1952–1960: Nádudvari Általános Iskola, 1960–1964: Hőgyes Endre Gimnázium, Hajdúszoboszló. 1965–1970: a KLTE történelem, illetve magyar irodalom és nyelv szakjait végezte el. 1970-től két évig tudományos továbbképzési ösztöndíjas filozófiából, Bimbó Mihály professzor mellett. 1972-től a KLTE, majd a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézet oktatójaként filozófiatörténetet, később alkalmazott filozófiát (bioetikát) tanít emeritálásáig. 1972: univ. dr. Téma: Az érdek marxi elmélete. 1984: MTA kandidátusi fokozat Hegel gazdaságfilozófiájáról. 1995: habilitáció a KLTE-n. 2000: az MTA doktora. Téma: Versöhnung und Affirmation. Untersuchungen zu Hegels Berliner Zeit.
2012-2016: vendégkutató a Westfälische Wilhems Universität der Kollegforschergruppe "Theoretische Grundfragen der Normenbegründung in Medizinethik und Biopolitik" nemzetközi interdiszciplináris kutatócsoportjában
Hazai és nemzetközi szakmai grémiumokban tagság, tisztség
1994-2016: az Internationale Hegel-Gesellschaft vezetőségi tagja
1998-2007: a MAB Filozófiai Bizottság tagja
2004-2007: az MTA választott közgyűlési képviselője
1993-2013: a KLTE, majd a DE BTK Tudományos Tanácsának tagja
2002-2017: a DAB Filozófiai Munkabizottság elnöke, 2008-2017: a Bölcseleti, Művészeti és Ókortudományi Szakbizottságának alelnöke
2007-től a Fink Verlag (München) Hegel-Forum könyvsorozata tudományos tanácsának tagja. Sorozatszerkesztők: A. Gethmann-Siefert, M. Quante, E. Weisser-Lohmann
2009-től a Brill (Leiden-Boston) Critical Studies in German Idealism sorozatának tudományos tanácsadója. Sorozatszerkesztő: Paul Cobben
2010-2014: a Debreceni Egyetem rektor tanácsadóadó testületének, az Egyetemi Promóciós Bizottságnak tagja
1994- a MFT tagja
Fontosabb tudományszervezői aktivitások
1997: az Internationale Hegel-Gesellschaft Kongresszusa Debrecenben
2005: szimpózium Hegel művészetfilozófiájáról a DAB-ban
1998: a Heinrich Hertz-Stiftung ösztöndíja, a münsteri egyetem meghívására
2002: a F. Thyssen-Stiftung ösztöndíja, a Lüneburgi Egyetem Kultúrtudományi Intézetében
2003: az Europäische Akademie (Bad Neuenahr-Ahrweiler) vendégkutatója
2006: a F. Thyssen-Stiftung ösztöndíja, Lüneburg
2011-2016: vendégkutató a Westfälische Wilhems Universität Kollegforschergruppe "Theoretische Grundfragen der Normenbegründung in Medizinethik und Biopolitik" nemzetközi interdiszciplináris kutatócsoportjában
Fontosabb előadások nemzetközi rendezvényeken
Berlin Freie Universität 1988. április: Internationale Hegel-Gesellschaft (IHG) kongresszusa
Bécs 1989: az AIPPh európai kongresszusa, a korszerű filozófia oktatás kérdéseiről
Bécsi Egyetem, 1990: a Filozófiai Intézet szervezésében nemzetközi konferencia a nők helyzetéről a kelet-európai országokban. Meghívó: H. Nagl-Docekal
Münster, 2011. január 29: Kolleg-Forschergruppe/WWU: A Debreceni Egyetem bioetika kutatócsoportjának bemutatása
Münster, 2011. február 1: Kolleg-Forschergruppe/WWU: Bioetika Németországban- magyar szemszögből
Nápoly, 2011. november 24: Nemzetközi konferencia Hegel művészetfilozófiájáról
Münster, 2011. március: workshop a szeretetről mint filozófiai témáról
Lipcse, 2012. július: a Száz Tudományos Akadémia, a lipcsei egyetem és a bázeli egyetem interdiszciplináris nemzetközi konferenciája, vitaindító előadás a megbékélés hegeli felfogásáról
Tilburg, 2012. október: plenáris előadás a hegeli elismerés-elméletről tartott nemzetközi konferencián
Isztambul, 2012. szeptember: plenáris előadás az Internationale Hegel-Gesellschaft kongresszusán
Róma, 2013. december: plenáris előadás az "Ende der Kunst" nemzetközi konferencián
Bochum, 2016: az IHG kongresszusa
Münster, 2014. szeptember: plenáris előadás, Deutsche Gesellschaft für Philosophie
Münster, 2014: Kollegforschergruppe (KFG), a szubjektív szabadság hegeli elméletének kortárs európai vonatkozásairól
Münster, 2016: KFG, a magyar bioetika történetéről és helyzetéről
Münster, 2018: KFG, a Paternalizmus és autonómia. Az orvos-beteg kapcsolat etikai kérdései a modern medicinában című monográfiámról
Róma, 2018. szeptember 27: plenáris előadás, Word WoMen Hegelian Congress
Berlin Humboldt Egyetem, 2020. augusztus: online előadás Hegel születésének 250. évfordulóján tartott rendezvényen
Róma Roma Tre egyetem, 2020. augusztus: online előadás Hegel születésének 250. évfordulóján tartott rendezvényen
Santiago de Chile 2021, online vendégelőadás Hegel Antigoné-felfogásáról
Varsó 2021, az Internationale Hegel-Gesellschaft kongresszusám online előadás Hegel szabadság-elméletéről
Fontosabb előadások külföldi egyetemeken
Münster WWU, Politikatudományi Intézet: 1991, 1992, 1993, 1997, Karl Hahn és Peter Nitzschke meghívására
Bochum, Hegel-Archivum 1992, Otto Pöggeler doktori kollokviumán
Düsseldorf, Heinrich Heine Egyetem, 2003. július, Dieter Birnbacher meghívására
Lüneburg 2004, Sommerakademie
Róma, 2010. november: vendégelőadás a Roma Tree-n, Roberto Finelli és Francesca Iannelli meghívására
Tudományos publikációk
Összesen 251 (2018. október), ebből könyv: 24. Hivatkozások száma kb. 300, többségében nemzetközi.
