Besztercebányától 5 km-re nyugatra fekszik, 460 méter magasan, Imréd tartozik hozzá. A szűk völgyben déli irányban sípályák indulnak, felvonókkal együtt. Télen népszerű kirándulóhely.
Története
A település a 15. században keletkezett a Radvánszky család birtokán, Besztercebánya környékén bányászott ércet feldolgozó kohó működött a területén. 1496 és 1500 között a Thurzó család két új kohót (az ún. Alsó- és Felsőhutát) építtetett ide. A település első írásos említése 1544-ben „Tajova” alakban történt. A kohók 1546-ban a bányakamara tulajdonába kerültek, a 16. században mintegy 70-100 munkást foglalkoztattak és egészen 1893-ig működtek. 1616-ban „Teiba”, 1786-ban „Tajowa” alakban említik a falut. A 18. században rezet is dolgoztak fel itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAJOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai a’ Besztertze Bányai Bányászi Kamara, és Radvánszky Uraság, lakosai többfélék, ’s leginkább a’ bányászi munkák körűl foglaltoskodnak, fekszik Bars Vármegyének szélénél; határja sovány.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tajova, tót falu, Zólyom vmegyében, Beszterczéhez 1 1/2 mfd. a körmöczi országutban, 342 kath., 6 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határában sok rezet ásnak, s réz olvasztó-háza is van. F. u. a kamara.”[3]
