PROFILBARU.COM

	Ányos Pál István
	Emléktábla Ányos Pál szülőházán
	Élete
Született	1756. december 28.; Esztergár
Elhunyt	1784. szeptember 5. (27 évesen); Veszprém
Nemzetiség	magyar
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	költészet
Irodalmi irányzat	szentimentalizmus
Fontosabb művei	Egy boldogtalannak panasszai a halavány holdnál; Gróf Zrinyi Miklósról (1782); Kalapos király
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ányos Pál István témájú médiaállományokat.

Fajszi Ányos Pál István (Esztergár, 1756. december 28. – Veszprém, 1784. szeptember 5.) pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének alakja.

Élete

Nemesi családban született. Egy ideig Komáromban nevelkedett nagyanyjánál, később Győrbe, Veszprémbe, s Pápára küldték iskolába. 1772-ben lépett be a pálosok márianosztrai klastromába, ahol a Pál nevet vette fel. 1774-ben került a nagyszombati egyetemre, ahol Dugonics András és Katona István tanította; megismerkedett Barcsay Ábrahámmal is. 1776-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1777- ben az egyetem Budára költözött, emiatt itt folytatta teológiai tanulmányait. Ekkorra Ányos már neves költő volt, kapcsolatba került Bessenyei Györggyel és a „testőr-írók” körével. A szerveződő Tudós Társaság titkárává választották volna.

„A pesti irodalmi és társasági élet, olvasmányai s egy titkolt szerelem egyre inkább elidegenítették a papi életformától, 1780-ban mégis pappá szentelték” – írja róla a Magyar irodalom története (II. szerk. Sőtér). 1781 novemberében a felsőelefánti klastromba, Nyitra megyébe rendelték elöljárói, majd az ottani próbaév leteltével 1782 októberében a székesfehérvári gimnáziumhoz helyezték át az első osztályt tanítani. Levelei szerint életének legszomorúbb két esztendejét töltötte itt.

1784 júliusában betegen Veszprémbe vitette magát, ahol szeptember 5-én meghalt, 28 esztendős korában. A veszprémi római katolikus ferences templom kriptájában nyugszik.

Művei

A magyar irodalmi múltból Gyöngyösit választja költői példaképül a jelen irodalma számára. Életében csak néhány alkalmi munkája látott világot.

Néhány említésre méltó költeménye

Egy boldogtalannak panasszai a halavány holdnál
Gróf Zrinyi Miklósról (1782) – Zrínyi hősiességét, a hazáért meghalni bátor hazafiság eszményét állítja a jelen elé.
Kalapos király – verses röpirat, igen fontos politikai tartalmú költeménye, "a nemesi ellenállás irodalmának egyik legélesebb hangú kifakadása II. József ellen" (MIT). II. József e művében mint "erőszakos ur … nem pediglen király" jelenik meg. Megszólal röpiratában a szerzetes aggodalma a vallásszabadság ellenében. "Ez a verses publicisztika rendkívül népszerűvé válik a nemesi ellenállás körében, II. Józsefen rajta is ragad a "kalapos király" jelző" – olvashatjuk róla a Magyar irodalom arcképcsarnokában.

Stílusa, költői újításai forradalmi a magyar lírában

"Az érzelmek és hangulatok változékonyságának visszaadása a formai változatok kifejlesztését követelte meg Ányostól, bizonyos színességet, szabadságot és választékosságot a költői eszközökben; többet és mást, mint amit a felvilágosodás korának írói az egyhangú és színtelen bölcselkedő költői levelekben megvalósítottak. Ányos vívmánya például a látomások költői megjelenítése a lírában" (MIT).

