely húsz területi változatról szól.^[10]

Ezek a nézeteltérések annak tudhatók be, hogy a különbségek többé vagy kevésbé nagyok attól függően, hogy mely konkrét változatokat hasonlítjuk össze. Legnyilvánvalóbb a különbség a moldvai és a munténiai nyelvjárások között. A bánságiak viszont kevésbé nyilvánvalóan különböznek egyrészt a körös-vidékiektől, másrészt a munténiaiaktól. Még kevésbé nyilvánvalóak a különbségek az olténiai és a munténiai nyelvjárások között.

A legélénkebb viták a tulajdonképpeni Erdélyben, azaz a Bánságon, a Körös-vidéken, az Avasságon és Máramaroson kívül beszélt nyelvjárások körül folynak. A legtöbb nyelvész ezeket a szomszéd nyelvjáráscsoportokhoz tartozóknak tekinti, bár elismeri, hogy vannak bizonyos közös vonásaik is. Ellenben egyesek^[11] olyan nyelvjáráscsoportnak tekintik az erdélyit, mely vonásai tisztán megkülönböztetik a többitől, azaz a moldvaitól, a munténiaitól és a bánságitól, azzal együtt, hogy több alegységei vannak, mint ezeknek. Ezek a nyelvészek négy erdélyi alcsoportról szólnak: északkelet-erdélyi, közép- és délerdélyi, körös-vidéki és máramarosi.^[12]

Ez a szócikk hat nyelvjárási egységet mutat be.

Nyelvjárások

Munténiai nyelvjáráscsoport

Elterjedése

A munténiai nyelvjárásokat Munténiában, Dobrudzsában, az erdélyi Szeben és Brassó megyékben, valamint a Bulgária északi részén élő románok beszélik. Területük négy zónára oszlik: egy központi zóna (Munténia legnagyobb része), Munténia északkeleti része, Dobrudzsa és Dél-Erdély.^[13]

Jellegzetességei

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderd megfelelő	Fordítás
palatalizált [ʃʲ],[m 1] [ʒʲ][m 2] és utána [e], [i]	ușe loje	ușă lojă	ajtó páholy
tisztán dentális [d] és utána [ə],[m 3] [ɨ][m 4]	dăștept dân	deștept din	okos -ból/-ből
[e] elhasonulása [i]-vé, főként hangsúlyos helyzetű [e] hatására	fetili caprili	fetele caprele	a lányok a kecskék
harmadik személyben a többes szám az egyes száméval azonos alakja kijelentő mód jelen időben, jövő időben és összetett múlt időben	ei/ele bea ei/ele va bea ei/ele a băut	ei/ele beau ei/ele vor bea ei/ele au băut	isznak inni fognak ittak
összetett múlt idő többes szám harmadik személyben a melléknévi igenév -ră raggal	ei/ele a venitără	ei/ele au venit	eljöttek
a vrea ’akar’ összetett múlt ideje mint segédige[m 5]	am vrut să cad	era să cad	majdnem elestem
a veni ’jön’ mint igeszemléleti segédige	vine și/de crește	începe să crească	elkezd nőni
a veni – ’jön’ mint segédige a szenvedő ragozásban	grinda vine așezată aici	grinda este așezată aici	a gerenda ide helyeztetik
a ’-ról/-ről’-t jelentő elöljárószó összemosódása az ’után’-t jelentővel	după/dupe	de pe
de mint vonatkozó névmás	omul de vine	omul care vine	az ember, aki jön
tárgyeset kifejezésére használt la elöljárószó anyagnevek előtt	mănâncă la pâine	mănâncă pâine	kenyeret eszik
a mai határozószó helye	nu mai mă duc	nu mă mai duc	többé nem megyek
a decât határozószó igenlő szerkezetben való használata	am decât două mere	n-am decât două mere	csak két almám van

