Tengri (törökül Tanrı, mongolul Тэнгэрээ, bolgár-törökül Тангра, perzsáulAszpandiát[1]) a régi sztyeppei népek (hsziungnuk, hunok, törökök), a mongolhszienpejek(xianbeik), továbbá egyes nézetek szerint a magyarok ősvallásának,[2] a tengrizmusnak a legfőbb istensége. Az elképzelés analóg a Nyugat-Csou(Nyugat-Zhou) dinasztia idején (i.e. XI.–- VIII. század) elterjedt kínai tien(tian)li elképzelésével és a taoista 靝 új szó megalkotásával (melyben a 青 a "kék" és a 氣 "qi", pl. "kék mennyország"). Innen ered a hasonló konfuciuszi(Kǒng Fūzǐ-i) koncepció is. A négy irány közül a kínai csillagászatban keletet a Kék Sárkány, nyugatot a Fehér Tigris, délt a Vörös Főnix, északot a Fekete Kígyóteknős jelképezte, ami hasonlít a tengrizmusban alkalmazott szimbólumokhoz.
A tengrizmusban elvileg nincsenek szimbólumok, azonban gyakran alkalmazzák a Világfa és a négy égtáj jelképeit. Gyakran összekeverik a napimádó vallásokkal, pedig a Nap csak Tengrinek egy jele. A drámaian piramis alakú hegyet, melyről hosszú ideig azt tartották, az a Kazahsztán és Kirgizisztán közti határ legmagasabb pontja, Khan Tengrinek nevezték el. A tengrizmus szent helye Ötüken, ezt jelképezi az Ötüken és Tengri összetételéből létrejövő Otgontenger-hegy neve.
A név eredete
A szóalak már a legkorábbi ótörökorkhoniköktürk feliratokon is megjelenik teŋri formában, ejtése körülbelül tengri. Egyszerre jelenti a főistent, az egeket és a mennyet. A legtöbb török nyelvben máig fennmaradt hasonló kiejtésekkel. A nosztratikus nyelvelmélet szerint a szó rokona a mongol és ójapán „eskü” szónak (taŋɣaraɣ, ejtsd tanara, illetve tigír). A török nyelvészek szerint a sumerdingir („isten”) fogalommal áll kapcsolatban. A „dingir” mint írásjel egyébként is az égboltra (an) és az égistenre (An, akkád Anum) utal, csakúgy, mint Tengri funkciói. Eredetileg Tengir vagy Tenger lehetett, ennek emlékét a kazak és kirgiz nyelvek őrzik. Ez a forma maradt fenn a mongol nyelvben is, ami korai átvételre utal.
Hsziungnu változat
Először a kínai feljegyzésekben “diu lie(dhiu liei)” néven szerepelt (kínaiul: :撑|撑 犁|犁).[3][4]
"匈奴谓天为撑犁” : A hunok Tengrit Tiannak (天, kínaiul ég vagy mennyország) nevezik.
Mongol változat
A legfőbb lények a mongol tengrizmusban Égapa (Tengri/Tenger Etseg) és Földanya (Eje/Gazar Eej). A történelemben Dzsingisz kán, a mongolok egyesítője hatalmát egyenesen Tengritől kapott felhatalmazásnak tulajdonította, és minden kiadványát a következő szavakkal kezdte: „Az Örökkévaló Kék Mennyország akaratából”. Menyatyát azért imádjuk, ami ő valójában, az időtlen és végtelen kék égért. Nem látták még soha emberalakban, de azt mondták, két fia van.
Geszer a tangrizmus egyik nagy hőse, az egyik égi lélek reinkarnációja, akit azért küldtek a Földre, hogy segítsen az embereknek abban, hogy sámánként szolgáljanak. Történetét egy nagyon hosszú eposz örökítette meg, melyet több napon keresztül szoktak egy lófej alakú hegedűvel előadni.
Bolgár-török változat
Tangra Égatya a legfőbb istenség. A kán a legnagyobb sámán, aki az istennel tartja a kapcsolatot. Valójában azonban a nedjin, a törzs legidősebb sámánja volt a kapcsolattartó.
