Susan Charlotte Faludi (Queens, 1959. április 18. –) amerikai feminista[1][2], újságíró és író. 1991-ben Pulitzer-díjat nyert a magyarázó újságírásért[2] a Safeway Stores, Inc.(wd)szupermarket tőkeáttétellel történő felvásárlásáról[3] szóló riportjáért, amelyet a Pulitzer-díj bizottság a „nagy pénzügyek emberi költségeinek” bemutatásáért méltatott. 2016-ban Kirkus-díjat(wd) kapott az In the Darkroom ("Sötétkamrában"; magyarul Előhívás címmel jelent meg) című munkájáért, amely szintén döntős volt a 2017-es Pulitzer-életrajzi díjra.[4][5]
Susan Faludi 1991-ben megjelent Backlash: The Undeclared War Against American Women című könyve szerint az 1980-as években a feminizmus ellen indult ellenreakció, különösen a karrierista nőkkel szembeni negatív sztereotípiák terjedése miatt. Faludi azt állította, hogy sokan, akik azt állítják, hogy „a nők helye otthon van, a gyerekekre vigyázva”, képmutatók, mivel feleségük dolgozó anya, vagy nőként ők maguk is dolgozó anyák. Ezzel a művével 1991-ben elnyerte a National Book Critics Circle általános tényirodalmi díját.[15] A könyv klasszikus feminista szöveggé vált, amely minden generáció nőtagjait arra figyelmezteti, hogy a feminizmus vívmányait nem szabad természetesnek venni.[16] 2014-ben olyan neves nők, mint Jill Abramson(wd) és Katha Pollitt(wd) újságírók, Lena Dunham színésznő/írónő és Roxane Gay(wd) feminista írónő – többek között – újraolvasták a könyv egyes fejezeteit, és megvizsgálták azok mai aktualitását. 2015 szeptemberében a bustle.com(wd) a Backlash-t a „25 bestseller az elmúlt 25 évből, amelyek elolvasására egyszerűen időt kell szakítanod” listájára vette fel.[17] Molly Fischer a The New Yorker 2022. júliusi számában a könyv örökségére reflektálva a Backlash-t „korszakmeghatározó jelenségnek” nevezte, amely „megrázóan módszeres értékelést adott a nők helyzetéről a Reagan-korszak Amerikájában”.[18] A Backlash-t több idegen nyelvre is lefordították, többek között spanyol, portugál, lengyel, német, finn, koreai és olasz nyelvre.[19]
Stiffed
1999-ben megjelent Stiffed: The Betrayal of the American Man című könyvében Faludi az amerikai férfi állapotát elemzi. Azt állítja, hogy bár a hatalmon lévők közül sokan férfiak, az egyes férfiak többségének kevés hatalma van. Az amerikai férfiakat arra nevelték, hogy legyenek erősek, támogassák a családjukat és dolgozzanak keményen. De sok férfi, aki ezt követte, ma már alulfizetett vagy munkanélküli, kiábrándult és a feleségei által elhagyott. Az amerikai társadalom változásai a férfiakat és a nőket egyaránt érintették, állapítja meg Faludi, és helytelen az egyes férfiakat hibáztatni az osztálykülönbségekért vagy az egyéni szerencse és képességek egyszerű különbségeiért, amelyeket nem ők okoztak, és amelyektől a férfiak és a nők egyaránt szenvednek.[20]
The Terror Dream
A The Terror Dream (Rémálom) című könyvében Faludi a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat a korábbi amerikai tapasztalatok fényében elemzi, amelyek visszanyúlnak a történelmi amerikai határvidék bizonytalanságához, például a Metacom-lázadáshoz(wd).[21] Faludi amellett érvel, hogy 9/11 újjáélesztette Amerikában a nőkkel szemben ellenséges légkört. A nőket gyengének tekintik, és leginkább csak arra alkalmasnak, hogy támogató szerepet játsszanak a támadás ellen védelmet nyújtó férfiak számára.[22][23] A könyvet a The New York Times fő könyvkritikusa, Michiko Kakutani(wd) „tendenciózus, önelégült, hanyagul érvelő műnek nevezte, amely rossz hírét kelti a feminizmusnak”.[24] Egy másik New York Times-újságíró, John Leonard(wd) szerint „A The Terror Dreamban a szkeptikus Faludi mindent elolvas, mindenkit megkérdőjelez, túl sok beszélő fejet néz a tévében, és úgy bújik elő az archívumokból, mint egy ördögűző és egy Pentheszileia.[25] Sarah Churchwell a The Guardianban azt írja: „Végső soron Faludi a saját túlzásaiban és mítoszteremtésében bűnös, érveit erőltetve aláveti magát”.[26] A Kirkus Reviews(wd) viszont azt állította, hogy a könyv „gazdag, éleslátó elemzése az amerikai élet szürrealitásának 9/11 után”, és hogy „briliáns, megvilágító és alapvető”.[27] Maureen Corrigan a Fresh Airnek írt kritikájában dicsérte Faludit „a rá jellemző visszafogottságért és a kutatás mélységéért”, valamint „az igazsághoz való szigorú ragaszkodásáért”.[28]
