PROFILBARU.COM

	Radnóti Zsuzsa
	Az Örkény István könyvesbolt megnyitóján (Eifert János felvétele)
Született	1938. február 12. (86 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Örkény István (1965–1979)
Foglalkozása	dramaturg
Iskolái	ELTE Bölcsészettudományi Kar (1958–1963)
Kitüntetései	Bálint Lajos-vándorgyűrű (1977); Jászai Mari-díj (1980); Roboz Imre-díj (1996); Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996); Harsányi Zsolt-díj (1999); Magyarország Érdemes Művésze díj (2003); Hevesi Sándor-díj (2009); Harsányi Zsolt-díj (2017); Kossuth-díj (2017);
	PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Radnóti Zsuzsa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Radnóti Zsuzsa (Budapest, 1938. február 12. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, a Vígszínház dramaturgiai egykori vezetője és a Magyar Színházi Társaság Dramaturgok Céhének volt elnöke, érdemes művész. Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író özvegye.

Életpályája

Szülei Radnóti István (1904–1962)^[3] és Poór Etelka (1905–1994)^[4] voltak. 1958–1963 között végezte el az ELTE BTK magyar–német szakát. 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a Dramaturgia vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként jár vissza.

Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője volt. (A rendezvény 2001 nyara óta a Pécsi Színházi Találkozó keretein belül működött, majd 2016-ban új szervezeti formában alakult át.) A Pécsi Nyílt Fórum és a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasó-színházi estéinek egyik szervezője és dramaturgja volt.

Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát. Vendégtanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, kortárs magyar drámatörténetet és gyakorlati dramaturgiát ad elő. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen.

A Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György-szakértője 1998-tól, és Örkény István-szakértője 2014-től.

2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet minden év februárjában adnak át.^[5]

Munkássága

Nagy szerepe volt a fiatal magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. Férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét. Kortárs magyar drámával foglalkozik. A színházi élet szervezésében is tevékeny részt vállalt.

Magánélete

1965-ben kötött házasságot Örkény István (1912–1979) íróval.

Dramaturgiai munkái

Prózai színművek

Szakonyi Károly: Adáshiba
Örkény István: Macskajáték; Pisti a vérzivatarban
Bereményi Géza: Légköbméter
Csurka István: Eredeti helyszín; Házmestersirató
Örkény István – Nemeskürty István: A holtak hallgatása
Weöres Sándor: Kétfejű fenevad
Nádas Péter: Találkozás
Esterházy Péter: Búcsúszimfónia; Rubens és a nemeuklideszi asszonyok
Márton László: A nagyratörő; Az állhatatlan; A törött nádszál
Spiró György: Elsötétítés; Príma környék; Kvartett
Borbély Szilárd: Az olaszliszkai
Márai Sándor: Hallgatni akartam (a regény monodráma-változata)
Esterházy Péter: Mercedes Benz (felolvasószínházi bemutató)

Zenés színművek

Déry Tibor – Pós Sándor – Presser Gábor – Adamis Anna: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról
Sarkadi Imre – Ivánka Csaba – Szörényi Levente – Bródy János: Kőműves Kelemen
Horváth Péter – Presser Gábor – Sztevanovity Dusán: A padlás
Fejes Endre – Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem
Spiró György – Másik János: Ahogy tesszük
Békés Pál – Geszti Péter – Dés László: A dzsungel könyve
Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán)

Filmdramaturgiai munkái

In memoriam Ö.I. (magyar portréfilm, 1983) – dramaturg ^[6]
Fekete Péter (operettfilm, 1993) – dramaturg^[7]

Művei

Önálló kötetek

Cselekvésnosztalgia. Drámaírók színház nélkül. Bp., 1985, Magvető
Mellékszereplők kora. Magyar drámák a nyolcvanas években. Bp., 1991, Széphalom
A próféta színháza. Füst Milán drámáiról. Pécs, 1993, Jelenkor
Lázadó dramaturgiák. A 20/21. századi modern magyar drámairodalomról; Drámaíró-portrék. Bp., 2003, Palatinus
Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból; összeáll., szerk. Légrádi Gergely; Kossuth, Budapest, 2021

