PROFILBARU.COM

	Reviczky Gyula
	Reviczky Gyula
	Élete
Született	1855. április 9.; Vitkóc
Elhunyt	1889. július 11. (34 évesen); Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség	magyar
	Pályafutása
Első műve	Ifjúságom (1874–1883)
Fontosabb művei	Apai örökség; Pán halála
	A Wikimédia Commons tartalmaz Reviczky Gyula témájú médiaállományokat.

Reviczky Gyula (Vitkóc, 1855. április 9. – Budapest, 1889. július 11.) magyar költő, író.

Élete

A főnemesi Reviczky család sarjaként, házasságon és örökségen kívüli gyermekként született. Anyja Zmeskál Judit három éves korában elhunyt. Örökségét vitkóci és bobrovniki birtokait gyámja, édesapja Reviczky Kálmán jelzálog teher törlesztésére költötte. Az árvaszéknek azt javasolta, adják el a birtokokat, majd a kapott pénzt elherdálta. Fiát Alsókubinba küldte nagynénjéhez Koroda Klementinhez. Ott kezdte elemi iskoláit a Koroda család nevelésében, majd 10 éves koráig Lévára került a Boronkay családhoz. Ekkor apja kénytelen volt magához venni, de a lecsúszott családapa és mostohája nem törődtek vele. Apja végül újabb pénzösszeghez jutott, s ekkor Bécsbe költözött, folytatva költekező életmódját. Fiát hátrahagyva, önálló életet tudott élni. Végül az apja külön lakását megvonva, ismét a Koroda családra bízta fiát. Gyula a főgimnáziumot Pozsonyban végezte el. Tanára Kolmár József irányította egyéniségét költői pályájának kezdetén. Itt ismerkedett meg szerelmével, Lajkával, a kékruhás lánnyal, hozzá írta első szerelmi ciklusát.

Apja halála után kiderült, hogy neve nincs törvényesítve, örökséghez nem juthat, mert vagyonát az apja elpazarolta, nemesi származása is valótlan.

Azért, hogy meg tudjon élni, tanítónak szegődött úri családokhoz, később Budapesten újságírói állást kapott. Fordítással is foglalkozott, például Baudelaire-t először ő fordította magyarra, de fordította még Kleist, Nikolaus Lenau és Franz Grillparzer műveit is. A nagy színésznővel, Jászai Marival szerelmi viszonya volt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. Hosszas betegeskedés után, 34 évesen tüdőbajban, Budapesten halt meg 1889. július 11-én.

A magyar szimbolizmus, a modern irodalom korai előfutára volt, jelentőségét halála után ismerték fel. Felfogásában a pozitivista determinizmus, a kereszténység és Schopenhauer eszméi ötvöződtek. A világ nyomora megváltoztathatatlan, egyetlen lehetőség a részvét, a megbocsátás és a belátó humor. Ebben az értelemben tekinti „humoristának” a legnagyobb emberbarátokat és művészeket: Jézust, Goethét, Buddhát, Arany Jánost, Lev Tolsztojt és másokat.

Gyerekkori barátja, Koroda Pál rendezte sajtó alá összes költeményeit.

