Az U–853tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1941. június 5-én. A hajót 1943. június 25-én vették hadrendbe. Három harci küldetése volt, két hajót süllyesztett el.[1]
Pályafutása
Az U–853 első járőrútjára 1944. április 29-én futott ki Bergenből, kapitánya Helmut Sommer volt. Május 25-én Swordfish típusú brit bombázók támadták rakétákkal, amikor az ON–237-es konvoj közelében manőverezett. A búvárhajó légvédelmi fegyvereivel tüzet nyitott, és sértetlenül úszta meg a légitámadást. Június 17-én nem volt ilyen szerencséje, a USS Croatan kísérő hordozó két F4F Wildcat vadászgépe többször is gépágyúval lőtte az U–853-at. A legénységből két ember meghalt, 12 megsebesült, ezért a tengeralattjáró kénytelen volt visszatérni Lorient-ba, ahova július 4-én érkezett meg.[3]
Második útján, amely 1944. augusztus 27-én kezdődött, és október 14-én ért véget, nem sikerült hajót elsüllyesztenie.[4] Utolsó harci küldetésére 1945. május 6-án futott ki Stavangerből. Április 23-án a tengeralattjáró megtorpedózta az amerikai haditengerészet egyik járőrhajóját, az USS PE–56-ot, amely a maine-i partoktól 4,5 kilométerre célpontot vontatott egy bombázógyakorlaton. A legénység 49 tagja meghalt. A USS Selfridge romboló kilenc mélységi bombát dobott a búvárhajó feltételezett helyére, de nem ért el találatot.[4][5]
Május 5-én az U–853 megtorpedózta a Black Point nevű amerikai gőzöst, amelyik 7759 tonna szénnel haladt a massachusettsi Weymouth felé. A 46 fős személyzetből 12-en meghaltak. A Black Point volt az utolsó amerikai hajót, amelyet a második világháborúban német tengeralattjáró süllyesztett el.[6][7]
Másnap két amerikai hadihajó, a USS Atherton és a USS Moberly mélységi bombákkal elpusztította az U–853-at. A teljes legénység, 55 ember odaveszett.[1]