Szókészlet:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdben	Sztenderd megfelelő	Fordítás
sajátos jelentésű szavak	ginere	vő	mire	vőlegény
bolgár eredetű szavak	ciușcă		ardei iute	csípős paprika
török eredetű szavak	peșchir		prosop	törülköző
	perdea	függöny	adăpost pentru vite	védett hely marháknak
görög eredetű szavak	dârmon		ciur	szita

Írott forrásai

Az első írott román nyelvű dokumentumok (Neacșu levele 1521-ből és további kb. 50 dokumentum), majd a kb. 10 első nyomtatvány (lásd A román nyelv története) e nyelvjárás sajátosságait tükrözik. A román sztenderd nyelvváltozat alapja a munténiai nyelvjárás, de nem vette át minden jellegzetességét, sőt, határozottan visszautasított egyeseket, főleg az ige alaktanát illetőleg.

Olténiai nyelvjáráscsoport

Elterjedése

Ez a nyelvjáráscsoport Olténiában (Olt megye egy részének kivételével), Északnyugat-Bulgáriában és Északkelet-Szerbiában (a Timok völgyének egy részén) honos.^[14]

Jellegzetességei

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderd megfelelő	Fordítás
[aj], [əj], [oj], [uj] kettőshangzók [kʲ] és [gʲ][m 6] előtt	straichină răichită ureiche oichi păduiche	strachină răchită ureche ochi păduche	cseréptál fűzfa fül szem tetű
[i] beiktatása két szókezdeti mássalhangzó közé	hirean	hrean	torma
[i] két szókezdeti mássalhangzó előtt	ișcoală	școală	iskola
[i] > [ɨ], [a] > [ə], [e̯a][m 7] > [a], [t͡s],[m 8] [s], [z], [r] után	zâce țălină măsa	zice țelină măsea	mond(ja) zeller (rágó)fog
sajátos nőnemű többesszámú mutató névmás	ăștea	astea	ezek
egyszerű múlt használata nagyon közeli múltban történt cselekvésre[m 9]	cântai	am cântat	énekeltem
a távolság három fokának kifejezése	(a)ici – aci(a) – acolo	aici – acolo	itt – ott – amott
a felszólító mód többes számának archaikus tagadó alakja	nu cântareți!	nu cântați!	ne énekeljetek!

Szókészlet:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdben	Sztenderd megfelelő	Fordítás
archaikus szavak	arm		șold	csípő (a testrész)
sajátos szavak	a străfiga		a strănuta	tüsszenteni
sajátos jelentésű szavak	cotoi	kandúr	picior de pasăre	baromficomb

Bánsági nyelvjáráscsoport

Elterjedése

Ez a nyelvjáráscsoport a romániai Bánságra, Arad megyére és Hunyad megye déli részére, a Vajdaságra és a Timok völgyének egy részére jellemző. Három zónát különböztetnek meg: a délit, amelybe beletartozik a Vajdaság, az észak–északnyugatit és az északkeletit (beleértve Hátszeg vidékét).^[15]

Jellegzetességei

A bánsági nyelvjárások sok hangtani, alaktani és szókészletbeli archaizmust tartalmaznak. Fő hangtani jellemzőjük a sztenderd románhoz képest gazdag és kiegyensúlyozott magánhangzórendszer.