Kötetei

Ifjúságom. 1874–1883; Révai, Bp., 1883
Apai örökség; Morvay és Mérei Ny., Bp., 1884
Margit szerencséje. Regény; Gross, Győr, 1889 (Egyetemes könyvtár)
Magány. Újabb költemények; Révai, Bp., 1889
Reviczky Gyula összes költeményei, 1-2.; sajtó alá rend. Korda Pál; Athenaeum, Bp., 1895
Auswahl von Gedichten; németre ford., bev. Naschér Simon; Lampel-Witt, Bp.–Lipcse, 1896
Edelény, a holtig hű szerető. Igaz história; ill. Feszty Árpád; Révai, Bp., 1898 (Jó könyvek a magyar nép számára)
Reviczky Gyula prózai dolgozatai; sajtó alá rend. a Vörösmarty gimnázium Önképzőkörének közreműköd. Horváth Imre; Egyetemi Ny., Bp., 1940 (Magyar irodalmi ritkaságok)
Reviczky válogatott munkái; vál., bev. Kozocsa Sándor; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1942 (Magyar klasszikusok)
Reviczky Gyula összegyűjtött művei; sajtó alá rend., bev. Paku Imre; Athenaeum, Bp., 1944
Apai örökség; sajtó alá rend., előszó Féja Géza, ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
Kiss József, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő válogatott művei; sajtó alá rend., bev. Komlós Aladár; Szépirodalmi, Bp., 1955 (Magyar klasszikusok)
Reviczky Gyula művei, 1-2.; sajtó alá rend. Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1969
Versek és műfordítások; sajtó alá rend., utószó Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1989
Edelény, a holtig hű szerető. Igaz história; ill. Feszty Árpád; szerk., utószó Laki Lukács László; Városi Könyvtár, Edelény, 1993 (Edelényi füzetek) [1898-as hasonmás kiadás]
Kiss József–Reviczky Gyula–Komjáthy Jenőː Meg tudnék halni. Válogatott versek; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
Reviczky Gyula legszebb versei; Móra, Bp., 1995 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
Reviczky Gyula összes költeményei; szerk., utószó S. Varga Pál; Unikornis, Bp., 1996 (A magyar költészet kincsestára)
Reviczky Gyula összes verse. Kritikai kiadás; sajtó alá rend., jegyz., előszó, mutatók Császtvay Tünde; Argumentum–OSZK, Bp., 2007 (Források az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből)

Főbb művei

Jobáb házában (1875)
A bánatból (1875)
Osztályrészem (1877)
Tavaszodik (1878)
Arany Jánosnak (1878)
Ősz felé (1878)
A pozsonyi ligetben (1880)
Jézus és a boldogság (1880)
Magamról (1883)
Századunk pesszimizmusa (1884)
Pálma a Hortobágyon (1884)
Apai örökség (1884)
Edelény, a holtig hű szerető (1884)
Altató (1885)
Optimizmus, pesszimizmus (1887)
Selyembogár (1888)
Pán halála (1889)
Magány (1889)

Források

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Tárogató könyvek) ISBN 963-8607-10-6
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.

További információk

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Reviczky Gyula témában.

Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka / Reviczky Gyula
Reviczky Gyula összes költeménye (Verstár) MEK
Reviczky Gyula összes költeményei (Magyar remekírók) MEK
Reviczky Gyula prózai dolgozatai: I. (Magyar irodalmi ritkaságok) REAL-EOD
Szerzői adatlapja a Molyon
Megzenésített verse
Jászai Mari is elhagyta
Steiner Izidorː Reviczky Gyula költészete; Rákos Ny., Nagyvárad, 1905
Vende Margitː Reviczky Gyula pesszimizmusa; Minerva, Bp., 1905
Osváth Gedeon: Reviczky Gyula; Gombos Ny., Kolozsvár, 1905
Vende Margitː Reviczky Gyula mint nevelő; Székesfőváros Háziny., Bp., 1909
Paulovics Istvánː Reviczky Gyula; Franklin, Bp., 1910
Koller István: Vajda, Reviczky, Komjáthy; Botschar Ny., Beszterce, 1910
Barna Jánosː Reviczky Gyula vallásos költészete; Pázmány Ny., Szatmárnémeti, 1912
Riedl Frigyesː Vajda, Reviczky, Komjáthy; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Magyar irodalmi ritkaságok)
Vajthó Lászlóː Reviczky Gyula; Egyetemi Ny., Bp., 1939 (Magyar írók)
Koroda Miklósː A világ csak hangulat. Reviczky Gyula életének regénye; Singer-Wolfner, Bp., 1939
Komlós Aladárː Reviczky Gyula; Művelt Nép, Bp., 1955 (Irodalomtörténeti tanulmányok)
Mezei Józsefː A szimbolista élmény kialakulása. Reviczky Gyula; Akadémiai, Bp., 1968 (Irodalomtörténeti könyvtár)
Széles Kláraː Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra; Akadémiai, Bp., 1976