Szakkönyv, monográfia
Külföldön idegen nyelven
Vermittlung und Versöhnung. Zur Aktualität von Hegels Denken für ein zusammenwachsendes Europa. Mit einem Geleitwort von Hans Lenk. Ed. M. Quante &. Erzsébet Rózsa. Lit Verlag, Münster, 2001, 192 l.
Versöhnung und System. Zu Grundmotiven von Hegels praktischer Philosophie. Monográfia. In: Sophia-Reihe. Ed. Chr. Jamme. Wilhelm Fink Verlag München, 2005, 656 l.
Hegels Konzeption praktischer Individualität. Vor der „Phänomenologie des Geistes“ zum enzyklopädischen System. Monográfia. Ed. K. Engelhard/M. Quante. Mentis, Paderborn 2007, 258 l.
Modern Individuality in Hegel's Practical Philosophy. Monográfia. Fordította Nyirkos Tamás. Brill Publisher, Boston/Leiden 2012, 305 l.
Anthropologie und Lebenswelt. Ed. M. Quante/E. Rózsa. Wilhelm Fink, München 2012.
Hegels Ästhetik als Theorie der Moderne. Ed. H. Nagl-Docekal/ E. Rózsa et al. Berlin, Akademie Verlag 2015.
Geist heute. Annäherungen zu Traditionen deutscher Philosophie. Ed. E. Rózsa et al. Wilhelm Fink Verlag bei Brill Publicher 2018.
Magyarországon magyarul (válogatás)
Szöveggyűjtemény a hegeli Jogfilozófia tanulmányozásához. Válogatta, fordította és szerkesztette N. Rózsa Erzsébet és Nyizsnyánszki Ferenc. In: A filozófia időszerű kérdései. Budapest 1985, 91 l.
Hegel gazdaságfilozófiája. Monográfia. Akadémiai Kiadó Budapest 1993, 270 l.
Heller Ágnes, a fronézis filozófusa. Monográfia. Osiris-Gond, Budapest 1997, 299 l.
Az aktuális Hegel. Tanulmánykötet a münsteri Wilhelmsuniversität és a Debreceni Egyetem együttműködésében. Szerkesztette, előszóval ellátta: Rózsa Erzsébet és Michael Quante. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Debrecen 2003, 192 l.
A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. Szerkesztette: Balogh Brigitta. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009, 226 l.
„Sem fájdalom, sem keserűség”. Beszélgetések Heller Ágnessel. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2009, 215 l.
A modern individualitás Hegel gyakorlati filozófiájában. DUPress, Debrecen, 2012.
A személy bioetikai kontextusa. Ed. Kőműves Sándor, Rózsa Erzsébet. DUPress, Debrecen, 2013 (Meditor bioetikai sorozat)
Az autonómia és határai. Kortárs német és magyar bioetikai írások. Ed. Annette Dufner, Kőműves Sándor, Rózsa Erzsébet; DUPress, 2016 (Meditor bioetikai sorozat)
Autonómia és paternalizmus. Az orvos-beteg kapcsolat etikai kérdései a modern medicinában. Monográfia. DUPress, Debrecen 2017. 412 l.
Elismerések
1975 Miniszteri Dicséret
1996-ban a Pro Renovanda Cultura Hungarie Alapítvány támogatása a Heller-monográfiára 1997-től OTKA-támogatás 4 évre
1998-tól Széchenyi Professzori Ösztöndíj
1998: a Debreceni Önkormányzat Támogatási Alapjából, a Heller Ágnes-monográfiához
2002-től OTKA-támogatás 4 évre (Bevezetés a hegeli filozófiába)
2006: K+F támogatás az Európai szellem és totalitarizmus című projekt keretében
2007- a Deutsch-Ungarische Gesellschaft/Berlin alelnöke
2013: a Debreceni Egyetem Publikációs Díja
Filozófiai munkásság (tartalmi összefoglaló)
Hegel gyakorlati filozófiája
Hegel gyakorlati filozófiájának reneszánsza az 1970-as években kezdődött, elsősorban Manfred Riedel munkájának (Rehabilitierung der praktischen Philosophie, 1972) hatására. Riedel törekvéseinek középpontjában Hegel A jogfilozófia alapvonalai című műve (1820) állt, amit Riedel akkoriban közzétett művei is mutatnak (vö. uő.: Studien zu Hegels Rechtsphilosophie 1969, Materialien zu Hegels Rechtsphilosophie 1975). Karl-Heinz Ilting szintén ekkoriban (1973) tette közé Hegel 1818 és 1831 között tartott jogfilozófiai előadásainak hallgatói feljegyzésekben fennmaradt szövegváltozatait. E rehabilitálási törekvések iránt azonban az egykori "keleti blokk" filozófusai nem sok érdeklődést mutattak.
