Vedovica

Vedovica
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községNovi Grad
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség66 fő (2013)[1]
Népsűrűség31,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület2,08 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 16° 23′ 17″44.948300°N 16.388100°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 16° 23′ 17″44.948300°N 16.388100°E
SablonWikidataSegítség

Vedovica (szerbül: Ведовица), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 99 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délre, a Japra-folyótól nyugatra elterülő erdős-ligetes dombvidéken, 180 - 330 méteres tengerszint feletti magasságban található. Határán, amely a Novska planina és Podgrmeč lejtőin húzódik átfolyik a Vedovački-patak. Több, kis településrészből áll: Blagojevići, Karani, Marčete, Oljače és Rađenovići.[3]

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 57 66
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 57 66

Története

A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A helyi legenda szerint az első lakosok Dalmácián és Likán keresztül a 17. és 18. században Ó-Szerbiából és Hercegovinából érkeztek. Először a Blagojević, Drobac és Karan, majd a 18. század végén a Glištra, Mandić és Rađenović családok jöttek ide.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként Vedovicának (Vodovica) 11 háztartása és 81 lakosa volt, ennyi ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Novi község részeként 11 házat és 112 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 11 háza és 103 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A SUBNOR adatai szerint a második világháborúban kilenc helyi NOVJ-harcos és öt civil vesztette életét, a több helyen elesettek és elhunytak emlékműve Velika Rujiškán található.[3] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Az 1992-1995-ös boszniai háború során egy helyi VRS-katona vesztette életét. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik. A tanulók Mala Novska Rujiška faluba és Novi Gradba járnak iskolába. A falu 1972-ben kapott villanyt, telefont és helyi vízellátás biztosítására 2012-ben kezdődtek meg a munkálatok. A faluban két temető és egy templom található.[3]

Nevezetességei

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma. A vedovicai Illés próféta templom egy 1881-ben épült faházas templom helyén épült. Az új templom alapját 1938. augusztus 6-án, a templomot 1939. július 4-én szentelték fel. A felújított templomot 2009. szeptember 26-án szentelte fel újra Jefrem (Milutinović) Banja Luka ortodox püspöke.[8]

Jegyzetek

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
  3. a b c d Енциклопедија Републике Српске. 2, В-Г. Лакташи: Академија наука и умјетности Републике Српске, 59. o. (2018). ISBN 978-99976-42-04-2 
  4. a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 174. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 108. o.
  8. Енциклопедија Републике Српске. 2, В-Г. Лакташи: Академија наука и умјетности Републике Српске, 60. o. (2018). ISBN 978-99976-42-04-2 

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!