Az 5. sakkolimpia 1933. július 12. és július 23. között a dél-angliai kisvárosban, Folkestone-ban került megrendezésre. Az esemény 1932. évi rendezését előzetesen Spanyolország kapta, amely azonban finanszírozási okokra hivatkozva visszalépett. Ekkor jelentkezett Chicago, hogy 1933-ban fogadni tudja a résztvevőket, de később pénzügyi nehézségek miatt ők is visszaléptek. Végül az angol sakkszövetség vállalta, hogy helyet ad az eseménynek.
A sakkolimpiával egyidejűleg rendezték meg nyolc résztvevővel, kétfordulós körmérkőzés során a 4. női sakkvilágbajnokságot. A címet ezúttal is, immár negyedszer, és az előző világbajnoksághoz hasonlóan 100%-os teljesítménnyel, 14 játszmából 14 győzelemmel a csehszlovák színekben versenyző Vera Menchik szerezte meg.
A csapatok a Hamilton-Russell kupáért versengtek, amelyet az előző olimpián az amerikai válogatott hódított el.
A résztvevők
A várt rekordlétszámú nevezés elmaradt, amelynek fő oka a verseny megrendezése körüli bizonytalanság volt. Németország válogatottja a fasizmus előretörése miatt nem vett részt, mivel a sportszövetségek – köztük a német sakkszövetség – vezetőit leváltották és börtönbe csukták. A Német Sakkszövetség nem sokkal később ki is lépett a Nemzetközi Sakkszövetségből.
Az olimpiai csapatversenyre 15 csapat nevezett, 71 versenyzővel. A csapatok 5 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként lehetett megállapítani és kihirdetni a legjobb egyéni eredményt elérőket.
A verseny lefolyása
A versenyt a csapatok között körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban fejenként 120 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, és ezt követően további 1-1 óra 16 lépésenként.
Az első helyre hat csapat is esélyes volt, a korábban már olimpiát nyert magyar lengyel és amerikai válogatotton kívül Csehszlovákia, Ausztria és Svédország. Az amerikaiak már az első fordulótól az élre álltak, és meggyőzően utasították maguk mögé vetélytársaikat. Egyedül a csehszlovák válogatott tudta valamennyire tartani a lépést velük, köszönhetően leginkább a negyedik táblás Opočenský egészen kiváló, 88,5%-os teljesítményének, amely a teljes mezőnyben a legjobb volt.[1]
A magyar válogatottban ismét játszott Maróczy Géza, és első alkalommal szerepelt olimpián a fiatal Lilienthal Andor, aki meghálálta a bizalmat, és az első tartalékok között 13 játszmából 10 pontot szerezve egyéni aranyérmet szerzett. A csapat végül holtversenyben a 3–5. helyet szerezte meg, a holtversenyt eldöntő számítás alapján az 5. helyen zárta a versenyt.
A verseny végeredménye
H. |
Ország |
O.kód |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
P |
MP |
+ |
= |
-
|
1 |
Amerikai Egyesült Államok |
USA |
● |
1½ |
1½ |
3 |
2½ |
3 |
4 |
3 |
3 |
3 |
2½ |
2 |
3 |
3½ |
3½ |
39 |
24 |
11 |
1 |
2
|
2 |
Csehszlovákia |
CSR |
2½ |
● |
3 |
2½ |
½ |
2 |
2½ |
1½ |
2 |
3 |
3½ |
3½ |
3½ |
4 |
3½ |
37½ |
23 |
10 |
2 |
2
|
3 |
Svédország |
SWE |
2½ |
1 |
● |
2 |
2½ |
1½ |
2 |
3½ |
1½ |
2½ |
2½ |
3½ |
3½ |
2½ |
3 |
34 |
21 |
9 |
2 |
3
|
4 |
Lengyelország |
POL |
1 |
1½ |
2 |
● |
2½ |
2½ |
2 |
2½ |
2½ |
2 |
2 |
3½ |
2½ |
4 |
3½ |
34 |
21 |
8 |
4 |
2
|
5 |
Magyarország |
HUN |
1½ |
3½ |
1½ |
1½ |
● |
2 |
1½ |
2½ |
3½ |
2 |
2½ |
2½ |
3 |
3 |
3½ |
34 |
19 |
8 |
2 |
4
|
6 |
Ausztria |
AUT |
1 |
2 |
2½ |
1½ |
2 |
● |
2½ |
2½ |
3 |
2½ |
2 |
3½ |
3 |
2½ |
3 |
33½ |
22 |
9 |
3 |
2
|
7 |
Litvánia |
LTU |
0 |
1½ |
2 |
2 |
2½ |
1½ |
● |
2½ |
3 |
2½ |
2 |
2½ |
4 |
2 |
2½ |
30½ |
19 |
7 |
4 |
3
|
8 |
Franciaország |
FRA |
1 |
2½ |
½ |
1½ |
1½ |
1½ |
1½ |
● |
3 |
2½ |
1½ |
2½ |
2½ |
2½ |
3½ |
28 |
15 |
7 |
0 |
7
|
9 |
Lettország |
LAT |
1 |
2 |
2½ |
1½ |
½ |
1 |
1 |
1 |
● |
2½ |
3 |
2½ |
2½ |
3 |
3½ |
27½ |
16 |
7 |
1 |
6
|
10 |
Anglia |
ENG |
1 |
1 |
1½ |
2 |
2 |
1½ |
1½ |
1½ |
1½ |
● |
3 |
3½ |
1½ |
2 |
3½ |
27 |
10 |
3 |
3 |
8
|
11 |
Olaszország |
ITA |
1½ |
½ |
1½ |
2 |
1½ |
2 |
2 |
2½ |
1 |
1 |
● |
1½ |
1½ |
3 |
3 |
24½ |
10 |
3 |
3 |
8
|
12 |
Dánia |
DEN |
2 |
½ |
½ |
½ |
1½ |
½ |
1½ |
1½ |
1½ |
½ |
2½ |
● |
3½ |
3 |
3 |
22½ |
10 |
4 |
1 |
9
|
13 |
Belgium |
BEL |
1 |
½ |
½ |
1½ |
1 |
1 |
0 |
1½ |
1½ |
2½ |
2½ |
½ |
● |
1 |
2 |
17 |
6 |
2 |
1 |
11
|
14 |
Izland |
ISL |
½ |
0 |
1½ |
0 |
1 |
1½ |
2 |
1½ |
1 |
2 |
1 |
1 |
3 |
● |
1 |
17 |
5 |
1 |
2 |
11
|
15 |
Skócia |
SCO |
½ |
½ |
1 |
½ |
½ |
1 |
1½ |
½ |
½ |
½ |
1 |
1 |
2 |
3 |
● |
14 |
4 |
1 |
1 |
12
|
A magyar versenyzők eredményei
Az egyéni legjobb pontszerzők
Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel. Az első tartalékok között a magyar Lilienthal Andor egyéni aranyérmet szerzett.
Jegyzetek
- ↑ Trivia (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. október 17.)
- ↑ Az 1. fordulóban a magyar csapat szabadnapos volt
Források
- OlimpBase
- Krzysztof Puszczewicz: V Olimpiada Szachowa - Folkstone 1933 ISBN 978-83-63647-16-2
- Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
- Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006, стр. 12-14
|
---|
nem hivatalos nyílt | |
---|
hivatalos nyílt | |
---|
nyílt és női egyben | |
---|
női (külön szócikkel) | |
---|