Hegel gazdaságfilozófiája
Rózsa Erzsébet 1975-ben kezdett el foglalkozni Hegel gazdaságfilozófiájával. Erről készült kandidátusi értekezése (védés:1984) egyebek mellett interdiszciplináris jellege okán szakmai nóvumnak számított. Értelmezése eltávolodott az uralkodó hivatalos Hegel-képtől, amely Marx munkásságának (deficitekkel terhelt) forrásává degradálta a német filozófus szuverén életművét. Rózsa Hegel gazdaságtanát elmélettörténeti (gazdaságtan-történeti) és filozófiai (történetfilozófiai és antropológiai) nézőpontok metszéspontján, szövegelemző és összehasonlító (pl. Hegel és a brit közgazdaságtan illetve Hegel és Marx nézeteinek összevetése) módszerrel vizsgálta. Vizsgálódásának középpontjában az 1820-as Jogfilozófia állt. Kimutatta, hogy Hegel ebben a művében önálló és szisztematikus gazdaságelméletet alkotott, filozófiai interpretációs keretben. Ez a gazdaságelmélet mint diszciplina gazdaságfilozófiaként határozható meg. Kifejtette és alátámasztotta, hogy a Jogfilozófia minden nagy fejezete egyben Hegel szisztematikus gazdaságelméletének alkotóeleme. Ennek az interpretációnak a kortárs német értelmezésekhez képest is elméleti hozadéka volt, hogy Rózsa bebizonyította: Hegel gazdaságelmélete nem korlátozható a polgári társadalom-fejezetre, hanem az egész műre kiterjed. Ez az értelmezés lényeges koncepcionális következményekkel járt a modern gazdaság szaktudományos (ökonómiai) és filozófiai interpretációinak eltéréseiben, amit Hegel megfontolásai nyomán kifejtett.
Az 1990-es évek végétől a gazdaságetika fellendülése következtében többek között Németországban, Olaszországban, Dél-Amerikában elkezdtek érdeklődni Rózsa Erzsébet Hegel gazdaságfilozófiájáról alkotott értelmezése iránt. Ez az érdeklődés időben egybeesett az amerikai neopragmatizmusban indult Hegel-reneszánsz kezdeteivel, amelyben Rózsa újabb megerősítést talált Hegel-kutatásai folytatására. E Hegel-reneszánsz egyik nagy hozadéka, hogy végleg irrelevánssá vált K. Popper alaptalan Hegel-értelmezése, amely többek között a magyar filozófusok Hegelhez való viszonyát évtizedeken át befolyásolta.
Irodalom (válogatás)
Hegel gazdaságfilozófiája. Monográfia. Akadémiai Kiadó, Budapest 1993;
Das Prinzip der Besonderheit in Hegels Wirtschaftsphilosophie. In: E. Rózsa: Hegels Konzeption praktischer Individualität von der Phänomenologie des Geistes zum enzyklopädischen System. Hrsg. v. K. Engelhard/M. Quante. Mentis Verlag, Paderborn 2007, 182-213;
Hegels Wirtschaftsphilosophie in seiner Rechtsphilosophie von 1820. In: Wirtliche Ökonomie. Philosophische und dichterische Quellen. Zweiter Teilband. Hrsg. v. I. De Gennaro/S. Kazmierski/R. Simon. Verlag T. Bautz Norhausen 2017, 283-317.
Hegel megbékélés-elmélete
Rózsa akadémiai doktori értekezésének témája a sokat és sokféle oldalról támadott megbékélés és affirmáció filozófiai kérdésköre volt. (Védés: 2000.) A megbékélés és a rendszer összefüggéseit a gyakorlati filozófia horizontján egy további munkájában, a németül írt monográfiájában (2005) dolgozta ki. A megbékélés tematizálása, a gazdaságfilozófiai vizsgálódásokhoz hasonlóan szintén a Jogfilozófiának, illetve Hegel gyakorlati filozófiájának a rehabilitálását is szolgálta. Kimutatta: a megbékélésnek Hegel gyakorlati filozófiájában két alapvető jelentése van: 1. szerkezeti elv, amelynek státusza hasonló a megszüntetve-megőrzésnek (Aufheben) a rendszer egészében betöltött szerepével és jelentésével. Eszerint a megbékélés a szellem teljes spektrumán fellépő ellenmondások, kollíziók feloldását/megszüntetését célozza meg. 2. magatartásminta, amely a modern individuum meghasonlott, törékeny, fragmentális, elidegendett jelenségekkel teli életvezetésének és egzisztenciájának stabilizálását szolgálja. E vaskos monográfiában a szerző az egész életművet felölelve göngyölítette fel a megbékélés hegeli tematikáját. W. Dilthey nyomán a filozófiai alapmotívumok, mindenek előtt az egyesülés (Vereinigung) mint egzisztenciális szükséglet kontinuitását hangsúlyozza és igazolja az életműben a megbékélés kérdéskörének rekonstruálása során. Bár ebben a munkájában is a Jogfilozófia az alapmű, emellett bevonja a fiatalkori írásokat és az érett Hegel egyéb műveit, így művészetfilozófiai és vallásfilozófiai előadásait is.
