Dalos György (eredeti neve: Deutsch György) (Budapest, 1943. szeptember 23. –) Füst Milán-díjas és az NSZK Szövetségi Érdemrendjének Első Osztályú Érdemkeresztjével kitüntetett magyar író, műfordító és költő.
A moszkvaiLomonoszov Egyetem történelem karán szerzett diplomát, majd a Munkásmozgalmi Múzeumnál kezdett dolgozni. 1968-ban mint egy szélsőbaloldali diákcsoport tagját hét havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Munkáját elvesztette és nem jelenhettek meg könyvei. Német és szovjet szakkönyvek és folyóiratok fordításából tartotta fenn magát. 1984-től kapott rendszeresen munkát német nyelvterületen és 1995 óta Berlinben él, a Szász Művészeti Akadémia levelező tagja, egy berlini hetilap szerkesztője.
Életpályája
Szülei Deutsch (Ivor) Andor (1906–1945)[5] és Berliner Erzsébet.[6] Édesapja a munkaszolgálata során szerzett betegségében halt meg, 1945-ben, édesanyja is gyakran betegeskedett, így fiuk 12 éves koráig zsidó felekezeti gyermekotthonokban, később pedig a Fiúárvaházban nevelkedett. Miután hazakerült, megkezdte tanulmányait az Andrássy úti általános iskolában, ezt követően pedig a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. 1962-ben tette le az érettségi vizsgát, 1967-ig a moszkvaiLomonoszov Egyetem történelem karán tanult mint a Művelődésügyi Minisztérium ösztöndíjasa. Diplomamunkája a német szociáldemokráciát taglalta a Weimari Köztársaság idején. 1964-ben lett az MSZMP tagja, 1965-ben pedig belépett a Magyar Írók Szövetségébe.
Ekkor már folyamatosan jelentek meg versei, könyvrecenziói és tudósításai a moszkvai irodalmi életről. 1967-ben a Munkásmozgalmi Múzeumnál kezdett dolgozni segédmuzeológusi beosztásban. 1968-ban fordulat következett be életében, mely későbbi pályájára is kihatott: a Fővárosi Bíróság az úgynevezett „maoista perben“ a Pór-féle maoista összeesküvésben való részvétel miatt hét havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte államellenes összeesküvés vádjával. Emiatt a pártból kizárták, munkahelyén felmondtak neki, megtiltották, hogy kiutazzon és részleges publikációs tilalmat rendeltek el számára: 19 éven keresztül nem jelent meg könyve Magyarországon.
Egy későbbi konfliktus alkalmával rendőri felügyeletet kapott, mely ellen 25 napos éhségsztrájkkal tiltakozott és melyet végül Lukács Györgynek köszönhetően oldottak fel. Innentől fogva többé nem került nyílt konfliktusba az államhatalommal annak ellenére, hogy az 1970-es években kivette részét a demokratikus ellenzék munkájából. Egy moszkvai diáktársnőjével, Rimma Vlagyimirovna Truszovával kötött házasságot. Tőle 1973-ban született lánya, Anna, aki muzikológusként és zenekritikusként dolgozik.
Ez idő tájt munkája német és szovjet szakkönyvek és folyóiratok fordításából állt. Műveit 1979-től publikálta a Német Szövetségi Köztársaságban. Kinti kapcsolatai révén 1984-ben elnyerte a DAAD Berlini Művészprogramjának egyéves ösztöndíját, ezután pedig 1985-ben Brémában, a kelet-európai kutatóintézet munkatársaként dolgozott szerződéssel. Később Budapestre, majd 1987-ben Bécsbe ment, munkavállalási engedéllyel.
A Deutschlandfunk magyar adásánál dolgozott mint külső munkatárs és az írásból élt. 1995-ben megpályázta a berlini Magyar Ház igazgatói posztját, amit el is nyert. Később a frankfurti könyvvásár magyar fővendégségén volt irodalmi kurátor. 1992 és 1996 között tagja volt a kölni, később pedig a berlini Heinrich Böll Alapítvány kuratóriumának.
1995 óta Berlinben él, szabadfoglalkozású íróként dolgozik. 1997-ben a Szász Művészeti Akadémia levelező tagja lett, számos német kulturális zsűri munkájában segédkezik. 2006 óta szerkeszti a Freitag című berlini hetilapot. 2008 tavaszán Horvátország lipcsei könyvvásári bemutatkozásának kurátori tisztét látta el. Barátja volt Kertész Imre, akinek halálakor úgy fogalmazott, hogy „ez a barátság túlélt mindent”.[7]
2010–ben megkapta a lipcsei nemzetközi könyvvásár fődíját eddigi munkássága elismeréseként, és a Németországban 2009-ben megjelent, Felgördül a függöny – A kelet-európai diktatúrák bukása (Der Vorhang geht auf – Das Ende der Diktaturen in Osteuropa) című könyvéért.
Szféra-antológia, 1980-1982. Zárójelentés. Dalos György, Farkas Péter, Fráter András, Garaczi László, Hajdu Zsuzsa, Könczöl Csaba, Mezei Péter, Németh Gábor, Petri György, Tóth Gábor írásaiból; s.n., Budapest, 1982 szamizdat
Vendég a jövőből. Anna Ahmatova és Sir Isaiah Berlin. Egy szerelem története; németből ford. Schauschitz Attila; Palatinus, Budapest, 1998 (esszéregény; Palatinus, 1998)[10][11]ISBN 9639127159
"Berlin – tolerant und weltoffen". 10. Gesprächsforum vom 26. Oktober 1996 mit Dalos György; Die Ausländerbeauftragte des Senats, Berlin, 1997 (Miteinander leben in Berlin)