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderd megfelelő	Fordítás
latin [ane] > [ɨne]	câne	câine	kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s],[m 10] [ʃ], [t͡s], [z] után	să rupe orășan țân zâc	se rupe orășean țin zic	elszakad városlakó tartok mondok
hangsúlyos [a] > [ʌ][m 11]	['fʌtə]	fată	lány
[e]-t tartalmazó szótag előtt hangsúlyos [e] > [ɛ][m 12]	['pɛre]	pere	körték
szóvégi [e] gyakran > ë	[trʌʒʲë]	trage	húz
[o̯a][m 13] > [ɒ][m 14]	['pɒrtə]	poartă	kapu
[t͡ʃ][m 15] > [ʃʲ] ([e] és [i] előtt)	șier	cer	ég(bolt)
[d͡ʒ][m 16] > [ʒʲ] (e] és [i] előtt)	jier	ger	fagy
szóvégi [ʲ][m 17] elhagyása réshangok és zár-réshangok után	[uʃ] [pot͡s]	uși poți	ajtók bírsz, tudsz
szóvégi [ʲ] elhagyása [n] után és ennek teljes palatalizációja	['wɒmeɲ]	oameni	emberek
[t] > [t͡ɕ][m 18] ([e] és [i] előtt)	frace	frate	fivér
[d] > [d͡ʑ][m 19] ([e] és [i] előtt)	ges	des	sűrű
latin [n] + [e]/[i] > [ɲ]	cuni	cui	szeg
[u.wa] > [u.va]	a luva	a lua	elvenni
[a.wud] > [abd]	labd	laud	dicsérek
[a.wut] > [apt]	capt	caut	keresek
egyetlen alakú birtokos névelő	a tău, a ta a tăi, a tale	al tău, a ta ai tăi, ale tale	a tiéd a tieid
az a fi ige egyes alakjainak visszahatóvá válása	mi-s ni-s vi-s	(eu) sunt suntem sunteți	vagyok vagyunk vagytok
a feltételes mód segédigéje	(v)reaș zișie	aș zice	mondanék
a szerb nyelv hatására, befejezett igenemet jelölő igekötők	m-am zăuitat	am uitat	elfelejtettem

Szókészlet:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderd megfelelő	Fordítás
-oni, -oane képző	iepuroni nemțoane	iepuroi nemțoaică	hím nyúl német nő
archaikus latin eredetű szavak	nat	individ	egyén
szerb eredetű szavak	goșt	musafir	vendég
német eredetű szavak	farbă	vopsea	festék

Írott forrásai

A Szászvárosi Ószövetség (Palia de la Orăștie) (1582) tartalmaz bánsági nyelvjárási jellegzetességeket. A román sztenderd a 19. században Ion Heliade-Rădulescu kezdeményezésére a bánsági nyelvjárásokból vette át a folyamatos múlt idő többes szám harmadik személy -au ragját (ei mergeau, ei făceau ’mentek’, ’csináltak’). (A többi nyelvjárásban a harmadik személyű igeragok egyes és többes számú alakja ugyanaz (el / ei mergea, făcea ’ment / mentek’, ’csinált / csináltak’).^[16]

A bánsági az egyetlen román nyelvjáráscsoport, amelyben voltak és vannak modern irodalmi kísérletek, például Victor Vlad Delamarina (1870–1896) tollából.^[17] Az utóbbi években feléledt ez az irodalom. 2002-ben létrejött a Bánsági Nyelvjárásban Írók Szövetsége (Asociația Scriitorilor în Grai Bănățean), melynek periodikája is van, Tăt Bănatu-i fruncea (Mégis a Bánság van az élen) címmel. A vajdasági Újozorán is működik a „Tibiscus” Irodalmi és Művészeti Szövetség, amely foglalkozik nyelvjárási irodalommal. Ezeken kívül televízió- és rádióműsorokban is művelik.^[18]

Körös-vidéki nyelvjáráscsoport

Elterjedése

Ez a nyelvjáráscsoport három zónára oszlik: bihari (amely Arad megyére is kiterjed, és amelyhez a magyarországi románok nyelvjárása is tartozik), mócvidéki (néha ettől különválasztva tárgyalják a mokányföldit) és szamosvölgyi. Egyes nyelvészek (Emil Petrovici, Ion Coteanu) ide sorolják az Avasságot is. Erdély nagy részén a körösvidéki, a moldvai és a munténiai közötti átmeneti nyelvjárásokat beszélnek.^[19]

Jellegzetességei

Nagyon elterjedt (bár megvalósulása nem kötelező) a magánhangzók nazalizációja: [o'pitə̃'trjagə̃'strajt͡sə] (o pită întreagă-n straiță ’egy egész kenyér a tarisznyában’). A nazalizált magánhangzó nyíltsági foka és ajakkerekítési foka is megváltozhat ([u] + [n] > [õ], ill. [ɨ] + [n] > [ũ]), és a nazalizáció analógia útján a nem nazális mássalhangzó előtti magánhangzókra is átterjedhet: [ãju] (aiu, ’a fokhagyma’). Főként az Erdélyi-szigethegységben ma is használják az egyszerű múlt időt.