A megbékélés-elmélet rekonstrukciójának további hozadéka a szellem pozitív-affirmativ attitüdjének rehabilitálási kísérlete, amit az újhegelianusok, főként K. Marx, később T. W. Adorno élesen bíráltak és elvetettek Hegel koncepciója szerint a pozitív-affírmatív attitüd nem a puszta fennálló igazolása, hanem reflektált viszony, amely magába foglalja a negatív-kritikai alapállást és integrálja a kritikai reflexió elemeit. A pozitiv-affirmatív attitűd a negatív-kritikai alapállást kiegészítve és új dimenzióba helyezve értékes kapcsolódási lehetőségeket kínál a későmodernitás rendkívül komplex jelenségeinek és szerkezeteinek elemzéséhez és értelmezéséhez. A gyakorlati filozófia előtt álló egyre bonyolultabb kihívásoknak eleget tenni ma már nem lehetséges és nem is értelmes csupán a filozófia negatív-kritikai potenciáljára támaszkodva.
Irodalom (válogatás)
Hegel a megbékélésrôl - repedések a rendszeren...? In: Gond, Debrecen 1996. 11.sz. 256-287;
Hegels Auffassung der Versöhnung und die Metaphorik der "Vorrede" der Rechtsphilosophie. Risse am System? In: Hegel-Studien, Bd. 32. Bouvier Verlag Bonn 1997, 137-160;
Versöhnung und System. Grundmotiven von Hegels praktischer Philosophie. Wilhelm Fink Verlag, München 2005;
Versöhnung jenseits und diesseits rechtlicher Institutionen. In: Autonomie und Normativität. Hrsg. v. K. Seelmann/B. Zabel. Mohr Siebeck, Tübingen 2013, 406-420.
Hegel elmélete a modern individualitásról
A "modern világ" illetve a "modern kor" Hegel gyakorlati filozófiájának egyik nagy témája, amit elsősorban a modern polgári társadalom elméletében fejtett ki. A Hegel-kutatásban sem evidens, hogy e kérdés kapcsán nem csak a szerkezeti és intézményi változások és jellegek foglalkoztatták, hanem az is, hogy mi történik az egyénnel a modernitás viszonyai között. Magyarul írt és angolul is megjelent monográfiájában (2012) ennek a kérdéskörnek a szisztematikus áttekintésére vállalkozott Rózsa. Az egész életművet átfogó értelmezés egyik sarkalatos állítása, hogy a fiatal Hegel egzisztencialista (P. Tillich) beállítottságát mindvégig megőrízte: az emberi létezés mint individuális egzisztencia és mint modern életvezetés állandó hegeli témák. Innen nézve a modernitásban kitüntetett szerepet betöltő intézmények Hegelnél nem öncélúak, hanem alapvető funkciójuk a modern individualitáshoz tartozó alapértékek (a szubjektív szabadság, a különösség joga, az önmeghatározás joga, az emberi és személyiségi jogok) védelme és garantálása, valamint a közösségelvű "jó életnek" a modernitásban is érvényes alapértéke mentén szerveződő, individuális elemekkel telített életvezetés stabilizálásának elősegítése.
Módszertani szempontból újdonság, hogy ebben a könyvében fejti ki azt az erős tételt, hogy a rendszer nem választható le a hegeli filozófiáról mint valami téves ráadás, hanem filozófiai-tartalmi többlet-jelentése van. Ennek tartalmi következményei vannak a hegeli filozófia számos részkérdésében.
Irodalom (válogatás)
„Die Freiheit ist nur als Subjekt wirklich”. Zum Problem der Subjektivität in Hegels Rechtsphilosophie von 1820. In: Geweten en Zedelijkheid. In: Studies van her Centrum voor Duits Idealisme. Deel 2. Hrsg. v. W. Desmond/L. Heyde/E.- O. Onnasch. Nijmegen 1999, 121-139;
Von der Glückseligkeit zur Freiheit. Systematische Grundlegung des Lebens als „besondere Existenz“ in Hegels Philosophie des Geistes. In: Das Leben denken.Hegel-Jahrbuch 2006, Erster Teil, Akademie Verlag Berlin 2006, 280-286;
„Glaube im Gefühl“.Hegel individualitás-elmélete. A Kellék c. filozófiai folyóirat Hegel-száma. Szerk. Balogh Brigitta/Michael Quante/Rózsa Erzsébet. Kolozsvár-Nagyvárad-Szeged, 33-34. sz. 2007;
Individualitás, fogalmiság és rendszer. A hegeli gyakorlati individualitás státusza és jelentése. In: Kellék, 33-34. sz. 2007, 39-62;
Hegels Auffassung der subjektiven Religiosität in Bezug auf die Selbstdeutung und die Selbstbestimmung des modernen Individuums. Hrsg. v. Herta Nagl-Docekal/ Wolfgang Kaltenbacher/Ludwig Nagl. In: Viele Religionen, eine Vernunft? Ein Disput zu Hegel. Wiener Reihe, Bd. 14. Verlag Bohleau: Wien/ Akademie Verlag: Berlin, 2008, 135-154;
Hegel- mivégre? In: Rózsa Erzsébet: A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. Szerk. Balogh Brigitta. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2009, 13-37;
A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. Szerkesztette: Balogh Brigitta. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009;
Geist als Individualität im Blick auf aktuelle Diskussionen. In: Geist. Erkundungen zu einem Begriff. Hrsg. v. A. Arndt/J. Zovko. Wehrhann Verlag, Hannover 2009, 83-88;
Über Hegels Konzeption der modernen Individualität. Zehn Thesen. In: Hegel und die Moderne. In: Hegel-Jahrbuch 2012. Hrsg. A. Arndt et al. Akademie Verlag Berlin 2012, 68-76;
Modern Individuality in Hegel's Practical Philosophy. Monográfia. Brill Publisher, Leiden/Boston 2012;
Modern individualitás Hegel gyakorlati filozófiájában. Monográfia. DU Press Debrecen 2012.
