Molnár Márton (Szeged, 1818 körül — Szeged, 1892. szeptember 8.) magyar honvédszázados.
Életútja
Jogi tanulmányokat folytatott, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor már ügyvéd volt. 1848 decemberében állt be a szegedi önkéntes zászlóaljba századosi rangban. Részt vett a délvidéki harcokban a bácskai IV. hadtest kötelékében. 1849. májusától az alakulatából szervezett 104. honvédzászlóalj 2. századának parancsnoka. A szabadságharc bukása után feltehetően bujkált, 1850-től már ismét ügyvédi praxist folytatott Szegeden. Az 1867-es kiegyezést követően tagja lett a helyi honvédegyletnek. Később Szeged város tiszti főügyészeként működött. A helyi lapokba is publikált. Nekrológját a Vasárnapi Újság 1892/38. száma is megírta. A szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírhelye és síremléke ma is látható.[1]
Jegyzetek
- ↑ Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2008. 64 o. [Temető-térképekkel] ISBN 9789630652605 Molnár Márton honvédszázados /II-13-431/ lásd 12. p.
Források
|
|---|
| Kormányzóelnök | | |
|---|
| miniszterelnökök | |
|---|
| miniszterek | |
|---|
| politikusok | |
|---|
| altábornagyok | |
|---|
| vezérőrnagyok | |
|---|
| ezredesek | |
|---|
| alezredesek | |
|---|
| őrnagyok | |
|---|
| századosok | |
|---|
| főhadnagyok | |
|---|
| hadnagyok | |
|---|