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderd megfelelő	Fordítás
latin [ane] > [ɨne]	câne	câine	kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [z], [t͡s] után)	să rupe orășan zamă țân	se rupe orășean zeamă țin	elszakad városlakó lé tartok
[e̯a] > [a] (palatalizált [t], [d], [l], [n] után)	['cakə] [ɟal] [ʎak] [ɲam]	teacă deal leac neam	hüvely domb orvosság rokon
hangsúlyos [e] > [ɛ]	[pɛre]	pere	körték
Néhány nyelvjárásban [z] után csak centrális magánhangzó állhat (hangsúlyos helyzetben [ɨ], hangsúlytalan helyzetben [ə]).	zâci	zici	mondasz
[o̯a] > [ɒ]	[pɒrtə]	poartă	kapu
[d͡ʒ] > [ʒ]	jer	ger	fagy
dentális zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt (különböző fokú lehet)	[tʲej] vagy [cej] [dʲintʲe] vagy [ɟince]	tei dinte	hársfa fog
[n] palatalizációja [e] és [i] előtt	['biɲe] ['domɲi]	bine domnii	jól az urak
[k] és [p] palatalizációja [e] és [i] előtt	[cej] [pʲej] vagy [cej]	chei piei	kulcsok bőrök[m 20]
hangsúlyos és hangsúlytalan [e̯a] > [ɛ]	[lumɛ]	lumea	a világ
[ɨj] > [ij]	întii	întâi	első
[k] beiktatása [s] és [l] közé	sclab	slab	gyenge, sovány
[a] beiktatása a szó elé (kevésbé általános, mint az arománban)	anumără	numără	számol
latin, magánhangzók közötti [n] > [r], a mócok nyelvjárásában	lură	lună	hold
a határozott artikulus archaikus birtokos/részes esetű alakja	omuli	omului	az emberé/embernek
egyetlen alakú birtokos névelő	a tău, a ta a tăi, a tale	al tău, a ta ai tăi, ale tale	a tiéd a tieid
az a fi létige sajátos alakjai kijelentő mód jelen időben	îs îi	sunt este, e	vagyok, vannak van
összetett múlt idő harmadik személy egyes számban a segédige o, többes számban o vagy or	o(r) făcut	a(u) făcut	csinált(ak), tett(ek)
kötőmód kötőszója a bihari nyelvjárásban	și merg	să merg	menjek
régmúlt idő sajátos, összetett alakja	m-am fo dusă	mă dusesem	mentem vala
feltételes mód múlt ideje az a vrea ’akar’ segédige összetett múltjával	o vu(t) hori	ar fi cântat	énekelt volna
segédige a lexikális jelentésű ige után	Făcut-ai foc? Duce-m-oi.	Ai făcut foc? Mă voi duce.	Raktál-e tüzet? Elmegyek.

Szókészlet:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdben	Sztenderd megfelelő	Fordítás
latin eredetű archaizmusok	vă!		mergi!, du-te!	menj!
sajátos szavak	nari		nas	orr
sajátos jelentésű szavak	a cânta	énekelni	a plânge	sírni
magyar eredetű szavak	a cuștuli		a gusta	kóstolni
német eredetű szavak	firhang		perdea	függöny

Máramarosi nyelvjáráscsoport

Az ehhez a csoporthoz tartozó nyelvjárásokat nemcsak Máramarosban, hanem Kárpátalján is beszélik. Egyes nyelvészek, azok, akik nem a körös-vidékiek csoportjába sorolják az avassági nyelvjárást, a máramarosiak közé veszik ezt is.^[20]