A hegeli művészetfilozófia illetve esztétika
Rózsa Erzsébet a hegeli esztétikát a tágabb értelemben vett gyakorlati filozófia részeként fogja fel, ami ebben a perspektívában Hegel művelődés/műveltség (Bildung) elméletével hozható összefüggésbe. A művészet episztemológiai bázisa a szemlélet, az abszolút szellem elemeként pedig a műalkotások kulturális-közvetítő szférája. Az abszolút szellem formáinak, episztemológiai fundamentumainak és kulturális funkcióinak az összefüggéseit a Versöhnung und System című monográfián túl számos tanulmányában vizsgálja Rózsa. A hegeli esztétika nagy témái közül elsősorban a modern (romantikus) művészet hegeli koncepciója foglalkoztatja. A modern életvilág és a modern individuum fogalomköre (prózaiság, köznapiság a tartalomban, a formák végtelen gazdagsága, illetve a hősök és a nagy jellemek letűnése, a középszerűség diadala) Hegel művészetelméletében olyan jelenségek és jellegek felmutatását eredményezi, amelyek az egyén és minden egyén "végtelen szubjektív szabadságának" modern elvében gyökereznek. Ennek tükrében a "művészet vége" eszítetthíres-hírhedt tézise új és újszerű értelmezési lehetőségeket kínál a művészet struktúráinak, a műalkotások státuszának változásaira (a formagazdagság diadala, a tartalom marginalizálódása és köznapivá válása, a műalkotás kulturális funkciója az egyének szabadságra való képzésében stb.). A modernitásban a művészet e röviden jelzett fejlemények eredményeként individuális-kontingens műalkotásokban manifesztálódik, emellett művelődési intézményi keretekbe szerveződik s ilyenként funkciója az, hogy előkészítse az egyéneket a modern szubjektív szabadság gondolatának elsajátítására és gyakorlására. Hegel Bildungsbürgertum-elmélete szoros összefüggésben van a vázolt belátásokkal.
Irodalom (válogatás)
A modern világ prózája. Hegel-tanulmányok. Szerk. Balogh Brigitta. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2009;
Hegel über die Kunst der "neueren Zeit" im Spannungsfeld zwischen der "Prosa" und der "Innerlichkeit". In: Die Geschichtliche Bedeutung der Kunst und die Bestimmung der Künste. Hrsg. v. A. Gethmann-Siefert/Lu de Vos. Wilhelm Fink Verlag, München 2005, 121-144;
A középszerű mint a tragikus eleme. Hegel antik és modern Antigonéja A szellem fenomenológiájában. In: Idealizmus és hermeneutika. Tanulmányok Fehér M. István hatvanadik születésnapjára. Szerk. Olay Csaba. L’ Harmattan, Budapest 2010, 11-30;
Individualitätstypen in der modernen Kunst: Christus, der Ritter, der "rechtschaffene Bürger" - im Blick auf das "Ende der Kunst" als "ihr Anfang" bei Hegel. In: Hegels Ästhetik als Theorie der Moderne. Hrsg. v. H. Nagl-Docekal, E. Rózsa et al. Akademie Verlag Wiener Reihe, Berlin 2013, 85-107;
Vom "Ideal der Schönheit" zum Prinzip der subjektiven Freiheit und dem formellen Gesetz des Schönen. Hegels Thesen über das Ende der Kunst. In: Das Ende der Kunst als Anfang freier Künste. Hrsg. v. K. Vieweg/F. Iannelli/F. Vercellone. Wilhelm Fink Verlag, Münster 2015, 33-47.
Hegel szeretetelmélete
Korántsem közismert, hogy a szeretet a hegeli filozófia egyik nagy témája. Elmélete nem veszített vonzerejéből, amennyiben inspiráló gondolatokat, belátásokat, elemzéseket tartalmaz az érzelemfilozófiáról vagy az érzelmek elméletéről zajló kortárs viták számára is. A fiatal Hegel egzisztenciális jelentést tulajdonít a szeretetnek, amely képes a meghasonlottsággal, elidegenedéssel küszködő modern individuum egyesítés iránti szükségletének (Bedürfis nach Vereinigung) kielégítésére. A szeretet korai motívumához hozzátartozik az inter-individualitás. Ebben az értelemben a korai szeretet-gondolatban az érett Hegel interszubjektivitás-modelljének (az elismerés-elméletnek) az első, korai változatát is felismerhetjük.
