Sztevanovity Dusán

	Sztevanovity Dusán
	Életrajzi adatok
Született	1945. április 27. (79 éves); Belgrád, Jugoszlávia
Szülei	Sztevanovity Milutin
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
	Pályafutás
Aktív évek	1964–
Hangszer	énekhang
Díjak	eMeRTon-díj (1988); Huszka Jenő-díj (1995); Prima Primissima díj (2014); Fényes Szabolcs-díj (2005); a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1995); a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2010);
Tevékenység	dalszövegíró, dramaturg, zenész
IPI-névazonosító	00035270208
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sztevanovity Dusán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) (Belgrád, 1945. április 27. –) Prima Primissima díjas szerb származású magyar dalszövegíró, zeneszerző, dramaturg, zenész. Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas előadóművész öccse.

Pályafutása

Sztevanovity Milutin közgazdász, újságíró és Zemanovity Mária gyermekeként született.^[1] Háromévesen került Magyarországra, amikor szüleit diplomáciai szolgálatra Budapestre küldték. A család politikai okokból nem tudott visszatérni Jugoszláviába.

Középiskola után néhány évig a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, de tanulmányait nem fejezte be. 1964-ben belépett bátyja, Zorán együttesébe: a Metróban az akkordgitárosi posztot foglalta el. Már ekkor megmutatkozott szövegírói tehetsége, a legismertebb Metro-dalok szövegét ő írta.

1971-ben elhagyta a Metrót, és fordítással kezdett foglalkozni. 1973-ban a Magyar Televízióhoz került: dramaturgként, szerkesztőként és műsorvezetőként dolgozott. A tévétől 1983-ban vált meg sokadik műsorának letiltása után.

Két gyermeke van. Fia, Krisztián a Vision együttes zeneszerzője, lánya, Natali, Király Viktor első önálló albumának szövegírója.

A szövegíró

„Öt- hatéves koromtól beszélek elfogadhatóan magyarul” – mondja, ugyanakkor a legjobb szövegírók egyikének tartják. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak, Kovács Katinak, Katona Klárinak, Karácsony Jánosnak, Somló Tamásnak, Gerendás Péternek, Kern Andrásnak, Janicsák Vecának és másoknak. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, melyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Lírai dalait filozofikus hangvétel, mély gondolatiság, ugyanakkor könnyedség jellemzi.

Dalszövegeiből 2007 tavaszán könyv formájában válogatás jelent meg Csak szöveg címmel.

A zeneszerző

Nagyon ritkán, de zeneszerzőként is tevékenykedett, az alábbi dalokban:

1967: Csak az a baj (Pápay-Faragó László, Metro; szöveg: S. Nagy István)^[2]
1989: Ez van (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)^[3]
1989: Az élet szép (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)^[3]
1999: Úgy hazamennék (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)^[4]
2001: Csak semmi szerelem (Kern András; zene és szöveg: Sztevanovity Dusán)^[5]

Kötetei

Csak szöveg; Partvonal, Budapest, 2007
Zorán koncertnapló; fotó Perger László, Sztevanovity Dusán dalszövegeinek felhasználásával szerk. Tolmácsi János; Kultúrbarlang, Budapest, 2013