In the Darkroom
In the Darkroom
Faludi legújabb, 2016-os könyve a Henry Holt & Co. kiadásában megjelent In the Darkroom; a „modern transzszexualitás” „fluiditásáról és binaritásáról” szól, amelyet Faludi apjának transznemű nőként való coming outja ihletett.[29] Michelle Goldberg a The New York Times-ban Faludi könyvét „gazdag, megragadó és végül nagylelkű nyomozásnak nevezte apjáról”.[30] Rachel Cooke a The Guardianban úgy jellemezte a könyvet, mint „elegáns mesterművet” és „az identitás kereső vizsgálatát, amely alig álcázza magát egy néha vicces és néha nagyon fájdalmas családi saga formájában”.[31] Az In the Darkroom 2016-ban elnyerte a Kirkus Prize for nonfiction díjat,[32] és döntős volt a 2017-es Pulitzer-díjra az életrajzok kategóriájában.[33] A könyvet több idegen nyelvre is lefordították, többek között spanyol, olasz, német, koreai, lengyel,[34] portugál, magyar, török, holland és kínai nyelvekre.[35]
Faludi and feminism
Faludi elutasította a kritikusok állítását, miszerint létezik egy „merev, monolitikus feminista ortodoxia”,[36] és válaszul megjegyezte, hogy nem értett egyet Gloria Steinemmel(wd) a pornográfiával és Naomi Wolffal(wd) az abortusz kérdésében.
Gloria Steinemhez(wd) hasonlóan[37][38] Faludi is kritizálta az akadémiai feminista elméletalkotásban uralkodó obskurantizmust(wd)[39], mondván: „Van ez a fajta szűkülő specializáció és a dekonstrukció vagy az új historizmus(wd), vagy bárhogy is hívják manapság, kódolt, elitista nyelv használata, ami szerintem áthatolhatatlan és nem különösebben hasznos”.[40] „Az akadémiai feminizmusnak a dekonstruktivizmushoz fűződő szerelmi viszonyát” »fogatlannak« minősítette, és arra figyelmeztetett, hogy az „elvonja a figyelmet a közélet problémáival való konstruktív foglalkozástól”.[36]
↑A magyarázó újságírás (explanatory journalism) vagy magyarázó riport a tudósítás olyan formája, amely a hagyományos hírforrásoknál nagyobb összefüggések bemutatásával igyekszik közérthetőbb módon bemutatni a folyamatban lévő híreket.
↑A tőkeáttételes kivásárlás (leveraged buyout) egy vállalat felvásárlása egy másik vállalat megvásárlására jelentős mennyiségű kölcsönzött pénz (tőkeáttétel(wd)) felhasználásával a felvásárlás költségeinek fedezésére.
↑C. E. Morgan. 2016 Kirkus Prize Winner in Fiction, 2016. február 29. [2019. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
↑A King Philip's War' (néha első indián háborúnak, Metacom's Rebellion-nak is nevezik) egy 1675-1676-os fegyveres konfliktus volt az északkeleti erdőségek őslakosainak egy csoportja és az angol új-angliai gyarmatok és őslakos szövetségesei között.
↑„We're at war, sweetheart”, The Guardian, 2008. március 22. „The Terror Dream by Susan Faludi, a persuasive analysis of post-9/11 sexism, is in danger of losing its way, says Sarah Churchwell”
↑A filozófiában az obskurantizmus és az obskurationizmus kifejezések azt az értelmiségellenes(wd) gyakorlatot jelölik és írják le, amely az információkat szándékosan absztrakt és pontatlan módon mutatja be, ami korlátozza a további kutatást és a téma megértését.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Susan Faludi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