A rendszerépítés programjának előtérbe kerülésével a szeretet jelentése is módosul. Az egyesítés, ami a hegeli filozófia alapmotívuma, amely összekapcsolja a korai és az érett Hegel munkásságát, a rendszerépítő Hegelnél a megbékéléssel kerül szorosabb kapcsolatba, amely a filozófia negatív-kritikai alapállását kiegészíti és továbbviszi az affirmatív alapállás kimunkálásában. Ezek a váltások azonban nem jelentik azt, hogy a korai motívumok, így a szeretet-gondolat elveszett volna. Az új elméleti keretek között is kiemelten fontos téma marad a szeretet: a rendszerépítés tartalmilag is gazdagítja a szeretet-motívum jelentéskörét. A szellem filozófiája egyes egységeiben világosan tetten érhető ez a jelentésgazdagodás. A szubjektív szellem szintjén az érzelmek elméletének kifejtésére kerül sor, ahol Hegel az episztémikusan és metafizikailag színezett egzisztenciális jelentéseket világítja meg. Az objektív szellem dimenziójában a szeretet szociokulturális-intézményi komponenseit tematizálja (házasság, család). Harmadik szinten a szeretet az abszolút szellem, a magasabb kultúra formáiban és alakzataiban kerül tárgyalásra. A művészetben a korai modern-romantikus művészet motívumai (becsület, szeretet/szerelem, hűség) kapcsán merül fel, illetve fenomenológiai szinten akkor, amikor Hegel konkrét műalkotásokat elemez (pl. Julia és Romeo jelleme). A vallásban az Isten szeretet-gondolat révén a kereszténység eszmevilága kerül a középpontba, ám nem annyira az intézményesült vallás, hanem sokkal inkább a bensőségbe visszavonult modern individuum szemszögéből. A személyes hit (a modern vallásosság alakzata) az Isten-szeretet belső, érzelmi és egyéni döntésen alapuló tartalmára teszi a hangsúlyt. A modern filozófiában, ami a gondolkodás és a szellem legmagasabb szintű formája Hegel szerint, háttérbe kerül az az antik gondolat, hogy a filozófia a bölcsesség szeretete. A modernitás fejleményeként a filozófia eltávolodik szeretettől és az életvezetést orientáló bölcsességtől. Az a Hegel, akinek a modern filozófia egyik csúcsteljesítményét köszönhetjük, nem kevés rezignációval rögzíti, hogy a filozófia a tudományosság kritériumaihoz közelít, s hogy ez lesz a modernitás önreflexiójának meghatározó irányultsága.
Irodalom (válogatás)
Hegel szeretetfilozófiája. In: Pro Philosophia Füzetek, Veszprém 2002/31, 1-20, valamint Debreceni Szemle, Debrecen 2003/3,349-365.
Liebe und das "Gefühl der Versöhnung". In: Hegel-Jahrbuch, Bouvier Verlag, Bonn 1989, 133-140.
Liebe und Kunst bei Hegel. In: Kunstphilosophie heute. Hrsg. v. A. Gethmann-Siefert/E. Weisser-Lohmann/F. Iannelli. Wilhelm Fink Verlag, München 2012, 53-72.
Liebe als Frühmotiv bei Hegel. In: Mythos-Geist-Kultur. Festschrift für Christiph Jamme zum 60. Geburtstag. Hrgs. v. K. Andermann/N. Jürgens. Wilhelm Fink Verlag, München 2013, 113-125.
Grundlinien von Hegels Theorie der Liebe. In: Objektiver und absoluter Geist nach Hegel. Kunst, Religion und Philosophie innerhalb und außerhalb der Gesellschaft und Geschichte. Hrsg. v. A. Kok/T. Oehl. Brill Publisher, Leiden/Boston 2018, 548-577.
Megjelenés előtt:
Liebe und Anerkennung beim jungen Hegel. Hrsg. v. Ewa Nowak. Warschau 2018.
Heller Ágnes gyakorlati filozófiája
Heller Ágnes 1977-es emigrációja előtt magyarul írta meg és Magyarországon tette közzé talán legjelentősebb filozófiai műveit. "A reneszánsz ember" (1967), "A mindennapi élet" (1970) és "Az érzelmek elmélete" (1978) áll Rózsa Erzsébet Heller Ágnes gyakorlati filozófiáját elemző monográfiájának középpontjában.
Irodalom (válogatás)
Heller Ágnes - a fronézis filozófusa. Monográfia. Osiris-Gond Alapítvány Budapest 1996;
„Psychischer Charakter“, emotionelle Persönlichkeit. In: Ethics and Heritage. Essays on the philosophy of Ágnes Heller. Ed. János Boros/Mihály Vajda. Pécs, 2007, 139-162;
Az érzelmek fenomenológiája Heller Ágnes filozófiájában. In: Az érzelmek filozófiája. Szisztematikus-történeti tanulmányok. Szerk. Boros Gábor/Szalai Judit. L’ Harmattan, Budapest 2011. 126-139.
Bioetika
A magyarországi bioetika szinte kizárólag amerikai-angolszász gyökerekkel rendelkezik. Rózsa Erzsébet utóbbi években végzett bioetikai kutatásainak célja, hogy a német bioetika néhány alapvető, az amerikaitól részben eltérő sajátosságát feltárja és bevezesse a magyar bioetikába. Fő témája az orvos-beteg kapcsolat etikai kérdésköre. A magyar társadalom többszörösen megkésett modernizációjának tágabb keretében vizsgálja az orvos-beteg kapcsolat etikai kérdéseit, arra fókuszálva, hogy lehet-e és ha igen, miként az orvos-beteg kapcsolatban a társadalmi modernizációt támogató mintákat kimunkálni. A magyar társadalom feltételei között az ún. gyenge vagy gyengített paternalizmus keretében tartja lehetségesnek és értelmesnek a betegből pácienssé váló személy önmeghatározásának és autonómiájának erősítését.
