PROFILBARU.COM

	Rombauer Gyula Róbert
	Rombauer Gyula Róbert és felesége házasságuk 65. évfordulóján, 1922-ben
Született	1832; Munkács
Elhunyt	1925. szeptember 28. (92-93 évesen); Saint Louis
Foglalkozása	fegyveres erők tagja
	Sablon • Wikidata • Segítség

Rombauer Gyula Róbert (Névváltozatok: Rombauer Róbert; Robert Julius Rombauer) (Munkács, Magyar Királyság, 1832 — Saint Louis, Missouri, USA, 1925. szeptember 28.) magyar honvéd; ezredes az amerikai polgárháborúban. Polgári foglalkozása: újságíró, lapszerkesztő, adóbizottsági elnök, pénztárnok, iskolaszéki tag.

Életútja

Rombauer Tivadar és Rombauer Berta legidősebb fia. Az 1848-49-es szabadságharcban apjával és fivéreivel (Rombauer E. Roderick, Rombauer Richárd, Richard elesett 1849-ben a vízaknai ütközetben) együtt ő is honvédként vett részt. A tüzérségnél teljesített szolgálatot, 1849. február 24-én már hadnaggyá léptették elő, a háború végén főhadnaggyá. Róbertet a harctéren elfogta az ellenség és besorozta az osztrák hadseregbe, de anyja közbenjárására sikerült megszöknie. A szabadságharc bukása után az egész családnak menekülnie kellett, Amerikába emigráltak, előbb az apa, majd utána ment felesége négy fiával és három lányával.

Az amerikai polgárháborúban a Rombauer családból minden harcképes férfi (Rombauer Rafael Guidó, Rombauer E. Roderick, Rombauer Gyula Róbert, Rombauer Roland) az unionisták oldalán küzdött. Rombauer Gyula Róbert az első missourii gyalogezred (U. S. Reserve Corps) ezredese volt, majd a délnyugati hadtest harmadik divíziójában^[1] a második brigád parancsnokává nevezték ki. Számos ütközetben vett részt. A háború elején ezredével St. Louis és Springfield közt félúton fekvő Rolla (Missouri) város mellé rendelték, hogy őrizze a Pacific vasutat egészen az Osage folyóig. Brigádparancsnokként háromszáz lovasával megakadályozta, hogy a Konföderáció katonái átkeljenek a L'Anguille folyón (Arkansas), az északi seregnek ez lényeges segítséget jelentett.

Az amerikai polgárháború befejezése után St. Louis város közéletében jelentős szerepet töltött be, szerkesztette a New World című lapot, elnöke lett az adóbizottságnak, az Internal Revenue Departmentnek pénztárnokaként működött, s sok éven át tagja volt St. Louis közoktatásügyi tanácsának.

Rombauer Róbert 1890-ben meglátogatta Kossuth Lajost Turinban, hazatérve a St. Louis Republic című lapban nagy feltűnést keltő cikksorozatot írt. Később Kossuth Lajos halálát követően tartott St. Lous-i gyászünnepélyen könnyes szemekkel beszélt arról, hogy amikor Kossuth Lajos koporsóját kivitték a Kerepesi úti temetőbe, akkor gyászukban még az ibolyák is lehajtották fejüket.

A magyarországi közéletet is figyelemmel kísérte, 1894. június 17-én, 64 éves korában hosszú levelet írt a Szabadság (Cleveland (Ohio) című magyar nyelvű lap szerkesztőségébe, amelyben elítélőgeg nyilatkozott a magyarországi nemzetiségi politikáról, többek közt kimondta: "A ki Magyarországon született, az magyar s annak nemcsak teljes joga van magát magyarnak nevezni, de nincs is joga senkinek tőle ezt a nevet megtagadni..."^[2]

Magánélete

Dembinski Henrik honvédtábornagy unokaöccsének, Dembinski Tivadarnak özvegyét, Hogl Emilia Zsófiát vette feleségül 1857. május 2-án, házasságukból három fiúgyermek született, két fiuk, Gyula és Ernő St. Louisban élte felnőtt életét. 1922. május 3-án ünnepelte Rombauer Gyula Róbert és felesége házasságkötésük 65. évfordulóját. Az egész városból, de az ország számos részéből is jókívánságokkal halmozták el őket. Nagyon idősek voltak már, 1923-ban, 94 éves korában Rombauerné meghalt, Rombauer Gyula Róbert 1925-ben követte feleségét. A Bellefontaine temetőben nyugszik felesége mellett St. Louisban.

Jegyzetek

↑ Divízió: dandárnál nagyobb és a hadtestnél kisebb hadműveleti egység.
↑ Kende Géza: Magyarok Amerikában... forrásokban i. m. 349. p.

Források

Lincoln's Hungarian heroes; the participation of Hungarians in the Civil War, 1861-1865 / by Edmund Vasvary. Washington, D.C., The Hungarian Reformed Federation of America, 1939. 171 p. Rombauer Gyula Róbert lásd 76-77, 153-154. p. (angolul) és (magyarul)
Kende Géza: Magyarok Amerikában : az amerikai magyarság története. I. köt. Cleveland, Ohio; Szabadság kiadása, 1927. Rombauerek lásd 348-354. p.
Pivány Jenő: Magyar – amerikai történelmi kapcsolatok a Columbus előtti időktől az amerikai polgárháború befejezéséig : székfoglaló értekezés. Budapest : Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926. 55 p. Rombauer-testvérek lásd 53-54. p.
Vida István Kornél: Világostól Appomattoxig: magyarok az amerikai polgárháborúban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011. Rombauer Róbert Gyula lásd 292-293. p.