Nem önálló kötetben szereplő tanulmányok

Chagall a Vitkovics Mihály utcában. Utószó Kornis Mihály: Ki vagy te című drámakötetéhez, Magvető, 1986
Átváltozások. Utószó az Átváltozások című drámaantológiához, Magvető, 1987
Magányra ítélve. Utószó Tolnai Ottó: Végel(ő)adás című drámakötetéhez. Bp. 1996. Neoprológus
Pro és kontra a magyar drámáról. Alföld, 1997/2.
„Színházilag gondolkodni”. Fodor Géza új kötetéről. Élet és Irodalom, 1998. nov. 20.
Az ősbemutató felelőssége. Háy János drámáiról. Kritika, 2005/2.
A befogadottak. A kilencvenes évtized drámaírói. Kritika, 2000/5.
A magyar posztdramatikusok; Az irodalmi drámától a színpadi szövegig. Irodalomtörténet, 2005/3.
Újrealizmus és kortárs magyar dráma. Hamvai Kornél drámakötetéről. Jelenkor, 2006/6.
Évadkörkép. Napút, 2007/7.
Országok, városok, világok pusztulása. Utószó Spiró György: Drámák. Átiratok I. című kötetéhez. Bp. 2008. Scolar
Tetűetüd és Lágeroperett. Jelenkor, 2009/6.
Apokalipszis holnap. Színház, 2010/2.
A Háy-saga. Hajónapló, 2010/4.
A drámai fordulat. Napút, 2011. április
A titokzatos Borbély Szilárd-drámák. Jelenkor, 2013. június
A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája. Jelenkor, 2014. június
Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténete. Jelenkor, 2015. június
Esterházy Péter nemeuklideszi drámái. In.: A megrendülés segédigéi. Budapest, 2016. Noran Libro
Esterházy Péter drámáiról, első sorban történelmi revüjéről, a Mercedes Benzről (Székfoglaló előadás a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémián), 2016, (A mellőzött drámaírói életmű címen, bővített, átdolgozott változat, Jelenkor, 2017 június ).
A történelem színháza Közép- Európában (Visky András drámáiról), in.:Mellékzörej (Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó – Koinónia, Budapest-Kolozsvár, 2017)

Szakmapolitikai publicisztikák

Alföldi Róbert színháza (Népszabadság, Hétvége 2010. július 10.)
A kollektív felejtés ellen (Népszabadság Hétvége, 2014. június 7.) Alföldi Róbert nem meghosszabbított igazgatói kinevezéséről, és az erről készült Salamon András-filmről
Utazás az éjszaka mélyére (Népszabadság, 2011. november 19.). Dörner György kinevezéséről az Új Színház élére
A Trafó-szindróma (Népszabadság, Hétvége, 2012. szeptember 1.) A Trafó vezetőváltása körüli anomáliákról
Amikor belobban a mű körül a levegő (Népszabadság, 2013. szeptember 14.) Interjú az Alföldi Róbert István a király-rendezése körül kirobbant politikai hecckampányról, kérdező: Szemere Katalin
Egy álságos döntéssorozat anatómiája (Népszabadság, 2013. december 13.) A 2013-as színházigazgatói pályázatok problematikusságáról
Hatalom – Művészet 9–0 (Népszabadság, 2016. április 6.). A Dunaújvárosi Színház igazgatói pályázatának szabálytalanságairól

Kötetszerkesztések

Dinamit. Fiatal drámaírók antológiája. Bp. 1983. Magvető
Átváltozások. Kortárs drámák antológiája. Utószó, Átváltozások címen Bp. 1987. Magvető
Békés Pál: A női partőrség szeme láttára. Három komédia. Bp. 1992. Prológus
Nyílt Fórum Füzetek. Fiatal drámaírók antológiája. Közös szerkesztés, minden évben, 1992–2015 között.
Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Válogatott drámák. Bp. 1996. Neoprológus
Beszélgetések Szabó István filmrendezővel. Bp. 1995. Pesti Szalon
Harmincból öt. Örkény-ösztöndíjas drámaírók antológiája 1998–2003. Bp. 2003. NKÖM
Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház, Bp., 2006
Színház és diktatúra a 20. században (Társszerkesztés Lengyel Györggyel, és az Epilógus 2. fejezet írója: A hetvenes–nyolcvanas évtized). Corvina, 2011
Lázár Egon: Visszapillantó. (Színházi évtizedek) Corvina, 2014 (társszerkesztés Deres Péterrel)
Lázár Egon: Ráadás, Corvina, 2017

Díjai, elismerései

Bálint Lajos-vándorgyűrű (1977)
Jászai Mari-díj (1980)
Roboz Imre-díj (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996)
Harsányi Zsolt-díj (1999, 2017)
Pro Cultura Urbis-díj (2002)
Érdemes művész (2003)
Hevesi Sándor-díj (2009)
Krisztina-díj (2013)
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (2013)
Színikritikusok Díja – Életműdíj (2017)
Kossuth-díj (2017)
Hazám-díj (2019)^[8]
Art is Business-díj (2019)^[9]
Budapest II. kerület díszpolgára (2021)^[10]

Jegyzetek

↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
↑ Édesapja gyászjelentése
↑ Édesanyja gyászjelentése
↑ Kortárs Magyar Dráma-díjat alapított Radnóti Zsuzsa (magyar nyelven). Színház.org, 2019. február 4. [2019. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
↑ http://port.hu/adatlap/film/tv/in-memoriam-o-i-in-memoriam-o-i/movie-47310 In memoriam Ö. I.
↑ http://port.hu/adatlap/film/tv/fekete-peter-fekete-peter/movie-119661 Fekete Péter operettfilm, 150 perc, 1993
↑ Hazám-díjat kapott Kulka János (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. november 16. (Hozzáférés: 2019. november 16.)
↑ Radnóti Zsuzsát díjazta a Fidelio példamutató kezdeményezéséért (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2019. november 18.)
↑ Díszpolgári címet kapott Presser Gábor (magyar nyelven). Papageno, 2021. június 29. (Hozzáférés: 2021. június 29.)

Források

MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6