A nyelv elnevezése a tok piszin / angol eredetű tok/talk "beszéd, beszélni" (átvitt értelemben: "nyelv") jelentés szóból és az eszperantóbona "jó" jelentésű szavak összetételéből áll. Jelentése így kb. "jó beszéd / jó nyelv".
A toki pona minimális nyelv (mint egy pidzsin nyelv, egyszerű szerkezettel): 14 fonémája és 120 (töröltekkel együtt 123) alapszava van (egyes tulajdonnevek, például országnevek megfelelőit nem számítva). Például a pipi szó azt jelenti, hogy rovar, de mivel a szavak száma minimális, minden rovarnak ez a neve.
Ezek között előfordul az is, hogy egy szó több nyelvhez is köthető, mint például az oko, aki a horvát oko-hoz, az olasz occhio-hoz, az angol ocular-hoz is köthető.
Tok piszin eredetű szókincs
A tok piszin maga is angol alapú nyelv, így ezek a szavak tulajdonképpen az angolból is származnak:
insa(insait, angol inside),kama(kamap, angol come up),ken(ken, angol can),lili(liklik 'kis, kicsi'), lon(long '-on, -en, -ön', angol along),lukin(lukim, angol look 'em),meli(meri 'nő', angol Mary),nanpa(namba, angol number),nasa(nasau 'szokatlan, vicces'), open(open, angol open),pakala(bagarap, angol bugger up),pi(bilong '-nak a', angol belong),pilin(pilim, angol feel 'em),pini(pinis, angol finish),poki(bokis, angol box),suwi(swit, angol sweet),taso(tasol 'csak, de', angol that's all),toki(tok, angol talk)
Szintén a tok piszinből származik a pata(brata, angol brother)
Finn eredetű szókincs
ike(ilkeä 'rossz'), kala(kala 'hal'), kasi(kasvi 'növény'), kin(-kin 'is'), kiwen(kiven, a kivi szó tárgyesete, birtokosesete 'követ, kőnek a'), linja(linja 'vonal'; cf. angol 'linear'), lipu(lippu 'zászló, jegy'), ma(maa 'föld, ország'), mije(miehen, a mies szó tárgyesete, birtokosesete 'férfi'), nena(nenä 'orr'), nimi(nimi 'név'), pimeja(pimeä 'sötét'), sama(sama 'ugyanaz'; az eszperantóban is sama),sina(sinä 'te'), suli(suuri 'nagy'), wawa(vahva 'erős'), walo(valko ?, < valkoinen 'fehér' vagy vaalea 'világos')
Eszperantó eredetű szókincs
ilo(ilo 'eszköz', angol/latin rag -il, -ile),ijo(io 'dolog'), la(la 'a, az', francia/olasz la),li(li 'ő', francia lui, olasz egli),mi(mi 'én', angol me, olasz mi),musi(amuzi 'to amuze', francia amuser),mute(multe 'sok'; cf. angol multitude),pali (fari 'csinál, készít'; cf. olasz fare < latin facere), pona (bona 'jó'; cf. angol bona fide),sama(sama 'ugyanaz', szintén: finn sama),selo(ŝelo 'bőr, szőr', angol kagyló),suno(suno 'nap', angol sun),tenpo(tempo 'idő', olasz (és angol) tempo),tomo(domo 'ház'; cf. angol. házi)
Angol eredetű szókincs
A tok piszin eredetű szókincsen túl, amely maga is angol eredetű:
jelo(yellow) 'sárga', jaki(yucky),mani(money) 'pénz', mi(me; Tok Pisin és eszperantó mi is 'én'), mu(moo!),mun(moon) 'hold', o(O; eszperantó ho, grúz o), sike(circle) 'kör', tawa(towards) 'felé, irányába', tu(two) 'kettő', wan(one) 'egy'
Horvát eredetű szókincs
A testrésznevek a toki ponában
Főképp a testrésznevek tartoznak a horvát eredetű szavak közé:
kalama(galáma 'lárma, zaj'; cf. angol clamour),lawa(glava 'fej'), luka(rúka 'kéz, kar'), lupa(rupa 'lyuk'), nasin(náčin 'modor'), noka(nòga 'láb'), oko(òko 'szem'; cf. angol ocular),olin(volim 'akarok, akarom'; cf. angol volition),ona(ona 'ő (nőnem)'), palisa(pàlica 'bod, pálca'; cf. angol palisade),poka(bòka, a bòka birtokosesete 'side, flank'), sijelo(tìjelo 'test, hús'), utala(ùdarati 'üt, ver'; cf.udara ('üt'?)), uta(ústa 'száj')
