Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, röviden Ukrán SZSZK (ukránul: УРСР – Українська Радянська Соціалістична Республіка; oroszul: УССР – Украинская Советская Социалистическая Республика) a Szovjetunió egyik tagállama volt 1922–1991 között.
A kollektivizálás csúcsán, 1932–1933-ban mintegy 3,5–4 millió ember halt meg a Szovjetunió egészére (nemcsak Ukrajnára!) kiterjedő, ukránul holodomornak nevezett éhínség során az országban.
A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között a később Ukrajnához csatolt Jaltán került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország délkeleti része és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól hozzá csatolták a Krím félszigetet.
Az Ukrán SZSZK (a Belorusz SZSZK-val együtt) önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.