Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság

Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság
Հայկական Սովետական Սոցիալիստական Հանրապետություն 1936. december 5. – 1991. szeptember 21.
Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság címere Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Jereván
Terület	29800 km²
Beszélt nyelvek	örmény, orosz
Pénznem	szovjet rubel
Kormányzat
Elődállam Utódállam ←   →
A Wikimédia Commons tartalmaz Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság, röviden Örmény SZSZK (örményül: Հայկական Սովետական Սոցիալիստական Հանրապետություն Hajkakan Szovetakan Szocialisztakan Hanrapetutjun; oroszul: Армянская Советская Социалистическая Республика) a Szovjetunió tagállama volt 1936 és 1991 között.

1936. december 5-én alakult meg a megszűnt Kaukázusontúli SZSZSZK területén. Északon a Grúz SZSZK, keleten az Azerbajdzsáni SZSZK, délen Irán, délnyugaton a Nahicseváni ASZSZK (az Azerbajdzsáni SZSZK exklávéja), nyugaton pedig Törökország határolta. Fővárosa Jereván volt.

Története

Az 1920-ban szovjetizált Örményország 1922-ben Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság néven föderációra lépett a Grúz Szovjet Szocialista Köztársasággal és az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársasággal, és így vált a megalakuló Szovjetunió részévé.

Örményországban viszonylagos stabilitás volt a szovjet uralom alatt. Gyógyszer, élelmiszer és egyéb ellátmány érkezett Moszkvából, a szovjet uralom gyógyírt jelentett a Török Birodalom utolsó éveinek zavarai után. Ez nem vonatkozott az egyházra, amelyet üldöztek a szovjet uralom alatt is. Lenin halála után, amikor Sztálin szerezte meg a hatalmat, újrakezdődött a rettegés időszaka az örmények számára. A Szovjetunió többi népéhez hasonlóan az örmények közül is sokakat kivégeztek vagy deportáltak a sztálini nagy tisztogatások idején.

A félelem csökkent, amikor 1953-ban Sztálin meghalt, és Nyikita Hruscsov lett a Szovjetunió új vezetője. Gyorsan javult az élet Szovjet Örményországban is. Az egyház, amely sokat szenvedett Sztálin idejében, 1955-ben, I. Vazgen hivatalba lépésével újjáéledt.

1967-ben felavatták az örmény népirtás emlékművét Jerevánban, a Hrazdan-szurdok felett. A tragikus események 50. évfordulóján, 1965-ben itt tömegtüntetés volt. Az 1980-as években, Gorbacsov idejében, a glasznoszty és a peresztrojka idején, az örmények azok miatt a környezeti károk miatt léptek fel, amelyeket a szovjet időkben épült gyárak okoztak.

Feszültség alakult ki Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah miatt. Szovjet-Örményország súlyos károkat szenvedett az 1988-as földrengésben. Gorbacsov képtelensége az örmény problémák (különösen Karabah ügyének) megoldására sok örmény illúzióvesztéséhez vezetett, nőtt a vágy a függetlenségre. Azerbajdzsánban (Szumgait) nyílt pogrom keretében örményeket öltek. Ezzel kiéleződött az örmény-azeri viszony.

1990 májusában létrehozták az Új Örmény Hadsereget, amely a Szovjet Hadseregtől elkülönült védelmi erőként szolgált. 1991. március 17-én Örményország, a balti államokhoz, Grúziához és Moldovához hasonlóan bojkottálta azt a népszavazást, amelyen a szavazók 78%-a egy megreformált Szovjetunió fenntartása mellett szavazott.

Zászlaja

• 
  Az Örmény SZSZK zászlaja 1936. december 5. és 1940 között
• 
  Az Örmény SZSZK zászlaja 1940 és 1952. december 17. között
• 
  Az Örmény SZSZK zászlaja 1952. december 17. és 1990 között
• 
  Az Örmény SZSZK zászlaja 1990 és 1991. szeptember 21. között