Irodalom (válogatás)
A személy bioetikai kontextusa. Tanulmánykötet. Szerk. Rózsa Erzsébet/Kőmüves Sándor. DU Press Debrecen, 2012;
Az autonómia és határai. Kortárs német és magyar bioetikai írások. Szerk. Annette Duffner/Kőmüves Sándor/Rózsa Erzsébet. DU Press Debrecen, 2016;
Orvos-beteg/páciens kapcsolat- változó medicinális és társadalmi kontextusban. In: Az autonómia és határai. Kortárs német és magyar bioetikai írások. Id. kiad. 219-246;
Részvétel, laikusság és kompetenciák – az orvos-beteg együttműködési modell perspektívájából. In: replika 100 (2016/5.szám) 153-158; Deficitek az orvos-beteg/páciens kapcsolatban. In: Metszetek Vol. 6 (2017), No.2, 203-227.
ISSN 2063-6415
http://metszetek.unideb.hu
Autonómia és paternalizmus. Az orvos-beteg kapcsolat etikai kérdései a modern medicinában. Monográfia. DU Press Debrecen 2017;
Etikai kérdések az átalakuló orvos-beteg kapcsolatban és a gyengített orvosi paternalizmus I-II. In: Med.Et Jur. Folyóirat. 9. évf. 1-2.szám, 19-25, ill.
Halaman ini berisi artikel tentang Viacom jenis asli (didirikan 1971) dan bentuk penggantinya (didirikan 1986) yang sekarang dikenal sebagai CBS Corporation. Untuk Viacom sesudah tahun 2005, lihat Viacom (perusahaan). Viacom Inc.SebelumnyaCBS Films (1952-1968)CBS Enterprises Inc. (1968-1970)JenisPublik (1952-2006)Kode emitenNYSE: VIAIndustriMediaPenerusCBS Corporation (hukum)Viacom (spin-off)Didirikan16 Maret 1952; 71 tahun lalu (1952-03-16)PendiriRalph BaruchDitutup3 Januari 2006; 17 ta...
У этого термина существуют и другие значения, см. Красноборское сельское поселение. Сельское поселение России (МО 2-го уровня)Красноборское сельское поселение Флаг 53°45′18″ с. ш. 48°02′52″ в. д.HGЯO Страна Россия Субъект РФ Ульяновская область Район Тереньгульс
Die St.-Alban-Kirche (auf Baseldeutsch Dalbekiirche genannt) befindet sich im Basler Stadtteil St. Alban am Fusse des Mühlenbergs im St. Alban-Tal, welches nach ihr und dem ehemals zugehörigen Kloster benannt ist. Übersichtsplan des Basler St. Alban-Kirchhofs und seiner Gräber Inhaltsverzeichnis 1 Geschichte 2 Literatur 3 Websites 4 Einzelnachweise Geschichte Die Kirche gehörte früher zum Kloster St. Alban des Cluniazenserordens. Bereits um 1083 bestanden sakrale Vorgängerbauten. Das G...
هذه المقالة تحتاج للمزيد من الوصلات للمقالات الأخرى للمساعدة في ترابط مقالات الموسوعة. فضلًا ساعد في تحسين هذه المقالة بإضافة وصلات إلى المقالات المتعلقة بها الموجودة في النص الحالي. (مايو 2020) هذه المقالة يتيمة إذ تصل إليها مقالات أخرى قليلة جدًا. فضلًا، ساعد بإضافة وصلة إ...
2006 studio album by Clay AikenA Thousand Different WaysStudio album by Clay AikenReleasedSeptember 19, 2006Recorded2005 – 06GenrePopLength55:34LabelRCA, 19ProducerJohn Fields and Jaymes FosterClay Aiken chronology Merry Christmas with Love(2004) A Thousand Different Ways(2006) All Is Well(2006) Singles from A Thousand Different Ways Without YouReleased: September 2006 A Thousand DaysReleased: January 2007 Professional ratingsReview scoresSourceRatingAbout.com linkAllMusic link...
This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Westminster Russia Forum – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (December 2016) (Learn how and when to remove this template message) Westminster Russia Forum (WRF) was[1] a UK-wide voluntary organisation, which aims to promote improved relations ...
Professional indoor football team Mid-Missouri OutlawsEstablished 2006Folded 2013Played in Mathewson Exhibition Center in Sedalia, Missouri League/conference affiliationsCentral Plains Football League (2007–2009) East Division (2008) American Professional Football League (2010–2012) Champions Professional Indoor Football League (2013–2014)Current uniformTeam colorsBlue, Black, White PersonnelOwner(s)Chad JacksonEthan HensonTrish HensonGeneral managerBen Ly...
Non-governmental organisation Not to be confused with war children. This article contains content that is written like an advertisement. Please help improve it by removing promotional content and inappropriate external links, and by adding encyclopedic content written from a neutral point of view. (May 2014) (Learn how and when to remove this template message) The neutrality of this article is disputed. Relevant discussion may be found on the talk page. Please do not remove this message until...
1973 film by S. P. Muthuraman Kasi YathiraiTitle cardDirected byS. P. MuthuramanWritten byV. C. GuhanathanProduced byS. S. SethuramanStarringV. K. Ramasamy ManoramaCinematographyBabu S. I. C. AEdited byR. VittalMusic byShankar–GaneshProductioncompanySri Devi Cine ArtsRelease date 10 June 1973 (1973-06-10) Running time128 minutesCountryIndiaLanguageTamil Kasi Yathirai (transl. Pilgrimage to Kasi) is a 1973 Indian Tamil-language romantic comedy film, directed by S. P. Mut...
