Slavićka (szerbül: Славићка), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 18, közúton 23 km-re nyugat-északnyugatra, 185-450 méteres magasságban, a Potkozarje területén, a Gomjenica-folyó és a Brkolosa-folyó által közrefogott dombvidéken fekszik. A falu a Rakitovača-domb északi oldalán 5 km, a Rakitovača másik, déli oldalán pedig 4 km hosszan húzódik. Északról Piskavica, északkeletről Borkovići, délről Bronzani Majdan, nyugatról Jelićka község, északnyugatról Radosavska község határolja. A volt Jugoszlávia idején Piskavica községhez tartozott. Közvetlenül a boszniai háború után Ivanjska, majd Bronzani Majdan, végül pedig Banja Luka községhez került.
Slavićka északi része előtt folyik a Brkolosa, déli és délnyugati oldalán pedig a Gomjenica-folyó, amely körül termőföldek vannak, ahol a kukorica, a búza, a zab, az árpa, a rozs és más növények teremnek. A szántóföldek nagy részét szarvasmarha takarmányozására használják. A dombos részeken főként gyümölcsösök találhatók, ahol főként a szilva és az alma terem. 1950-ig a falu lakóinak házai a 400-500 méter magas dombvidéken, igen kedvezőtlen terepen helyezkedtek el. Az ilyen jellegű települések alapja az utakról és síkságokról való menekülés, hogy elkerüljük a török portyázókat, akik az utakon és síkságon jártak, és ritkán döntöttek a hegymászás mellett. A dombokon és egyenetlen terepen könnyebb volt elmenekülni és elbújni minden nem kívánt látogató elől. Természetesen kedvezőbbek voltak a védekezés feltételei is, amikor védekezésre volt szükség. A háborús idők után sokan költöztek le a Brkolosa-folyóhoz, az út mellé, ahol minden szükséges kényelemmel felszerelt házakat építettek.[3]
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[4]
|
Népesség
2013[4]
|
| Szerb
|
967
|
710
|
| Bosnyák
|
0
|
0
|
| Horvát
|
0
|
4
|
| Jugoszláv
|
5
|
0
|
| Egyéb
|
13
|
6
|
| Összesen
|
985
|
720
|
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz és Banja Luka községhez tartozó Slavići településnek 81 háztartása és 524 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településeken 109 háztartást, 763 ortodox szerb és 3 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 115 háztartása és 748 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
