Nyugaton magába foglalja a Dobrudzsai-hegységet, felszínalaktanilag tagolódott része az Észak-Dobrudzsai fennsík (Măcin-hegység) valamint a Közép-Dobrudzsai fennsík, amelyet a Tulceai-, Casimceai- és a Babadagi-fennsík alkot. A megye északkeleti része a Duna deltája, melyet három torkolati ág (Chilia, Sulina és Szent György) oszt résztájakra.
Éghajlat
Éghajlata kontinentális, nagy hőmérsékleti ingadozások és 11°C évi középhőmérséklet jellemzi.
Népesség
A megye népességének alakulása:
1948 - 192 228 fő
1956 - 223 719 fő
1966 - 236 709 fő
1977 - 254 531 fő
1992 - 270 997 fő
2002 - 256 492 fő
2011 – 213 083 fő
A 2002-es népszámlálás során a lakosság 92,40% ortodox vallásúnak vallotta magát, ami 237 022 főt jelent. További vallási felekezetek: óritusú keresztény 13 326 fő (5,19%), muzulmán 3 704 fő (1,44%), római katolikus 675 lakos (0,26%), adventista 544 fő (0,21%), baptista 281 lakos (0,10%) és pünkösdi 221 lakos (0,08%).
A Duna-deltában egy jelentősebb lipován és orosz kisebbség él, a megye déli részén pedig jelentős muzulmán vallású közösség található.
Az elmúlt évtizedre jellemző a munkanélküliek számának csökkenése, az 1998-as 12,3%-ról 2002-re 9%-ra esett a munkanélküliek aránya a megyében, ez 9208 lakost jelent.
Ipar
Fő ágazatok: színesfém-, építőanyag-, nádfeldolgozó és élelmiszeripar. Fő ipari központja a megyeközpont, Tulcea.
Mezőgazdaság
Főbb terményei a búza, kukorica, napraforgó és burgonya, valamint az elmúlt időszakban a kedvező éghajlati feltételek miatt a szőlőtermesztés is komoly fejlődésnek indult. Főként szarvasmarhát, sertést és juhot tenyésztenek.
A hárs- és akácültetvények a méhészet fejlődésének kedveznek
A halászat és vadászat jellegzetes foglalkozási ágazat, amelyre tudatosan építik, az egyre fejlődő turizmust, leginkább a Duna deltájának a térségében.
Politika
A Tulceai Megyei Tanács jelenlegi elnöke Horia Teodorescu (USL). A 2008-as helyhatósági választásokon a megye lakosai 30 tanácsost választottak meg, a tanácsosi székek három párt között lettek kiosztva:
