Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Örmény Izsák vagy Sahak (354–439) az örmény apostoli ortodox egyház katolikosza (pátriárkája) volt. Nagy Szent Izsákként, illetve Pártus Sahakként is említik. (Örményül: Սահակ Պարթև, Sahak Parthev", pártusul: Sahak-én Parthaw.) Származása szerint pártus volt.
Nagyon fiatalon elárvult, de kiváló irodalmi nevelésben részesült Konstantinápolyban, különösen a keleti nyelvek tekintetében. Miután megválasztották pátriárkának hívei vallási és tudományos képzésének szentelte magát. Ez időben Örményország súlyos válságon esett át. 387-ben elvesztette függetlenségét, és a Bizánci Birodalom és Perzsia kettéosztotta. Mindkét részen saját örmény származású vazallus uralkodott. A Bizánci területen megtiltották az örmények számára a szír nyelv használatát, amelyen mindaddig az istentisztelet kizárólagos nyelve volt, helyette a görög nyelvet kellett használni, és az országrész fokozatosan hellenizálódott. A perzsa területrészen viszont éppen ellenkezőleg a görög volt tilos, és a szír nyelv volt az előnyben részesített. Így az ősi örmények kultúrát az eltűnés veszélye fenyegette A nemzeti egység pedig komoly veszélybe került.
Izsák újjáépíttette a perzsák által lerombolt templomokat és kolostorokat. Nagylelkűen törődött az oktatás ügyével. Az I. Jazdagird szászánita király által bevezetni kívánt zoroasztrizmust megszüntette. Három zsinatot szervezett az egyházi fegyelem helyreállítása céljából. Szent Izsák a hagyomány szerint liturgikus énekek szerzője is volt.
A felvilágosul hitű Izsák pátriárka nagyon puritán életet élt. A király 426-ban rendkívül független jelleme miatt megfosztotta a pátriárkai széktől, de 430-ban visszatérhetett a pátriárkai trónra. Nagyon magas korban, 110 évesen visszavonultan érte a halál, melynek pontos időpontját nem ismerjük: valamikor 439 és 441 között következett be. Hovhannes Draskhanakerttsi szerint testét Taronba vitték, Astisat faluban temették el. Az örmény apostoli egyház több napon megemlékezik róla. Szent Izsák nős volt, felesége neve ismeretlen. Házasságukból egy Szahakanus nevű lánya született, akit egy gazdag, befolyásos örmény nemes Mamikónia Hamazasp vett feleségül.
Jegyzetek
↑P'awstos Buzandac', Történelem, Örményország, p. 81
Források
(franciául) Les dinasztiák de la Caucasie chrétienne de l'Antiquité jusqu ' 'au XIXe siècle ; Táblázatok généalogiques et chronologiques, Róma, 1990.
(franciául) Histoire de l'Arménie: des origines à 1071, Párizs, 1947.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isaac of Armenia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
