U–548 |
Hajótípus | Tengeralattjáró |
Üzemeltető | Kriegsmarine |
Hajóosztály | IXC/40 típus |
Pályafutása |
Építő | Deutsche Werft AG, Hamburg |
Megrendelés | 1941. június 5. |
Építés kezdete | 1942. szeptember 4. |
Vízre bocsátás | 1943. április 14. |
Szolgálatba állítás | 1943. június 30. |
Szolgálat vége | 1945. április 19.[1] |
Honi kikötő | Lorient |
Sorsa | Elsüllyesztették |
Általános jellemzők |
Vízkiszorítás | 1120 T felszínen 1232 T víz alatt |
Hossz | 76,76 m |
Szélesség | 6,86 m |
Merülés | 4,67 m |
Maximális merülési mélység | 230 m |
Hajtómű | MAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db SSW GU345/34 elektromos motor 2 db |
Sebesség | 19 csomó felszínen 7,3 csomó víz alatt |
Hatótávolság | 25 620 km felszínen 117 km víz alatt |
Fegyverzet | 6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm) Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45) |
|
Legénység | 48-56[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az U–548 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a hamburgi Deutsche Werft AG-től 1941. június 5-én. A hajót 1943. június 30-án vették hadrendbe. A tengeralattjáró egy kanadai fregattot süllyesztett el.[3]
Pályafutása
Az U–548 Eberhard Zimmermann kapitány irányításával 1944. március 21-én Kielből futott ki első harci küldetésére. Átszelte az Atlanti-óceánt, és Új-Fundlandig hajózott. Május 7-én két torpedót lőtt ki az ONM–234-es konvojra, amelyek közül az egyik eltalálta a HMCS Valleyfield kanadai fregattot a hajó bal oldalán, a gépháznál. A hajó kettétört, és négy perc alatt elsüllyedt. A fedélzeten tartózkodók közül 125 meghalt, 38 túlélte a támadást. A halottak magas számát növelte, hogy a HMCS Giffard korvett nem kezdte meg a jeges vízben evickélő emberek mentését, hanem egy ideig részt vett a búvárhajó keresésében. Az U–548 ezután Új-Skóciáig hajózott, majd keletre fordult, és hazatért.[4][1]
Utolsó járőrútjára 1945. március 5-én indult Hortenből. Első útjához hasonlóan ismét az észak-amerikai vizekre tartott. Április 19-én Halifaxtől délkeletre a USS Reuben és a USS Buckley amerikai romboló rábukkant, és mélységi bombákkal elpusztította. A teljes legénység, 58 tengerész odaveszett.[5][3]
Kapitányok
Név
|
Kezdőnap
|
Zárónap
|
Eberhard Zimmermann |
1943. június 30. |
1945. február 8.
|
Günther Pfeffer |
1944. augusztus |
1944. november
|
Erich Krempl |
1945. február 9. |
1945. április 19.
|
Őrjáratok
Indulás
|
Indulónap
|
Érkezés
|
Zárónap
|
Kiel |
1944. március 21. |
Lorient |
1944. június 24.
|
Lorient |
1944. augusztus 11. |
Bergen |
1944. szeptember 25.
|
Hölen |
1944. október 7. |
Flensburg |
1944. október 12.
|
Horten |
1945. március 5. |
|
1945. április 19.
|
* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyesztették
Elsüllyesztett hajó
Dátum
|
Hajó neve
|
Nemzetisége
|
Brt
|
1944. május 7. |
HMCS Valleyfield* |
Kanada |
1445
|
* Hadihajó
Jegyzetek
Források
IXC/40 típusú német tengeralattjárók |
---|
|