PROFILBARU.COM

	Varga Zoltán
Született	1944. szeptember 29. (80 éves); Salánk
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Lőrincz Beáta
Foglalkozása	koreográfus; táncművész;
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kitüntetései	Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2018)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Zoltán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a koreográfusról szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Zoltán (egyértelműsítő lap).

Varga Zoltán (Salánk, 1944. szeptember 29. –) magyar koreográfus, néptáncoktató, tánccsoport-vezető.

Élete

1944-ben született Salánkon, szülőfalujában azonban mindössze néhány hetet élt, a családját ugyanis – miután apja a település jegyzőjeként működött – a közeledő szovjet front elől az ország belső részére, Tokod környékére telepítették. A következő évek a család számára vándorlással teltek, mígnem hosszabb időre is le tudtak telepedni, a Somogy megyei Balatonszentgyörgyön, majd nem sokkal később Keszthelyen. Varga Zoltán a középiskolai tanulmányait is ez utóbbi városban, a Vajda János Gimnáziumban végezte, majd 1962 és 1967 között a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán tanult.

Közben, még diákként a Bartók Béla Táncegyüttes tagja lett (1964-től), ahol többek között Timár Sándor és Vásárhelyi László tanítványa, később az előbbinek asszisztense volt. 1978-ban elvégezte a Népművelési Intézet művészetoktatói tanfolyamát „B”, majd alkotóművészi munkássága elismeréseként „A” kategóriában is. 1979 és 1981 között a Népművelési Intézet Táncosztályának szakreferense, 1981 és 1991 között a Bartók Béla Táncegyüttes művészeti vezetőjeként és koreográfusaként dolgozott. 1990-1992 között a Magyar Táncművészeti Főiskola évfolyamvezető néptánc-módszertan tanára volt, és koreográfusként segítette az ország számos néptáncegyüttesét.

1992-ben a Magyar Állami Népi Együttes tánckarával megnyerte a Magyar Televízió Rábai Miklós koreográfus-versenyét. 1993-ban szakmai programot és tantervet dolgozott ki a Fóti Népművészeti Szakközépiskola számára, amely az ország első ilyen típusú iskolája volt, és azóta is működik. 1993 és 97 között az említett intézet szakképzésvezető tanára volt.

1994-ben költözött Solymárra, és a helyi művelődési ház részéről néhány éven belül felkérést kapott arra, hogy indítson a településen – ahol addig csak a sváb táncnak voltak valódi, szervezett keretei – feleségével, Lőrincz Beátával együtt magyar néptánccsoportot. 1995 óta ezért Solymáron is dolgozik, gyakorlatilag megszakítás nélkül: az első években az Apáczai Csere János Művelődési Ház gyermek néptánccsoportját vezette, majd 1999-ben megalapította a községben a Cédrus Táncegyüttest, illetve a Műhely Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. 2000-ben a Magyar Állami Népi Együttes millenniumi műsorának, a Táncos Magyaroknak egyik koreográfus alkotója volt, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti Tanácsadó Testületének tagja.

Hetvenéves születésnapi köszöntése – mely egybeesett táncos pályája 50 éves jubileumának ünneplésével – 2014. szeptember 27-én zajlott a budapesti Művészetek Palotájában; az egész estés rendezvényen többek között közreműködött a Sebő és a Rojtos együttes, Herczku Ágnes és Heinczinger Miklós, a székelyföldi Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és mások; az ünnepeltet Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Kelemen László népzenész, a Hagyományok Háza igazgatója méltatta.