Jellegzetességei

Hangtan:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderd megfelelő	Fordítás
latin [ane] > [ɨne]	câne	câine	kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [t͡s], [d͡z] után)	să rumpe orășan țân dzâc	se rupe orășean țin zic	elszakad városlakó tartok mondok
[e̯a] > [a], palatalizált [t], [d], [l], [n] után	['cakə] [ɟal] [ʎak] [ɲam]	teacă deal leac neam	hüvely domb orvosság rokon
hangsúlytalan, de nem szóvégi [e] záródása	oamini	oameni	emberek
[e] > [ə] ([t͡ʃ] és [d͡ʒ] után)	[t͡ʃər] [d͡ʒər]	cer ger	ég(bolt) fagy
hangsúlyos [e] > [ɛ]	['pɛre]	pere	körték
[o̯a] > [ɒ]	['pɒrtə]	poartă	kapu
szóvégi [ʲ] elhagyása réshangok és zár-réshangok után	[uʃ] [nut͡ʃ] [pot͡s]	uși [uʃʲ] nuci [nut͡ʃʲ] poți [pot͡sʲ]	ajtók diók bírsz
szóvégi [ʲ] elhagyása [n] után és ennek teljes palatalizációja	['wɒmiɲ]	oameni	emberek
latin [de] > [d͡zə]	Dumnedzău	Dumnezeu	Isten
latin [di] > [d͡zɨ]	dzâc	zic	mondok
latin [du] > [d͡zu]	vădzut	văzut	látott
dentális zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt	[cej] [ɟince]	tei dinte	hársfa fog
[k] palatalizációja [c]-re, [e] és [i] előtt	[cej]	chei	kulcsok[m 21]
[f], [v] palatalizációja [e] és [i] előtt	sier zin	fier vin	vas bor
[l] palatalizációja [e] előtt	['pɛriʎe]	perele	a körték
az Avasságban az [l] félhangzóvá válása zárhang előtt	aub autu caudură meuc	alb altul căldură melc	fehér másik hőség csiga
[n] palatalizációja [e] és [i] előtt	['biɲe] ['domɲi]	bine domnii	jól az urak
zár-réshangok depalatalizációja	['ʧɒrə] [d͡ʒam] ['tsavə]	cioară geam țeavă	varjú ablaküveg cső
[ɲ] beiktatása [m] és [j] közé	[mɲel]	miel	bárány
[c] beiktatása [p] és [j] vagy [i] közé	['pcatrə]	piatră	kő

Alaktan és mondattan:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderd megfelelő	Fordítás
egyetlen alakú birtokos névelő	a tău, a ta a tăi, a tale	al tău, a ta ai tăi, ale tale	a tiéd a tieid
az a fi létige sajátos alakjai kijelentő mód jelen időben	îs îi	sunt este, e	vagyok, vannak van
összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje o	o făcut	a(u) făcut	csinált(ak), tett(ek)
hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása igékben	ce-i fa	ce vei face	mit fogsz csinálni
a 2. és a 3. igeragozás kijelentő mód jelen idő többes szám első személy ragja	ave duce	avem ducem	birtokolunk viszünk
hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása főnevek megszólító esetében	mătu! [ɟo]!	mătușă! Gheorghe!	néni! Gyuri!
a jövő idő a vrea ’akarni’ segédige sajátos alakjai	oi / îi / a / om / îț / or mânca	voi / vei / va / vom / veți / vor mânca	enni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak
a régmúlt idő sajátos alakja	am fo dzâsă	zisesem	mondtam volt
a főnévi igenév archaikus használata	S-o dus a ara.	S-a(u) dus să are.	Elment(ek) szántani.
segédige a fő ige után	Făcut-ai foc? Duce-m-oi.	Ai făcut foc? Mă voi duce.	Raktál-e tüzet? Elmegyek.

