Rudnyánszky Károly 1848-as honvédfőhadnagy fia. Tanulmányait magánintézetben végezte és a jogi pályára lépett, ezzel azonban 1876-ban szakított s az irodalomnak szentelte életét. 1904-ben Debrecenben a Szabadság című politikai lapot szerkesztette, a kiadóval azonban nem tudott megegyezni, e miatt a laptól megvált és családjával Budapestre költözött. 1905 decemberében kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, nejével, Réti Laura vidéki primadonnával együtt.
New Yorkban megindította a Napsugár című hetilapot, majd a hetilap székhelyét áttette Clevelandbe, a szerkesztőségben néhány hónapig - díjazás nélkül - együtt dolgozott Rudnyánszkyval Káldor Kálmán[1] és Rácz-Rónay Károly.[2][3] Már 1905-ben súlyosbodott vaksága, majd teljesen megvakult, 1912-ben hazajött. Kiadta utolsó verseskötetét, a Napszállat felé címűt, ebben főleg Amerikában kelt verseit gyűjtötte össze, a korabeli Amerikába bevándorlók nehéz sorsát is verseibe foglalta. Ebben jelent meg a Katona-levél c. költeménye is a népből jött katonáról, aki parancs ellenére sem hajlandó az övéire, a sztrájkoló munkásokra lőni.
Az 1913-ben, halála évében megjelenő kötet meghozta az igazi irodalmi elismerést; Ady lelkes kritikája után az irodalmi élet elismerte. Ady Endre a következőket írta róla: „Rudnyánszky különb volt az összes korabeli Arany és Petőfi epigonnál, kik hírre, polcra vergődtek, s több talán még Komjáthynál, Reviczkynél is.”[3][4]
Munkássága
Cikkei, költeményei a következő hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg:
Képes Családi Lapok (1880-1895. Költemények, rajzok, elbeszélések, irodalmi cikkek és A Pándy kisasszonyok, regény); *Hon (1880. 16. sz. Toldi bucsúja Piroskától), Koszorú (1881. költ., Odry Lehel életrajza, 1882. költ.);
Felsőmagyarország (1895. 112. sz. A sajtóhibákról);
Székesfehérvár és Vidéke (1900. 136. sz. Vörösmarty, ugyanez az Aradi Közlöny 278. sz. is);
Agrar Album (1900. költ), írt még a Mátyás Diákba, a Felső Magyarországba, Alföldbe, Szegedi Hiradóba (1896-ban a szerkesztőség rendes tagja), a Tapolca és vidékébe és a Szalontai Lapokba.
Szerkesztette a Magyar Szemlét 1882-ben Budapesten, de csak egy száma jelent meg.
Művei
Fanny dalai (Budapest, 1877.)
Sic vivamus! (Nyitra, 1878.)
Fényben-árnyban (költemények, 1876-1886.)
A cigányok (Esztergom, 1886.)
Ezermester (1887.)
Jézus (1888.)
Mária-dalok és legendák (1888.)
A zsarnok (1886.)
Ezeregy legegyszerűbb és legszebb magyar népdal (Összegyűjtötte Cserjés László, 1888.)
Nyár (1889.)
Költemények Mátyás királyról (1890.)
Új könyv (1891.)
Költemények (Győr, 1892.)
Kis gyermekek verses könyve (Budapest, 1893.)
A gyáva (1893.)
Szerelem (1894.)
Kossuth Lajos (1894.)
Rózsa és Aladár (1894.)
Petőfi (színmű 1 felv., 1899.)
Építő Sándor (1899.)
Névtelen virág (1899.)
Zrinyi Miklós, a szigetvári hős (1899.)
Mátyás király (1902.)
Kinizsi Pál élete és hős tettei (1902.)
Új költeményei 1894-1904. Debrecen, (1904.)
Dobó Katica, a hős honvédleány vagy Egervár ostroma (Budapest, 1904.)
↑Káldor Kálmán (18??-1960) amerikai magyar újságíró.
↑Rácz-Rónay Károly (1887-1927 után) újságíró, diplomata, az amerikai magyarság történetének kutatója, az első világháború kitörésekor visszatért az USA-ból Magyarországra.
↑ abVasváry Ödön: Rudnyánszky Gyula 50 éve halt meg. /1963-ban írta Vasváry ezt az újságcikket./ In: Vasváry Ödön: Amerikai magyarok. Szeged, Somogyi Könyvtár, 1988. 150-151. p.