Tengri vagy a kék ég istene a türk pantheon legfőbb istene, aki a mennyei világegyetemet irányítja.[5] Az ókori türk mitológiában egy egyszerű, fehér liba, aki az időt jelképező végtelen kiterjedésű víztömeg fölött repül. A víz alól Ak Ana ("Fehér Anya") megszólítja, s azt mondja neki, "Teremts". Hogy véget vessen egyedüllétének, Tengri megalkotja Er Kishit, aki nem olyan egyszerű és olyan fehér mint Tengri, s ketten megalkotják a világot. Er Kishi ördögi szerepet tölt be, aki megkísérti az embereket, megvezeti őket, és a sötétségbe taszítja követőit. Tengri felveszi a Tengri Ülgen nevet, és visszavonul a mennyországba, ahonnan megszentelt állatokon keresztül megpróbálja a jó útra vezetni az embereket. Ak Tengris elfoglalja a mennyek ötödik szintjét. Azok a sámánok, akik imáikkal Tengri Ülgent akarják elérni, ennél a szintnél soha nem jutnak tovább. Itt mondhatják el kívánságaikat az isteni kalauzoknak. Vissza akarnak térni a Földre vagy az emberek szintére, akkor egy liba alakú csónakban foglalnak helyet.[6]
A középkor előtti volt türk államok – így többek között a göktürkök országa –, ahol a kán hatalmát közvetlenül Tengritől eredeztette. Ezeket az uralkodókat általában Tengri gyermekeiként kezelték, akik az istent képviselték a Földön. Tengrikut, kutluġ és kutalmysh címük azon a hiten nyugodtak, hogy rajtul keresztül elérhetik az uralkodónak Tengriáltal adományozott hatalmas szellemet.[7]
A türkök örökösei általában állatimádók és természetimádók voltak. A sámánista hitükön keresztül tisztelték az égi isteneket és azokat a természeti erőket, melyek számukra nélkülözhetetlenek voltak. Az ókori türk világban– mint ahogy ma is – az istenre a "Tengri" szót használták. Vallási szokásaik szerint az eget Tengrivel azonosították. Tengri a főisten, aki mindent mást létrehozott. Ezen az égi istenen felül voltak más istenségek is, akik Tengri akaratát szolgálták ki.[8]
Mahmud Kashgari véleménye szerint Tengrinek tulajdonították a növények növekedését és a fény terjedését. A türkök a tengri szót melléknévként is használták, ebben a formában jelentése "mennyei" volt. Minden olyan dolgot ezzel a jelzővel illettek, mely magas volt. Ilyennek tekintették a fákat, a hegyeket, s ezek előtt mindig meg is hajoltak.[9]
A mai török nyelvben a "Tanrı" alakot használják általában az "isten" megjelölésére. Ugyanígy nevezik az ábrahámita vallások Istenét is. A törökök gyakran használják ezt az iszlám Istenre is, akinek az arab eredetű neve Allah. Úgy gondolják, a "Tengri" a legrégebbi ismert török szó, melynek eredete az i.e. VI. század környékére tehető.[10]
Stefan Georg nemrégiben nyilvánosságra hozott írása szerint a "Tengri" jelző jenyiszeji eredetű lehet.
Hasonlóságok a kínai Tiennel(Tiannal)
Tengri a kínai Tien(Tian) li megfelelője. A németAxel Schüssler sinológus úgy véli, a tengri etimológiájában megtalálható a tien(tian) 天 „ég, mennyország, isten” és a li 理 „indoklás, rituál, etikett, moralitás”:
„Mivel Tiān istenség a Cou(Zhou) dinasztiával (egy nyugati államban) jelent meg a közép-ázsiai eredet elképzelhetőnek tűnik. Azonban meg kell jegyezni, hogy a mongoltengri (ég, menny, mennyei fenség) (Shaughnessy Sino-Platonic Papers, 1989. július, és más, a Sirakava Sizukához hasonló emlékek ennél régbbi eredetűek.” (2007:495)
Míg több nyelvész amellett érvel, hogy a tien(tian) hozzátartozik a tengri szótörténetéhez, addig más nyelvészek a türk eredetet hangsúlyozzák.[11]
↑Yazar András Róna-Tas, Hungarians and Europe in the early Middle Ages: an introduction to early Hungarian history, Yayıncı Central European University Press, 1999, ISBN 978-963-9116-48-1, p. 151.
↑Abazov, Rafis. "Culture and Customs of the Central Asian Republics". Greenwood Press, 2006. page 62
↑Göknil, Can. "Creation myths from Central Asia to Anatolia". Yapı Kredi Art Galleries, 1997. [1]Archiválva2009. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑Käthe Uray-Kőhalmi, Jean-Paul Roux, Pertev N. Boratav, Edith Vertes. "Götter und Mythen in Zentralasien und Nordeurasien"; section: Jean-Paul Roux: "Die alttürkische Mythologie" ("Eégi Türk Mitológia") ISBN 3-12-909870-4
↑Kaya, Polat. "Search For the Origin of the Crescent and Star Motif in the Turkish Flag", 1997. [2]
↑Baldick, Julian. Animal and Shaman: Ancient Religions of Central Asia. I.B.Tauris, 2000. [3]
↑The Tower of Babel. Turkic Etymology by Anna Dybo. teŋri
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tengri című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Brent, Peter. The Mongol Empire: Genghis Khan: His Triumph and his Legacy. Book Club Associates, London. 1976.
Sarangerel. "Chosen by the Spirits" Destiny Books, Rochester (Vermont). 2001
Schuessler, Axel. ABC Etymological Dictionary of Old Chinese. University of Hawaii Press. 2007.