Szókészlet:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdben	Sztenderd megfelelő	Fordítás
-uc(ă) kicsinyítő képző gyakorisága	slăbuc		slăbuț	gyengécske
-ucă alak nőnem és semlegesnem többes számban	piciorucă		piciorușe	lábacskák
archaikus latin eredetű szavak	sărune		tărâțe cu sare	sós korpa
sajátos szavak	cătilin		încet	lassan
sajátos jelentésű szavak	cocon	úrfi	copilaș	kisgyerek
ukrán eredetű szavak	a cușăi		a gusta	kóstolni

Moldvai nyelvjáráscsoport

Elterjedése

Ez a nyelvjáráscsoport foglalja el a legnagyobb területet. Ezeket beszélik a romániai Moldvában, Bukovinában, Északkelet-Erdély egy részében (Beszterce-Naszód megye, Maros megye, Hargita megye, Kovászna megye egyes részeiben), Északkelet-Munténiában (Brăila megye, Buzău megye), Észak-Dobrudzsában (Tulcea megye északi része), az ukrajnai Észak-Bukovinában, a Moldovai Köztársaságban, beleértve Transznisztriát is.^[21]

Jellegzetességei

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderd megfelelő	Fordítás
szóvégi [e̯a] > [ɛ]	[vi'nɛ]	venea	jött
hangsúlytalan [ə] záródása	[sɨ 'vinɨ]	să vină	(ő) jöjjön
hangsúlytalan [e] záródása	fetili	fetele	a lányok
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s], [ʃ], [z], [t͡s] után	sî rupi orășan zamă țân	se rupe orășean zeamă țin	elszakad városlakó lé tartok
szóvégi [ʲ] elhagyása réshangok és zár-réshangok után	[uʃ] [pot͡s]	uși poți	ajtók bírsz, tudsz
latin [de] > [d͡ze]	dzece	zece	tíz
latin [di] > [d͡zɨ]	dzâc	zic	mondok
[t͡ʃ] > [ʃ]-hez közel álló hangzó	șier	cer	ég(bolt)
[d͡ʒ] > [ʒ]-hez közel álló hangzó	jier	ger	fagy
palatalizációk: [b] > [g], [p] > [k], [m] > [ɲ], [v] > [ʒ]	ghini chiept [ɲik] jin	bine piept mic vin	jól mell kicsi bor
egyetlen alakú birtokos névelő	a tău, a ta a tăi, a tale	al tău, a ta ai tăi, ale tale	a tiéd a tieid
dânsul, dânsa, dânșii, dânsele személyes névmások tárgyakra is való alkalmazása	Uiti masa. Puni lingurili pi dânsa.	Uite masa. Pune lingurile pe ea.	Ott az asztal. Tedd rá a kanalakat.
összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje	o făcut	a(u) făcut	csinált(ak), tett(ek)
a jövő idő a vrea ’akar’ segédigéjének sajátos alakjai	oi / îi / a / om / îț / or cânta	voi / vei / va / vom / veți / vor cânta	énekelni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak
a melléknévi igenév de-vel	trebuii di spus	trebuie spus	meg kell mondani

Szókészlet:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdben	Sztenderd megfelelő	Fordítás
sajátos szavak	agud		dud	eperfa
sajátos jelentésű szavak	moș	öregember	unchi	nagybácsi
ukrán eredetű szavak	hulub		porumbel	galamb
orosz eredetű szavak (főleg a Pruttól keletre)	cori		rujeolă	vörös himlő
török eredetű szavak	bostan		pepene	görögdinnye
görög eredetű szavak	colțun		ciorap	harisnya

Írott forrásai

1566-tól kezdve maradtak fenn dokumentumok moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.

