PROFILBARU.COM

	Tőkés (Groșii Țibleșului)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Tőkés
Rang	községközpont
Irányítószám	437316
SIRUTA-kód	109069
	Népesség
Népesség	2103 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	101 (2011)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 29′, k. h. 24° 04′47.483333°N 24.066667°EKoordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 24° 04′47.483333°N 24.066667°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tőkés (egyértelműsítő lap).

Tőkés (románul: Groșii Țibleșului) település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése

A Lápos-hegység alatt, Magyarlápostól északkeletre, a falun a Czibles-pataka folyik keresztül, délkelet felől a Deal-, észak felől az Obrezse hegyek emelkednek.Felsőszőcs és Tágfalva közötti útról északra található.

Nevének eredete

Tőkés = grosi neve magyarul irtvány-t jelent.

Története

Tőkés nevét 1594-ben említette először oklevél Teokeös néven.

1662-ben Tokés, 1733-ban Gross, 1750 Grosch, 1760-1762-ben Tökés, 1808-ban Tőkés, Grosz, 1913-ban Tőkés néven írták.

Tőkés neve 1594-ben fordult elő először, mint a fejedelem birtoka; kenéze neve Tódor volt. Valószínűleg csak ebben az évtizedben keletkezett, mert neve korábban nem fordult elő.

1600 körül a Makraiak birtoka volt, azonban 1610-ben Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fiát Pétert, mint a széki merénylet részesét e birtokától megfosztották, de mikor a birtokot a fejedelem sógorának Dobay Tamásnak adományozta oda, azt Dobay Makraynak visszabocsátotta.

1618-ban Vizszentgyörgyi Makray Péter birtoka volt.

1628-ban Makray Péter óvást tett azellen, hogy e birtokát a fejedelem Szamosújvár várához csatolta.

1630-ban a kincstár által Makray Péternek Szamosújvárhoz foglalt e birtokát Brandenburgi Katalin neki és Szalay Anna nejének visszaadta.

1659-ben Barcsay Ákos Tőkést gyalakúti Lázár Györgynek s nejének Nemes Ilonának adta zálogba.

1694-ben kincstári birtoknak írták. 1715-ben még mindig kincstári birtokként említették, egy telkes nemesek: Popa István, János, Elek, Vazul és Dumitru, Csora Juon, Andreka és Simeon voltak.

1721-ben egy feljegyzés szerint tőkési Bud és Pap család nemesek voltak az itteni nemesek.

1910-ben 1657 lakosából 159 magyar, 48 német, 1046 román volt. Ebből 181 római katolikus, 1430 görögkatolikus, 45 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

2003-ig Felsőszőcs községhez tartozott, ekkor önálló községgé alakították.^[1]

Jegyzetek

↑ LEGE nr.334 din 8 iulie 2003 pentru înfiinţarea comunei Groşii Ţibleşului, judeţul Maramureş, prin reorganizarea comunei Suciu de Sus. Monitorul Oficial, 531. sz. (2003. július 21.)

Források

Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.