Az U–188tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1940. augusztus 15-én. A hajót 1942. augusztus 5-én vették hadrendbe. Három harci küldetése volt, ezek során kilenc hajót elsüllyesztett, egyet megrongált.[1]
Pályafutása
Az HMS Beverley
Az U–188 1943. március 4-én futott ki első harci küldetésére Kielből Siegfried Lüdden parancsnoksága alatt. Április 11-én az Atlanti-óceán északi részén a tengeralattjáró megtámadta az HMS Beverley brit rombolót, amely az ON–176-os konvoj végén haladt, miután súlyosan megrongálódott egy ütközésben. A hadihajó egy hónappal korábban egy másik rombolóval elpusztította az U–188 testvérhajóját, az U–187-et. Az HMS Beverley 155 fős legénységéből csak négyen élték túl a támadást.[3]
Második bevetése 1943. június 30-án kezdődött, amikor a Monszun csoport tagjaként a Távol-Keletre indult franciaországi kikötőjéből. Szeptember 23-án 450 kilométerre Szomália partjaitól megtorpedózta a 2910 tonna acélt és 300 tonna nyers gumit szállító amerikai Cornelia P. Spencert. A teherhajó Ádenből haladt Durban felé. A torpedótalálat miatt a hajócsavar tengelye eltört, így a teherszállító leállt. Az U–188, nagyjából száz méterre a hajótól, feljött a felszínre, ekkor azonban a Cornelia P. Spencer háromhüvelykes fegyvereiből tüzet nyitott rá, így kénytelen volt ismét lemerülni. Fél óra múlva a tengeralattjáró újabb torpedót lőtt a hajóba, és a legénység életben lévő 66 tagja mentőcsónakokba szállt, őket később szövetséges hajók mentették ki, illetve 15 nap múlva partot értek Szomáliában.[4]
Október 5-én a tengeralattjáró megtámadta a norvég Britannia tankert az Ománi-öbölben. A torpedótalálat nyomán tűz ütött ki a hajón, de a tankernek sikerült elmenekülnie. A fedélzeten tartózkodó valamennyi ember túlélte a német akciót.[5]
Harmadik harci küldetése során az Ádeni-öböl bejáratánál, Jemen déli partjainál vadászott. 1944. január 20. és február 9. között hét teherszállítót pusztított el. A Fort BuckinghamBombaybőlDél-Amerikába tartott, amikor az U–188 két torpedója eltalálta a Maldív-szigetektől északnyugatra. A 89 fős legénységből 38-an meghaltak.[6] A Fort la Maune, a Samouri és a Surada emberveszteség nélkül süllyedt hullámsírba.[7][8][9] A kínaiCsung Cseng nem volt ilyen szerencsés, amerikai-kínai legénységéből húszan meghaltak, a többieket egy brit szállítóhajó vette fel.[10] Az U–188 1944. augusztus 20-án ért vissza Bordeaux-ba, ahol kivonták a hadrendből, mivel már használhatatlan volt.[1]
_underway,_circa_in_1942_(FL_2019).jpg)