Megjegyzések

1. Magyar s.
2. Magyar zs.
3. Közepesen nyílt/zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
4. Zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
5. Szokásos módon segédigeként (a jövő idő képzésére) az a vrea kijelentő mód jelen idejének erre szakosodott rövidebb változatait használják: voi/oi, vei/ăi stb.
6. Palatalizált [k], illetve [g].
7. Egy félhangzószerű [e] és egy [a]-ból álló kettőshangzó.
8. Magyar c.
9. Az egyszerű múlt használatos az irodalmi nyelvben is, de csak az írott elbeszélő szövegekben.
10. Magyar sz.
11. Félig nyílt, hátulképzett, kerekítés nélküli magánhangzó
12. Magyar e.
13. Félhangzószerű [o] és [a]-ból álló kettőshangzó.
14. Magyar a.
15. Magyar cs.
16. Magyar dzs.
17. Szó végén, mássalhangzó után előforduló, alig észlelhető, suttogott vagy aszillabikus i-nek is nevezett [j]. Hasonlít a magyar „kapj” szóban hallhatóhoz.
18. Zöngétlen alveolo-palatális zár-réshang.
19. Zöngés alveolo-palatális zár-réshang.
20. Így a két szó kiejtése egybemosódhat. Ha ehhez hozzáadjuk a sztenderd tei ’hársfa’ szóban levő [t] palatalizációját, akkor három szó kiejtése mosódik össze.
21. Így a szó kiejtése egybemosódik a ’hársfá’-t jelentőjével.

Jegyzetek

1. Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti, Theodor Capidan stb.
2. G. Giuglea, Alexandru Graur, Ion Coteanu stb.
3. Sala 1989, 90. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információkat.
4. Például Alexandru Philippide, Iorgu Iordan és Emanuel Vasiliu.
5. Például Gustav Weigand és Sextil Pușcariu.
6. Például Emil Petrovici és Ion Coteanu.
7. Sever Pop, Romulus Todoran stb.
8. Például Grigore Brâncuș és Valeriu Rusu.
9. Például Dorin Urițescu.
10. Gheorghe Ivănescu véleménye.
11. Például Vasile Frățilă és Vasile Ursan.
12. Ursan 2008, 83. o.
13. Sala 1989, 203. o. nyomán szerkesztett szakasz.
14. Sala 1989, 225. o. nyomán szerkesztett szakasz.
15. Sala 1989, 47. o. nyomán szerkesztett szakasz, a külön jelzett forrásokból származó információk kivételével.
16. Gheție 1975, 492. o.
17. Ăl mai tare om dân lume (A világ legerősebb embere). Temesvár: Facla. 1972
18. Ghinea 2004.
19. Sala 1989, 88. o. nyomán szerkesztett szakasz.
20. Sala 1989, 192. és 226. o. nyomán szerkesztett szakasz.
21. Sala 1989, 201. o. nyomán szerkesztett szakasz.

Források

• (románul) Sala, Marius (szerk.). Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. ISBN 973-29-0043-1
• (románul) Gheție, Ion. Baza dialectală a românei literare. (A román irodalmi nyelv nyelvjárási alapja). Bukarest: Editura Academiei. 1975
• (románul) Ghinea Nouraș, Cristian. Literatura în grai bănățean este un fenomen viu (A bánsági nyelvjárás irodalma élő jelenség). Agonia – Ateliere artistice honlap. 2004. december 30 (Hozzáférés: 2018. április 30.)
• (románul) Ursan, Vasile. Despre configurația dialectală a dacoromânei actuale (A mai dákoromán nyelvjárásrendszerről). Transilvania (új sorozat). 37. évf. 1. sz. 2008. 77–85. o. (Hozzáférés: 2018. április 30.)

További információk

• (románul) Grai bănățean (Bánsági nyelvjárás). Banaterra portál (Hozzáférés: 2018. április 30.)
• (angolul) Which Romanian city is thought to have the 'best' (or be closest to the standard) Romanian dialect? (Melyik román város lenne az, amelyben a „legjobb” (vagy a sztenderd románhoz legközelebb álló) román nyelvváltozatot beszélik?) (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)