Grúz eredetű szókincs
ala (არა ara 'nem'), anu (ანუ anu 'vagy'), kili (ხილი xili 'gyümölcs'), mama (მამა mama 'apa'; talán az angol mama is befolyásolta), o (-ო o; eszperantó ho, angol O is), seli (ცხელი tsxeli 'forró'), sewi (ზევით zevit 'fel'), sona (ცოდნა tsodna 'tudni'), soweli (ცხოველი tsxoveli 'állat'), tan (დან dan '-ból, -ből')
Akádiai francia (Kanada) eredetű szókincs
anpa(en bas 'le'; cf. angol alapon),kule(couleur 'szín'), kute(écouter 'figyel'; cf. angol 'scout, auscultate'), lete(fret/frette 'hideg'; francia froid),len(linge 'linens'), monsi(mon tchu/tchul 'a seggem'; francia mon cul),moli(mourir 'meghal'; cf. angol mortal),pipi(bibitte),supa(surface 'surface'), telo(de l'eau 'a víznek a …-a'; cf. angol gardyloo),waso(oiseau 'madár'; cf. angol enoisel)
Tok pona írás - a sitelen pona
sitelen pona hieroglifák a Toki Pona: A jó nyelv könyvből, írta Sonja LangModified symbols in sitelen pona
A nyelvet kitaláló Lang 2014-ben létrehozott egy írásrendszert, ahol minden szót egy szimbólum képvisel
[2] Az írásjelek összevonhatóak ha gyakori szóösszetételről van szó, néhány példa a jobb oldali ábrán. Az összevonásnál a szóra utaló melléknevet bele vagy felé kell rajzolni.
2021 augusztusában a sitelen pona indítványozták hogy kerüljön be az Unicode nyilvántartás személyes használatra fenntartott helyére a "Under-ConScript Unicode Registry"-be. U+F1900..U+F1AFF helyére.[3][4]
Személyes névmás
A toki ponában három személyes névmás van: mielső személy, sinamásodik személy és onaharmadik személy. ezek egyike sem utal nemre vagy számra. így az ona egyszerre jelenthet őt is meg őket is, ha pedig angolul gondolkodunk, ez lefedi a he, she, it nemeket is. A gyakorlatban azonban, ha többes számról beszélünk, használhatjuk a mute szót, azaz a mi mute így azt jelenti, hogy mi.
Példák
toki Mosijo – magyar nyelv
ma Mosijo – Magyarország
Egy szöveg Magyarországról
ma Mosijo li ma lon ma Elopa. ona li poka e ma Lomani e ma Lowenki e ma Lowasi e ma Oselija e ma Sopisi. toki lawa pi ma Mosijo li toki Mosijo. toki Mosijo la nimi ona li Magyarország. ma tomo lawa pi ma Mosijo li ma tomo Putapesi.
[5]
azaz: Magyarország egy ország Európában. Szomszédai Románia, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria és Szerbia. Magyarország lakosainak nyelve a magyar nyelv. Magyarul az ország neve Magyarország. Magyarország fővárosa Budapest.
Kifejezések
toki – Szia! Üdv!
kama pona – Isten hozta! Isten hozott!
sina pilin seme? – Hogy vagy? Hogy van?
nimi sina li seme? – Hogy hívnak? Hogy hívják?
nimi mi li ___ – A nevem ___ / ___ vagyok.
mi wile – Tessék / Szeretnék…
pona – Köszönöm
sina sona ala sona e toki Mosijo? – Beszélsz magyarul?
Mama pi mi mute (Miatyánk)
mama pi mi mute o, sina lon sewi kon. nimi sina o sewi en pona. ma sina o kama. jan o pali e wile sina en lon sewi kon en lon ma. sina o pana lon tenpo suno ni e moku tawa mi. o weka e pali ike mi, sama la mi weka e pali ike pi jan ante. o pana ala e wile ike tawa mi. o awen e mi weka tan ike. ni li nasin.
