Rottenmann a Liezeni járásbanVároskép a Szt. György-templom tornyávalA régi városkapu és a Szt. Miklós-templom
Rottenmann Felső-Stájerország északi részén fekszik, a Rottenmanni-Tauern hegységben, a Palten (az Enns mellékfolyója) mentén, kb. 10 km-re délre a járási székhely Liezentől. Legmagasabb pontja a 2363 méteres Hochhaide. Az önkormányzat 4 katasztrális községben[2] 13 települést egyesít: Bärndorf (251 lakos), Boder (572), Bruckmühl (725), Büschendorf (235), Edlach (80), Klamm (99), Oppenberg (235), Stadt Rottenmann (2201), Sankt Georgen (286), Singsdorf (183), Strechau (148), Strechen (8), Villmannsdorf (227).
Rottenmannt először egy 927-es oklevélben említik. A település eredetileg kb. egy kilométerre keletebbre feküdt a mai belvárostól, de mivel a mocsaras környék lehetetlenné tette további terjeszkedését, tervezett módon a mai helyére költöztették át. A Palten völgyében haladó sókereskedelmi út (ahol korábban római út is húzódott) ellenőrzésére kb a 12. század elején felépült a rottenmanni vár. A Szt. Miklós-plébániatemplomot először 1266 körül említik. 1279-ben Habsburg Rudolf király meglátogatta Rottenmannt és feltehetően ekkor városjogot adományozott neki, mert a későbbiekben már városként hivatkoznak rá. Eszerint Rottenmann a legrégebbi osztrák városok közé tartozik. A várost 1251-ben megszállták a salzburgi érsek katonái; majd ez 1292-ben megismétlődött, amikor a stájer nemesség fellázadt I. Albert herceg ellen és az érsek a segítségükre sietett. 1320-ban megerősítették a városjogait, egyúttal fontos só- és vaskereskedelmi, valamint ezüstbányászati privilégiumokban részesült.
1453-ban a helyi polgár Wolfgang Dietz adományából alapítottak egy ágostonos kolostort. Az apátság nem volt gazdag, a reformáció idején különösen sok gonddal küzdött, 1785-ben pedig II. József bezáratta. A reformáció következtében a Palten-völgy lakosságának nagy része protestánssá vált. Az ellenreformáció megindulása után 1599-ben komisszió érkezett a lakosság rekatolizálására, a protestáns templomot pedig felgyújtották. A protestánsok száműzése után 1612-re a város lakossága 112 főre csökkent.
A napóleoni háborúk során a franciák kétszer is megszállták a várost. A 19. században Rottenmann gazdaságát leginkább a vasmű határozta meg, amelyet 1892-ben modernizáltak. A második világháború után az üzemet a német Bauknecht vásárolta meg; ma hűtőberendezéseket gyártanak benne. 1850-ben megalakult a városi önkormányzat, amelyhez hozzákapcsolták St. Georgen, Strechau és Strechen falvakat. További közigazgatási egyesítésekre 1943-ban (Villmannsdorf és Büschendorf), 1974-ben (Bärndorf, Edlach és Singsdorf), valamint 2015-ben (Oppenberg) került sor.
2000 és 2017 között a Rottenmanni Egyetemi Központban működött a Grazi Műszaki Egyetem és a linzi Johannes Kepler Egyetem egy-egy részlege. A központot 2017-ben bezárták.
Lakosság
A rottenmanni önkormányzat területén 2017 januárjában 5250 fő élt. A lakosságszám 1971-ben érte el a csúcspontját 5893 fővel és 2001 után jelentősen visszaesett. 2015-ben a helybeliek 90,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 73,8%-a római katolikusnak, 10,5% evangélikusnak, 5,9% mohamedánnak, 7,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 13 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német mellett a horvátok és a törökök alkották 3,3% és 2%-kal.
Látnivalók
Az oppenbergi Mária születése-templom
a Szt. György-templom a város legrégebbi temploma, 1042-ben alapították. Mai formáját 1513 körül nyerte el, miután a törökök pusztítása után gótikus stílusban újjáépítették. Késő gótikus főoltára 1520 körüli.
a Szt. Miklós-plébániatemplom elődje a 13. század első felében épült. 1480-ban az ágostonos kolostoré lett. Legrégebbi freskói 1509-1513-ból származnak.
a Raini Szűz Mária-ispotálytemplom 1536-ban épült
a Grünbichl-kastély
az 1913-ban elkészült városháza
a középkori városfal maradványai és a régi városkapu
↑Bärndorf, Büschendorf, Edlach, Oppenberg, Stadt Rottenmann, Singsdorf
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rottenmann című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Josef Pfau: 1000 Jahre Rottenmann. Festschrift zur Jahrtausendfeier der Stadt. Hrsg. Stadtgemeinde Rottenmann 1952.
Ingrid Schubert: Rottenmann. In: Oesterreichisches Musiklexikon. Online-Ausgabe, Wien 2002 ff., ISBN 3-7001-3077-5; Druckausgabe: Band 4, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2005, ISBN 3-7001-3046-5.
Franz Wohlgemuth: Geschichte der Pfarre Gaishorn und des Paltentales. Röm.-kath. Pfarramt Gaishorn, Gaishorn 1955.
Karl Weiß: Rottenmann: Von der ersten Besiedlung bis zum zweigleisigen Ausbau der Bahnstrecke. Hrsg. Stadtgemeinde Rottenmann 1995.
Karl Weiß: Universitätsstadt Rottenmann, Aufbruch ins 3. Jahrtausend, Tradition Leistung Fortschritt. Hrsg. Stadtgemeinde Rottenmann 2000.
.JPG)
