Az Oliver története (Oliver's Story) 1978-as amerikai romantikus filmdráma, mely Erich Segal azonos című regénye alapján készült. A film a Love Story folytatása, John Korty rendezésében, zenéjét Francis Lai szerezte. A főszerepben ismét feltűnik Ryan O’Neal, ezúttal Candice Bergennel az oldalán. Csakúgy, mint a Love Story-t, az Oliver történetét is a Paramount Pictures forgalmazta.
Bemutatója 1978. december 15-én volt az Egyesült Államokban.
Ez a film promóciós szlogenje a következő volt: "Találni valaki nagyon különlegeset, ahhoz, hogy segítsen elfelejteni valakit aki nagyon különleges."
Cselekmény
A Love Story története Oliver és Jenny tragikus szerelmével foglalkozott, az Olivér története pedig annak folytatása, cselekménye 18 hónappal a Love Story-ét követően játszódnak. A lány halála után Oliver mérhetetlen gyászba borul, hiába rajongják körbe a sikeres ügyvédet a nők, az ő gondolatai csak Jenny körül járnak. Egy nap találkozik egy lánnyal, Marcie Bonwittal aki a Bonwit Teller áruházlánc örököse, és aki kedves lényével újra fellobbantja a férfiban a szerelem lángjait. Kapcsolatuk bár boldog, igen rövid életűnek bizonyul, ennek egyik oka, hogy Oliver képtelen elengedni Jenny emlékét. A film végére, bár Oliver újra magányos, megbékél a múlttal és rendeződik viszonya apjával is, így készen áll rá, hogy egy új és teljes életet éljen.
A film előkészületei, a forgatás háttere
Ryan O’Nealnek elsőre 3 millió dollárt ajánlottak, hogy vállalja el a film főszerepét, de elsőre ő ezt visszautasította, miután nem volt elégedett a forgatókönyvvel, valamint maga a történet sem tetszett neki.[1] Végül Erich Segal meggyőzte a folytatásról és az is közrejátszott döntésében, hogy John Korty átírta a forgatókönyvet.[2] O’Neal később úgy nyilatkozott, hogy a fizetése is kevesebb lett, szerződésében valamivel több, mint 1 millió dolláros bér és a bevétel egy bizonyos százaléka szerepelt.[1]
O’Neal szerint Candice Bergen először szintén nem akarta elvállalni a szerepet, erről csak később tudták meggyőzni a színésznőt.[1] John Marley, aki a Love Story-ban Jenny édesapját, Philt alakította, szintén nem vállalta a filmet, őt Edward Binns helyettesítette.[3]
Helyszínek
Számos jelenetet forgattak Massachusettsben és Rhode Islandon. Eredeti helyszínként forgattak a Stanley Woolen Mill szövőgyárban, míg az Oliver ügyvédi irodájában játszódó jelenetek is a Davis Polk & Wardwell nemzetközi ügyvédi iroda épületében lettek felvéve és forgattak a Bonwit Teller áruház épületében is.
Kritika
Az Oliver történetét nem fogadta jól sem a szakma sem pedig a közönség, előbbi egy gyenge könyvadaptációnak tartotta. A film jelenleg 20%-os értékelésen áll a Rotten Tomatoes angol weboldal listáján, 4,1 / 10 pontszámmal. Ryan O’Neal később azt is elárulta, hogy a Nicola Pagettel játszott film végi jelenetüket ki kellett vágniuk a végsleges változatból.[4]
A filmben szereplő dalok
- A film betétdalait, melyek közt újra felhangzik a (Where Do I Begin?) Love Story, az ABC Record 1978 decemberében kiadta külön két oldalas lemezen is[5]
1. oldal:
2. oldal:
Szereplők
Jegyzetek
- ↑ a b c „Ryan O’Neal: Does Father Know Best?: Ryan O’Neal”, Los Angeles Times , 1978. július 23., v24. oldal
- ↑ Lee, Grant. „Ryan O’Neal: A Love-Hate Story”, Los Angeles Times , 1977. augusztus 28., q1. oldal
- ↑ FILM CLIPS: Harvey: Movies Back to Back
KILDAY, GREGG. Los Angeles Times (1923-Current File) [Los Angeles, Calif] 12 Apr 1978: f8.
- ↑ Flatley, Guy. „Ryan O’Neal meaner but far from macho”, Chicago Tribune , 1979. augusztus 19., e8. oldal
- ↑ Oliver's Story soundtrack album, retrieved June 28, 2015.