Umayyad caliph from 685 to 705 For the Umayyad governor of Egypt, see Abd al-Malik ibn Marwan ibn Musa ibn Nusayr. Abd al-Malikعبد الملك Amir al-Mu'minin Khalifat Allah Gold dinar minted by the Umayyads in 695, which likely depicts Abd al-Malik.[a]5th Caliph of the Umayyad CaliphateReign12 April 685 – 9 October 705PredecessorMarwan ISuccessorAl-Walid IBornJuly/August 644 or June/July 647Medina, Rashidun CaliphateDied9 October 705 (aged 58–61)Damascus, Umayyad CaliphateBuri...
2000 film by director David Blaustein Botín de guerraDirected byDavid BlausteinWritten byDavid BlausteinLuisa Irene IckowiczProduced byDavid BlausteinCinematographyMarcelo IaccarinoEdited byJuan Carlos MacíasMusic byJorge DrexlerDistributed byZafra Difusión S.ARelease date 11 April 2000 (2000-04-11) Running time118 minutesCountriesArgentinaGermanyLanguageSpanish Botín de guerra (English: Spoils of War) is a 2000 Argentine documentary film directed and written by David Blaus...
Plot 20 JuliMartin Bormann, Hermann Göring, dan Bruno Loerzer mengamati ruang konferensi yang rusakWolf's LairLokasi di Prusia TimurJenisPemogokan pemenggalan kepalaLokasiWolf's Lair, Prusia Timur54°04′50″N 21°29′47″E / 54.08056°N 21.49639°E / 54.08056; 21.49639Koordinat: 54°04′50″N 21°29′47″E / 54.08056°N 21.49639°E / 54.08056; 21.49639PerencanaHenning von TresckowErwin von WitzlebenClaus von StauffenbergTujuanBunuh Ado...
Malaysian politician In this Malay name, there is no family name. The name Omar is a patronymic, and the person should be referred to by the given name, Abu Hassan. The Arabic-derived word bin or binti/binte, if used, means 'son of' or 'daughter of', respectively. Yang Berbahagia Tan Sri Dato' Seri HajiAbu Hassan OmarPSM SPMS SUMW DPMS SMT AMN PISأبو حسن عمر12th Menteri Besar of SelangorIn office6 June 1997 – 9 August 2000MonarchSalahuddin Abdul Aziz ShahPreceded by...
Irish explorer in the British Royal Navy SirLeopold McClintockKCB FRSMcClintock c. 1860North America and West Indies StationCommander-in-Chief27 November 1879 – 7 November 1882 (1879-11-27 – 1882-11-07)Preceded bySir Edward InglefieldSucceeded bySir John CommerellJamaica DivisionCommodore6 September 1865 – 21 February 1868 (1865-09-06 – 1868-02-21)Preceded bySir Algernon de HorseySucceeded bySir Augustus P...
American electrical engineer Ronald C. CraneBorn(1950-06-01)June 1, 1950DiedJune 19, 2017(2017-06-19) (aged 67)CitizenshipUnited StatesAlma materMITStanford UniversityKnown forInvention of the EtherLink controllerSpouseRosanne Kermoian Crane (m. 2017)Scientific careerFieldsComputer networkingInstitutionsXerox PARC3ComLAN Media Ronald Ron C. Crane (June 1, 1950 - June 19, 2017) was an American electrical engineer recognized for designing the EtherLink, the first network interfac...
No debe confundirse con Escudo de la provincia de Barcelona. Escudo de la ciudad de Barcelona. El escudo de Barcelona (España) tiene su origen en la Edad Media y aparece por primera vez, en la misma disposición que la actual, en 1329.[1] La Generalidad de Cataluña reguló en 2004 el blasón como símbolo del municipio, junto a la bandera. Actualmente el Ayuntamiento utiliza en su imagen corporativa un isotipo basado en el escudo de la ciudad. Blasonamiento Escudo cuartelado: al prim...
American jazz pianist Art TatumTatum in 1946–1948 by William P. GottliebBackground informationBirth nameArthur Tatum Jr.Born(1909-10-13)October 13, 1909Toledo, Ohio, U.S.DiedNovember 5, 1956(1956-11-05) (aged 47)Los Angeles, CaliforniaGenresJazz, strideOccupation(s)MusicianInstrument(s)PianoYears activeMid-1920s–1956LabelsBrunswick, Decca, Capitol, Clef, VerveMusical artist Arthur Tatum Jr. (/ˈteɪtəm/, October 13, 1909 – November 5, 1956) was an American jazz pianist who is wide...
1985 greatest hits album by Yōko OginomeYōko Oginome: The BestGreatest hits album by Yōko OginomeReleasedDecember 25, 1985 (1985-12-25)Recorded1984–1985GenreJ-popkayōkyokuteen popdance-popLength60:29 (CD)LanguageJapaneseLabelVictorYōko Oginome chronology Kaigara Terrace(1985) Yōko Oginome: The Best(1985) Raspberry Wind(1986) Singles from Yōko Oginome: The Best December MemoryReleased: November 5, 1984 (1984-11-05) Dancing Hero (Eat You Up)Release...
Beriev A-50Un Beriev A-50 in rullaggio presso la base aerea di Vorkuta Sovetsky, luglio 2015DescrizioneTipoAWACS Equipaggio5 piloti 10 operatori Progettista Beriev Costruttore OKB 49 Beriev Beriev Data primo volo1978 Data entrata in servizio1984 Utilizzatore principale Russia Altri utilizzatori India Esemplarioltre 40 Sviluppato dalIlyushin Il-76 Altre variantiBeriev A-100 Dimensioni e pesiTavole prospettiche Lunghezza46,59 m Apertura alare50,50 m Altezza14,80 m Superficie alare301,20 m² Pes...
