Velkő (1899-ig Velkrop, szlovákul: Veľkrop, ukránul: Vikrip) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése
Sztropkótól 10 km-re északkeletre, az Ondava és a Laborc között fekszik.
Története
A települést a 14. században alapították soltész általi betelepítéssel. Első írásos említése 1408-ból származik, a sztropkói uradalomhoz tartozott. Később a Jekelfalussy, Bosnyák, majd a Keglevich család birtokában állt. 1600-ban ortodox temploma és parókiája, valamint 11 jobbágyháza volt. 1663-ban pestis pusztította. 1715-ben 8, 1720-ban 10 adózó háztartása volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VELKROP. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Variczóczhoz 1 1/2, d. Kis Brezniczéhez 1 órányira; határjának minéműsége hasonló Varichóczéhoz.”[2]
1828-ban 36 házában 280 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Veskrop, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkóhoz 1 1/2 órányira: 280 g. kath., 14 zsidó lak., 960 hold szántófölddel. Ut. p. Komarnyik.”[3]
1891-ben egy tűzvészben a község fele leégett.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Velkő, azelőtt Velkrop, ruthén kisközség. Van 33 háza és 223 gör. kath. vallású lakosa. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A sztropkói uradalom tartozéka volt, de később a Jekelfalussyak és a Bosnyák család, azután meg a gróf Keglevichek lettek az urai. Most Tomanek Jánosnak van itt nagyobb birtoka. 1891-ben a község fele, gyujtogatás következtében, leégett. A XVII. századbeli pestis e községet sem kerülte el. Gör. kath. temploma 1750-ben épült. E tájékon fekhetett az elpusztult Makolcz község is, mely a XV. században Makonhau, vagyis Makonhaw néven szintén a sztropkói vár tartozéka volt.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt.
2011-ben 215 lakosából 133 szlovák és 34-34 cigány illetve ruszin.
Nevezetességei
Görögkatolikus temploma 1775-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