Kiadások

Igaz hazafi, az az: Károly Antal úrnak jeles példával megmutatott hazája szerelme. Pest, 1778
A szép tudományoknak áldozott versek a budai királyi universitásnak felszentelése alkalmatosságával. Buda, 1780 (Az egyetem százéves jubileuma alkalmából 1880-ban újra kinyomatott külön és a Hon 119. sz.-ban is megjelent.)
Az Orvosi Oktatások szerzőjéhez. Pest, 1778 (Rácz Sámuel prof.-hoz, ennek idézett munkája második kiadása előtt)
Kártigám nevezetes irójához (Dobokai Sárközi István álnév alatt, a Kartigám 1780. 2. kiadása előtt)
Nagymélt. gróf Eszterházy Pálnak pécsi püspökségre lett emeltetését ünneplő versek. Pest, 1781
B. Carberi Anna kisaszszonynak kedvesséhez írtt levele, mellyben meg-mutatja, hogy: az aszszonyi személyek emberek; Trattner, Pest, 1785
Énekek könyve, szükséges litániákkal és imádságokkal a magyar ker. katholika anyaszentegyház szolgálatjára. Pest, 1785
Ányos Pál munkáji; kiad., előszó Batsányi János; Alberti Ny., Bécs, 1798 (Magyar Minerva) (Ányos maga gyűjtötte össze munkáit és azok elébe ajánló levelet is iktatott barátjaihoz, mely munkái előtt csakugyan olvasható is; ezeket Bacsányi még többekkel bővítve kiadta, a szerző életrajzával és arczképével.)
Ányos Pál költeményei. Jegyzetekkel és életrajzi essayvel ellátott bővített új kiadás. Kiadja Abafi Lajos, Bpest, 1875 (Magyar könyvesház. I. 4. 5.)
Egyházi beszéd 1783. Kiadta Csaplár Benedek. Uo. 1888.
Ányos Pál elmélkedései, melyeket a székesfehérvári kir. oskolákbeli ifjusággal a háromnapi lelki gyakorlat folytán tartott 1783-ban. Közrebocsátotta Csaplár Benedek Ányos erkölcsi méltatását tartalmazó Függelékkel. Uo. 1889
Kazinczy Ferenc Orpheusában megjelent Calliroe-je. Ezen kívül költői levelei jelentek meg a Magyar Museumban (I. 1782, 349), a Szépliteraturai Ajándékban (1821) és Figyelőben (II. III. Weissbarth Károly és Szigetfői), némely kiadatlan versei Toldy Irodalmi Berek című kötetében, melyek közt a II. József császár ellen intézett: Kalapos király, mint az idő szózata, különösen nevezetes. (L. ezen költeményéről a Vasárnapi Ujság 1869. 28. sz. és Hazánk s a Külföld 1869. 19. 20. sz.)
Egy költeményét közli a Figyelő (1871). Magyarok című költeményét Ompolyi közli a Honban (1880, 70. sz.).
Kiadatlan leveleiből Závodszky K. adott ki szintén a Honban (1873, 203. sz.), valamint Császár Elemér az Irodalomtörténeti Közleményekben (1907, 346–361.) publikált.
Ányos Pál versei; bev., jegyz. Császár Elemér; Franklin, Bp., 1907 (Régi magyar könyvtár) REAL-EOD
Ovidius nyolc heroidáját is lefordította, amelyek közül azonban egy, a Penelope levele Ulysseshez maradt fenn.
Kéziratban maradt fenn egy levele báró Orczy Lőrinchez 1782-ből az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.
Ányos Pál válogatott művei; vál., szöveggond., bev., jegyz. Lőkös István; Szépirodalmi, Bp., 1984
"Higgy, remélj, szeress!". Ányos Pál versei, szépprózai írásai és levelei; sajtó alá rend., jegyz. Jankovics József és Schiller Erzsébet, utószó Jankovics József; Művészetek Háza, Veszprém, 2008 (Vár ucca műhely könyvek)
"Édes fiaim... figyelmezzetek!". Ányos Pál egyházi beszédei; sajtó alá rend., jegyz., utószó Jankovics József és Schiller Erzsébet; Művészetek Háza, Veszprém, 2009 (Vár ucca műhely könyvek)
Ányos Pál összes költeménye, 1756–1784; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2009

Emlékezete

Veszprémben utcát neveztek el róla és emléktáblája is van a városban. Emléktáblával jelölték meg szülőházát és székesfehérvári lakhelyét.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
A magyar irodalom története III. Szerk. Sőtér István, Budapest, Akadémiai Kiadó 1964.

Szakirodalom

Koltai Virgil: Ányos Pál élete és költészete. Disszertáció; Poldini Ny., Bp., 1882
Endrődi Sándor: Ányos Pál életrajza; Stampfel, Pozsony–Bp., 1883
Gellért Jenő: Ányos Pál; Lampel, Bp., 1895
Philipp István: Emlékezzünk! Virág Benedek és Ányos Pál székesfehérvári emléktáblájának leleplezésére; Csitári Ny., Székesfehérvár, 1905
Lauschmann Gyula: Virág Benedek és Ányos Pál viszonya Székesfehérvárhoz; Csitári Ny., Székesfehérvár, 1905
Czapáry László: Ányos és Virág hazafisága; Számmer Ny., Székesfejérvár, 1906
Kelemen Béla: Ányos Pál. Irodalomtörténeti tanulmány; Számmer Ny., Székesfehérvár, 1906
Horváth Dezső: Ányos Pál. 1756–1784; Molnárok Lapja Ny., Bp., 1906
Császár Elemér: Ányos Pál, 1756-1784; Magyar Történelmi Társulat, Bp., 1912 (Magyar történeti életrajzok)
Sz. Érdi Éva: Ányos Pál szóképei. Adalékok a magyar szentimentális stílus vizsgálatához; ELTE, Bp., 1972 (Nyelvtudományi dolgozatok)
Bíró Ferenc: A fiatal Bessenyei és íróbarátai; Akadémiai, Bp., 1976 (Irodalomtörténeti könyvtár)
Ányos Pál, 1756–1784; szerk. Fenyvesi Ottó, Géczi János, Mátis Lívia; Művészetek Háza, Veszprém, 1994
"Édes érzékenység". Tanulmányok Ányos Pálról; szerk. Pintér Márta Zsuzsanna; Gondolat–Pannon Egyetem MFTK, Bp.–Veszprém, 2014