Donji Agići (szerbül: Доњи Агићи, korábban Agići Srpski), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 61, közúton 90 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 21 km-re délkeletre, a Japra jobb partján fekvő dombvidéken, 150 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kisebb faluból áll. A település a Majdan-hegy nyugati peremén, a Japra folyó (a Szana bal oldali mellékfolyója a Száva-medencében) völgyének keleti oldalán épült. Egy kis része a völgyben és annak nyugati oldalán található. A település szórvány jellegű, nagy területet foglal el a Japra-völgy délkeleti területén. Jelentős távolságra épült kis házcsoportokból áll, a 20. század 60-as éveiről azonban elnéptelenedés sújtja. A központi részen (Agića-hegy) található az ortodox templom és az általános iskola. A házak nagyobb koncentrációja a Japra-völgyében (Celopek településrész) van, ahol általános iskola és mecset is található. A közelben van egy kis vasbánya.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[4]
|
Népesség
2013[4]
|
| Szerb
|
647
|
493
|
| Bosnyák
|
270
|
153
|
| Horvát
|
7
|
4
|
| Jugoszláv
|
6
|
0
|
| Egyéb
|
5
|
4
|
| Összesen
|
935
|
654
|
Története
A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként az egységes Agići településnek 152 háztartása, 459 muszlim és 426 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben Novi község részeként Agići Srpski faluban 136 házat, 774 ortodox szerb és 28 katolikus horvát lakost találtak.[6].A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Agići Srpski falunak 130 háza és 803 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
A településen az „Agrojapra” Mezőgazdasági Szövetkezet működik. 2012-ben a Szerb Köztársaság harmadik szövetkezeti vásárát Donji Agićiben tartották.[8]
Oktatás
„Branko Ćopić” általános iskola
Jegyzetek
